Apokaliptikus videóriport mutatja be a Kínából kimenekített emberek elleni erőszakos ukrajnai tüntetést
2020 február 21., 13:02
Az egészségügyben való bizalom aláásására és EU-ellenesség szítására is elkezdték felhasználni a koronavírust
Ahogy megérkezett a koronavírus Európába, úgy kezdtek el rögtön terjedni a különféle álhírek és megtévesztő információk a vírussal kapcsolatban: hamar megjelentek a különféle csodagyógymódokat kínáló vállalkozások épp úgy, mint mindenféle összeesküvés-elméletek arról, hogy mi is állhat valójában a vírus mögött.
És az álhírek áradása mögött fel lehet fedezni összehangoltságra utaló jeleket is. Erre utal az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) hétfőn publikált, birtokunkba jutott jelentése, amely a szervezetten terjesztett dezinformáció veszélyeire hívja fel az uniós döntéshozók figyelmét.
Nem meglepő módon a járvány terjedésével párhuzamosan elképesztően megugrott a koronavírussal kapcsolatos keresések és bejegyzések száma, és egyelőre lehetetlen tisztán látni abban a kérdésben, hogy a közösségi médiában terjedő különféle posztok mekkora hányada tartalmazott szándékoltan hamis információkat. A jelentés idéz egy kutatást, ami 7 százalékra teszi ezt az arányt, de ezt az eredményt további kutatásokkal egyelőre még nem támasztották alá.
Az viszont nem is kérdés a jelentés szerzői szerint, hogy zajlik egy dezinformációs kampány, ehhez ugyanis bőven lehet elég hamis és megtévesztő bejegyzést találni a közösségi oldalakon. Az EU külügyi szolgálata szerint ez most elsősorban nem is politikai szempontból, hanem közegészségügyi okokból jelent komoly kihívást: a hamis információk terjesztése ugyanis alkalmas eszköz lehet arra, hogy aláássa a bizalmat a közegészségügyben, és ha lesznek fertőzöttek, akik emiatt nem veszik komolyan a tüneteiket vagy nem fordulnak orvoshoz, annak nagyon súlyos következményei lehetnek.
Az EU külügyi szolgálata mellett már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is beszélt arról, hogy a koronavírus-járványt egy masszív „információs járvány” is kíséri: olyan mértékben ömlenek az információk az emberekre, hogy szinte lehetetlen eligazodni köztük. E információk között pedig vegyesen keveredhetnek az igaz és a szándékosan vagy véletlenül hamis állítások, ami miatt sokaknak nehéz lehet megfelelően tájékozódniuk.
Látványos orosz mozgolódás
Az uniós külügyi jelentés külön kiemeli, hogy a koronavírus rendszeresen témája a Kreml-közeli európai felületeknek, és
január 22-e óta 80, a járvánnyal kapcsolatos dezinformációt regisztráltak ezeken.
A Cardiff Egyetem kutatói szerint a Moszkva-barát felületek taktikája az lett, hogy nem maguk írják meg ezeket a hamis információkat, hanem máshol, például Kínában, Iránban vagy az amerikai szélsőjobboldalon felbukkant elméleteknek adnak teret, felhangosítva azokat. A külügyi szolgálat szerint ez a taktika alkalmas lehet arra, hogy védekezzenek a dezinformáció vádjával szemben, hiszen állíthatják azt, hogy ők csak beszámolnak arról, amiről máshol szó esik. A Kreml-barát felületek többek között angol, spanyol, olasz és arab nyelven is terjesztik a posztjaikat, és például a spanyol nyelvű bejegyzések között kiemelt helyet kapnak az apokaliptikus beszámolók, de azért annak is jut hely, hogy Oroszország és Putyin mennyire jól kezeli ezt az egész helyzetet. (A hivatalos orosz tájékoztatás szerint Oroszországban még mindig mindössze pár tucat fertőzött van.)
A leggyakrabban terjedő dezinformációk egyike, hogy a migránsok hozták be Európába a koronavírust, de szintén gyakran merül fel, hogy egy biológiai fegyverről van szó, amit vagy az Egyesült Államokban, vagy Nagy-Britanniában vagy Kínában fejleszthettek ki. A terjedő, teljesen alaptalan összeesküvés-elméletek között fordult már elő az is, hogy a nem dohányzók nagyobb eséllyel kapják el a vírust, illetve hogy közvetlen kapcsolat van a vírus és az 5G hálózatok között.
A kutatók szerint az is ront a helyzeten, hogy vannak állami szereplők, akik szintén manipulatív eszközökkel kavarják fel a közvéleményt: ilyen például a Kínai Kommunista Párt vagy Albánia volt miniszterelnöke, aki a Facebookon írt arról, hogy a kormány titkolózik a koronavírussal kapcsolatban.
