Hétfőtől nem mehetnek be a diákok az iskolába
2020 március 13., 21:31
Az a célja a tanároknak a távoktatásban, hogy a diákok ne tűnjenek el
- Hétfőn minden iskola meghatározta, hogy milyen webes felületeken zajlik majd a távoktatás, de ezen túl mindenki azt csinál tanítás címén holnaptól, amit szeretne.
- Az alsósoknál sok szülői segítségre lesz szükség, hogy a gyerekek tényleg csináljanak valamit.
- A középiskolásoknál a nagyobb önállóságra alapoznak a tanárok. Van, ahol projektalapon fognak dolgozni a diákok és csoportokba osztva videochaten konzultálnak majd.
- Az egyetemeken nem izgulnak, szerintük működni fog a távoktatás.
Hétfőn szerte az országban tantestületi üléseket, munkaközösségi megbeszéléseket tartottak a tanárok, hogy kitalálják, hogyan szervezzék meg a diákjaik távoktatását. Orbán Viktor péntek este egy videóüzenetben jelentette be, hogy az egyetemek után a közoktatási intézményekben is távoktatásra kell átállni, ami egy remek lehetőség arra, hogy végre a gyakorlatban is bevezessék a digitális oktatást. A bejelentés után rögtön Facebook-csoportok születtek, amiket elöntöttek a jobbnál-jobb digitális oktatási tippek, hétfőn pedig a kevésbé buzgó vagy a digitális világban nem annyira jártas tanároknak is útbaigazítást adtak az iskolák. Megkérdeztünk budapesti és vidéki általános iskolai, középiskolai és egyetemi tanárokat arról, hogy ki, hogyan tervezi kivitelezni a távoktatást, ami a legtöbb iskolában már kedden el is startol.
Alapvetően minden iskola tantestülete megállapodott abban, hogy mi az a felület, amit használni fognak, de a tanárok már egyénileg döntik el, hogy mennyire élnek a digitális eszközök, applikációk adta lehetőségekkel. Az Oktatási Hivatal a KRÉTA-t, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert ajánlja, de emellett más lehetőségek is vannak. Például az Okosdoboz, ami elsősorban a gyakorlást segíti, készségeket fejleszt, a Googe Classroom, ami virtuális osztálytermet hoz létre ezzel segítve a feladatok kiosztását, a Quizlet, ami szókártyás tanulással segít.
„Mi a mai munkaközösségi ülésen arra jutottunk, hogy az a legfontosabb, hogy a gyerekek ne tűnjenek el, hogy ne essenek ki a tanulásból. Persze az is fontos, hogy haladjunk a tananyaggal, de most főleg arra koncentrálunk, hogy nyomon tudjuk követni, hogy tényleg csinálnak-e valamit” - meséli egy Pest megyei általános iskola tanítónője.
Az iskolában egységesen megállapodtak abban, hogy a feladatokat a Google classroom és a KRÉTA rendszer segítségével fogják kiosztani. Azt már tanára válogatja, hogy a tankönyvi feladatok kiadásán túl ki az, aki oktatási applikációkkal akarja segíteni a tanulást, mint az Okosdoboz vagy a Quizlet. Van olyan tanár, aki videókat is készít a tananyagról.
A tanítónő úgy tervezi, hogy minden hét elején kiadja a feladatokat a diákoknak, amit a hét folyamán akkor csinálnak meg, amikor akarnak, a lényeg, hogy legyenek kész vele péntek estig. Szerinte azon túl, hogy motiválniuk kell a lustább diákokat, az is fontos, hogy a túl szorgalmasak ne dolgozzanak nagyon előre, hogy aztán hetekig csak lógassák a lábukat. A tanítónő arra fogja kérni a szülőket, hogy minden hét végén fotózzák le a gyerekek füzeteit, munkafüzeteit, hogy lássák, tényleg csináltak-e valamit.
A harmadikosokat oktató tanítónő azt tervezi az első hétre magyarból, hogy a gyerekek a magánhangzó törvényeit olvassák el a könyvben, csináljanak hozzá munkafüzeti feladatokat, a szülők segítségével pedig írjanak tollbamondást. A szövegértéses feladatokhoz rajzokat fog kérni, amiket le kell fotózni. Szerinte énekből a legnehezebb bármit is tanítani, valószínűleg csak annyit fog mondani a diákjainak, hogy hallgassanak zenét.
A tanítónő szerint az egyik legnagyobb nehézséget az jelenti majd, hogy hiába van otthon digitális eszköz, amin a gyerek el tudnák érni a feladatokat, ha apa és anya is homeoffice-ban dolgoznak vagy netán testvérek is vannak, akiknek szintén kellene a számítógép. Ezért a legtöbb esetben igyekeznek tankönyvi feladatokat adni és kevesebb digitálist. A számonkérés egyelőre szintén fekete lyuk a távoktatásban, a munkacsoport most abban egyezett meg, hogy két hétig nincs számonkérés, utána pedig még meglátják, hogy lesz-e.
Videochat hármasban a tanárral
Egy budapesti gimnázium nyelvtanárát abszolút nem érte meglepetésként a bejelentés, hogy átállnak távoktatásra és különösebben meg sem ijedt, ugyanis ő már régóta használ digitális eszközöket az óráin. Bár az iskola tantestülete is javasolt távoktatási stratégiákat, ő inkább a saját ötleteit viszi tovább. A tanár eddig is egy Google felületen osztott feladatokat a diákoknak, most pedig az iskola megállapodása szerint projektalapon fognak oktatni videochattel megspékelve. A tanár négy osztályt is visz, köztük érettségizőket, akikkel szerinte a legkevesebb gond lesz, az alacsonyabb évfolyamok viszont már több odafigyelést fognak igényelni.
