A magyar komplikált fajta, de Orbán Viktor megfejtette

„Minden népnek másfajta bőrre van szüksége, amiben jól érzi magát” - mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján, amikor az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájáról beszélt. „2010-ben az volt a kérdés, milyen társadalompolitikában érzik jól magukat a magyarok, mert nem minden nép ugyanabban érzi jól magát. Szabadság persze mindenkinek kell, de ez csak egy kis eleme a létezésnek.”

Szerinte a gazdasági sikerek

„egyik leginkább meghatározó oka, hogy valamit gondoltunk az egyetlen számról, a végső gyökérről, az egyetlen együtthatóról. Hogy hogyan tudod megérteni a saját népedet, mit gondolsz róla, mit akar, mi az, ami teljesítményt vált ki belőle, és mi az, ami ellenállást vált ki”.Azt mondta, ez olyasvalami, amire minden fociedző is vágyik. Ők azt szeretnék, ha lenne egyetlen mutató, amibe bele lehetne sűríteni az összes játékos tulajdonságát és képességét, aztán ez alapján össze lehetne állítani a világ legjobb válogatottját. Szerinte ilyen végső számra volt szükség Magyarországon is, hogy megtalálják a megfelelő gazdaságpolitikát. 

„Gúnyolódni szoktak a liberálisok, hogy a nemzetkarakterológia nevetséges dolog. De meggyőződésem, hogy a siker lényegét a nemzetkarakterológia és az ágazati politikák összehangolása adja. Ha a gazdaságpolitika összetalálkozik egy nemzet kultúrantropológiai sjátosságaival, akkor az emberek részt fognak venni benne” - mondta. „De ha olyan gazdaságpolitikát csinálunk, ami ellenállásba ütközik, akkor akármilyen jól néz ki az íróasztalon, sose fog működni.” 

Orbán szerint végül sikerült megtalálniuk „a nagy titkot”: a magyarok egyszerre büszkék és szemérmesek.Ami szerinte a következőt jelenti: „Szerintem a magyarok alapvetően büszke életre vágynak, ez a kulcsa mindennek. A magyarok büszkék akarnak lenni. Ezt nem tudom, mikor és hogyan kódolták belénk, de ez a kulcsa.”

„Nem egyszerűen jó emberek akarunk lenni, büszkék akarunk lenni arra, amit csinálnuk, egyenként és közösen is. A magunk, a családunk és a hazánk teljesítményére is büszkék akarunk lenni. De a magyar komplikált fajta, mert nem akárhogy akar büszke lenni:

nem bírja a harsogást, és nem magamutogató. A magyar alapvetően, ösztöneiben szemérmes fajta.

„A büszkeség és a szemérmesség kombinációját kellett megtalálni, ezeket a népi ösztönöket kellett megszólítani a gazdaságpoilitikával, szerintem ez sikerült.”

Orbán szerint, ha nem is az ország minden szegletében, de nagyrészt a „komoly erőfeszítés, büszke élet” kombinációja felé haladunk. Azt mondta, a kommunizmus és a nácizmus is „istencsapása” volt. Előbbi azért, mert nem engedte a nemzeti büszkeséget, utóbbi pedig azért, mert a nemzeti büszkeséget faji alapon fejtette ki, ami nem elfogadható. 

„Legjobb ha az ember mindkettőt utálja, és akkor nagy baj nem lehet.”Ezután szóbahozta a nemzeti alaptantervet is, ami szerinte jórészt „nem oktatástechnikai kérdésekről szól, hanem arról, hogy mire neveljük a gyerekeinket: a büszkeség, a teljsítmény felé akarjuk-e nevelni őket, a személyes, családi, nemzeti büszkeség felé, vagy tanítsuk neki az elvesztett háborúkat?” Bár szerinte ez fontos ismeret, és nem szabad eltagadni a kudarcainkat, mégsem lehet a tananyag magva. 

Orbán a koronavírus miatt gazdasági válságkezelést is meghirdetett a beszédében, és azt kérte, hogy a következő évek sikerességét ne aszerint ítéljük meg, hogy mekkora lesz a növekedés, hanem hogy „a többiekhez képest meg tudjuk-e védeni a növekedési sebesség előnyét”. 

Varga Mihály pénzügyminiszter „két százalékos növekedési előnyről beszél, szerintem ez már szép lenne, de a jegybank elnöke, akinek az a dolga, hogy magával ragadjon bennünket, három százalékról beszél. A három százalék nem rossz ötlet, de jó, ha előre megbeszéljük, hogy a 2 százalék már nagyon jó lesz”.