Vannak országokra szabottan terjedő hamis hírek is: Szlovákiában például az terjedt, hogy a miniszterelnök, Peter Pellegrini is megfertőződött, és tovább is adta a vírust más EU-s vezetőknek, míg a litvánoknál az, hogy az országban állomásozó amerikai katona volt beteg, aki tovább is fertőzött másokat.
A világ többi részén is aktívak az álhírterjesztők
Az EU külügyi szolgálatának jelentése szerint a dezinformációs kampányok célja az lehet, hogy minél több embert elbizonytalanítsanak a vírussal, illetve a teendőkkel kapcsolatban, és nagy zajt csapva nehezebbé tegyék az európaiak számára, hogy megbízható forrásokból tájékozódjanak. A Kreml-barát felületek nem egyetlen ellennarratívát akarnak terjeszteni a vírussal kapcsolatban, sokszor saját korábbi posztjaiknak is ellentmondó elméleteknek is helyet adnak. Azzal pedig, hogy állításaik forrásait és hitelességét nem kell ellenőrizniük, nem kell szakemberekkel konzultálniuk, sokkal gyorsabban tudják ellepni írásaikkal az online tereket.
Hogy ezeknek a hamis híreknek milyen valós következményei lehetnek, azt jól mutatja a február végi ukrajnai eset, amikor heves tüntetésekkel fogadták a Vuhanból kihozott embereket. Akkor az indulatokat egy hamis levél tüzelhette fel, melyben az ukrán egészségügyi minisztérium nevében valaki azt állította, hogy vannak már regisztrált koronavírusos betegek az országban. Mint utólag kiderült, a levél minden bizonnyal külföldről származott.
A külügyi szolgálat kutatócsapatai a Balkánon is aktív dezinformációs kampányt figyeltek meg: Albániában is terjedt a felvetés a Russia Today egy cikke nyomán, hogy a vírus az Egyesült Államokból származik, és Kína meg Irán ellen vetették be, de volt példa hasonló esetekre Koszovóban és Montenegróban is.
Az EU szolgálata nagy aktivitást észlelt a Közel-Keleten is, és sok politikai szereplőt látni, aki a saját céljaira akarja most kihasználni a járványt. Izraelben például az EU-ellenesség felszítására, az arab országokban pedig a síita-szunnita konfliktus élezésére használják.
A jelentés vizsgálta azt is, hogy melyek azok a narratívák, amiket a hivatalos kínai propagandában leginkább teret kapnak. Sok szó esik arról, hogy Kína, illetve Hszi Csin-ping mennyire jól kezelte a helyzetet, és hogy a központosított hatalom sokat segített a vírus megállításában. Visszatérő eleme a kínai üzeneteknek, hogy a nyugati országoknak hálásnak kéne lenniük, amiért Kína ennyit tett a vírus megfékezéséért. Emellett felbukkant már az az üzenet is, hogy a vírus nem is Kínából indult, illetve hogy a nyugati országok (elsősorban az Egyesült Államok) Kína-ellenes hangulatkeltésre használják a vírust.
Máshogy működnek a közösségi oldalak
A külügyi szolgálat szerint a közösségi oldalak most érezhetően többet tesznek a dezinformáció megállításáért, mint az elmúlt években, de az eljárásuk nem elég átlátható: adataikat nem osztják meg a kutatókkal, és nem tudni például azt sem, hogy mennyi idő telik el átlagosan egy jelentett kamuposzt és az intézkedés között. Ugyanígy, fontos lenne tudni, hogy mit tesznek a közösségi oldalak tulajdonosai annak érdekében, hogy állami szereplők ne használhassák ki az emberek aggodalmait, ne játszhassanak rá a félelmekre.
A jelentés szerint jelenleg lehetetlen pontosan felmérni a kamuposztok mennyiségét, és ennek komoly közegészségügyi következményei lehetnek. Épp ezért vannak kapcsolatban a nagy közösségi oldalakkal, hogy fel tudjanak lépni e jelenség ellen.
Azt lehet tudni, hogy jelenleg a Facebook, a Google, a Microsoft és a Twitter is együttműködik a WHO-val, illetve a nemzeti egészségügyi szervekkel, hogy koronavírusról szóló hivatalos tájékoztatások nagyobb teret kapjanak. A Facebook emellett korlátlan ingyenes reklámhelyet adott a WHO-nak, és ígéretet tettek arra, hogy minden olyan kamu posztot, ami mondjuk álgyógyító megoldásokat ígér, eltávolítanak.
A Twitter nagy hangsúlyt fektet arra, hogy amikor valaki a koronavírusra keres rá a felületükön, akkor megbízható forrásokat kapjon eredményül, és minden nyerészkedő célzatú, a vírussal összefüggő hirdetést törölnek. A Google a nagyobb, hitelesen működő médiatermékek cikkeit sorolja előre a keresésében, a Youtube-on pedig gyors törlését ígérték minden olyan tartalomnak, melyben mondjuk valaki azt tanácsolja, hogy ne forduljunk orvoshoz a tüneteinkkel.