„A 11-12. évfolyam már könnyebben tanul magától is, mert tudják, hogy az érettségi a tét és arra készülnek. A 9-10. osztályosokat már jobban kell motiválni és kontroll alatt tartani. Ők is projektekben fognak dolgozni, de velük több lesz az élő oktatás. Azt találtam ki, hogy kettesével vagy hármasával beosztom a diákjaimat 10 percenkénti váltásban, és úgy fogunk videochatelni”- mondja.
A 11-12. évfolyamnak alapvetően önállóan, projektalapon kell dolgoznia, aminek az utasításait a hét elején kapják meg. Emellett kapnak videochates konzultációs időpontokat, amikor felhívhatják a tanárt, ha valami kérdésük van vagy elakadtak. A tanár a 12. évfolyamnak már el is küldte az első projekt feladatot, ami az Európai Unió spanyolországi jelenlétéről szól, amiben 35 területen mutatják be spanyol nyelven, hogy milyen szerepe van az uniónak az országban. Ebből a dokumentumból mindegyik diák kapott egy-egy témát, amit egyedül fel kell dolgozni, úgy mint az oktatás, egészségügy vagy a környezetvédelem. A diákok kétféleképpen is feldolgozhatják, készíthetnek egy plakátot ábrákkal vagy a Prezi rendszerében készíthetnek egy videó prezentációt a témájukról.
Az érettségire úgy fognak készülni, hogy a tanár küld nekik érettségi feladatokat, amiket meg kell oldaniuk és visszaküldeniük. A szóbelire készülés még odébb van, ezért amiatt nem aggódnak, és amúgy is az érettségin 150 pontból 120-at az írásbeli tesz ki.
A tanárnak a számonkérés sem fog akadályt jelenteni, ugyanis másfél hónappal ezelőtt már íratott témazárót egy online rendszeren keresztül, ami a diákoknak is nagyon tetszett.
Videóüzenetben kértem őket, hogy alakítsák ki a tanulósarkukat
Egy Csongrád megyei általános iskolában is hétfőn állapodtak meg a tanárok arról, hogy a KRÉTA rendszerén keresztül fogják elküldeni a feladatokat a diákoknak.
„Felsősöknél könnyebb, mert ők már tudnak egyedül dolgozni, de az alsósokat még irányítani kell. Azt gondolom, hogy most elsősorban a szülőkön a felelősség, hogy a gyerek tényleg megcsinálja a feladatokat" - meséli egy alsós tanítónő, aki a harmadikosok osztályfőnöke.
A tanítónő ma egy videóüzenetet küldött a gyerekeknek, amiben arról beszélt, hogy a mai feladatuk, hogy egy tanulósarkot alakítsanak ki maguknak, ahol a következő napokban, hetekben fognak tanulni. A tanítónő leginkább az osztállyal közös, zárt Facebook-csoportot fogja használni a feladatok kiosztására. Rajzból és technikából fotózni kell majd az elkészült házikat. Matekból pedig leginkább tankönyvi feladatokat igyekszik majd kiadni, hogy ne legyen probléma az otthon számítógép-használat, de azért néha majd az Okos Dobozon és a Learningappson keresztül is kapnak tanulnivalót a gyerekek. Azok a diákok, akiknek nincs semmilyen digitális eszközük bemehetnek az iskola porájára felvenni a kinyomtatott változatot, erről az igényről már készítik a felmérést. Azt is látják már, hogy az iskolában három olyan gyerek lesz, akiknek nem tudják megoldani a felügyeletét, velük a testnevelés tanár, illetve a napközis tanár fog foglalkozni az iskola falain belül.
Az iskolában mindenki maga döntheti el, hogy milyen rendszerességgel ellenőrzi, hogy a diákok tényleg haladnak-e a tananyaggal, de a tanítónő a napi rendszerességre esküszik, mert szerinte a heti egy idő után kezelhetetlen lenne. A számonkérésre viszont még ennek az iskolának sincs ötlete, de valószínűleg az is a KRÉTA rendszerén keresztül fog zajlani, ahol kérdőívet is lehet csinálni. A tanítónő azt meséli, hogy van olyan idős kollégájuk, aki ma nagyon megijedve érkezett a megbeszélésre, de aztán őt megtanították hogyan hozzon létre Facebook-csoportot és hogyan töltse fel oda a tananyagot.
Az egyetemen úgy látják, hogy működni fog
Bár az egyetemeken előrébb hozták a tavaszi szünetet, ezért még egy hétig nem kell megkezdeniük a tanítást, ott is ma összeültek a munkaközösségek, hogy kidolgozzák az irányelveket. Egy budapesti egyetemen a magyar, mint idegennyelv munkaközösség ma három órán át tanulta, hogy hogyan működik a Zoom konferenciahívásos applikáció, amin keresztül élő órákat fognak tudni tartani a hallgatóknak. Ez azért jobb, mint a Skype, mert itt a hívott feleket csoportba lehet osztani és feladatokat is lehet nekik adni.
Mivel nyelvoktatásról van szó, nagyon fontos az élő kapcsolat, ellentétben más egyetemi szakoknál, de azt már most látják, hogy az eredeti heti 20 órát nem fogják tudni tartani. Azonban az egyéb feladatokkal le kell fedniük ezt az óraszámot. A feladatokat a Google Classroom rendszerébe fogják ők is feltölteni.
A számonkérés része lesz, hogy ezeken a konferenciahívásokon meg kell jelenniük a hallgatóknak, illetve el kell végezniük a feladatokat. A későbbi vizsgáztatás is videóhíváson keresztül fog zajlani.
„Az egyetem minden segítséget megad, rengeteg tanítási tippet, oldalakat küldtek. Én úgy látom, hogy tök jól meg fogjuk tudni oldani" - mondja a tanárnő.