Beleszakad a szívük, de százával kell lemészárolniuk kísérleti egereiket az amerikai kutatóknak

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Hopi Hoekstra a Harvard Egyetem evolúciós biológusa. Az elmúlt napokban úgy ötszáz kísérleti egerével kellett végezzen. Ez, hiába van szó csak rágcsálókról, lelkileg eléggé megviselte. Csapatával ő azt tanulmányozza, hogy milyen hatása van a géneknek a társas kapcsolatokra és más viselkedési formákra. "Viselkedési kísérleteknél lényegében órákon át figyeljük meg ezeket az állatokat, alaposan megismerjük őket. Nagyon is törődünk velük. Beleőszülök" - mesélte a Science-nek.

Az amerikai egyetemek és kutatóintézetek a koronavírusjárvány miatt kényszerültek drasztikus intézkedésekre. A karanténszabályok miatt sok intézmény bezárt, illetve sok munkatárs már kidőlt, így nem tudják garantálni az állatállomány jólétét. Mivel a kísérleti állatok 95 százalékban egerek, melyek gyorsan szaporíthatók, és eleve elég rövid életűek, sok helyen, ha nem is kötelező jelleggel, de arra kérték a kutatókat, hogy gondolják végig alaposan, mely egyedekre, családokra van nélkülözhetetlen szükségük, a maradékot pedig pusztítsák el.

Így járt Sunny Shin, a Pennsylvnaia Egyetem Perelman Orvosi Iskolájának kutatója is, akinek kétszáz egerét kellett elpusztítania. Köztük olyanokat, amiket csak Európából vagy Ázsiából tudott évek munkájával beszerezni - mert ezek nem átlagos egerek voltak, hanem olyanok, amiket direkt bizonyos immunológiai tesztekhez kellett kitenyészteni. "Megszakadt a szívem, érző emberként és tudósként" - mondta.

Ugyanilyen érzelmi megrázkódtatásról számolt be Isabella Rauch, az Oregoni Egészségtudományi Egyetem immunológusa is. "Egyenként kellett az egereim szemébe néznem, és eldöntenem, melyik élhet, és melyiknek kell meghalnia. Nagyon durva volt" - mondta a Science-nek.

A kényszervágás egyelőre még csak az egérpopulációt érinti. Eric Hutchinson, a Johns Hopkins Egyetem kísérletiállat-felelőse szerint azért, mert az egerek teszik ki a kísérletiállat-populáció túlnyomó részét, így ezek életben tartása emészti fel a legnagyobb összegeket is. Szerinte a nagyobb testű állatokat remélhetőleg nem kell majd elpusztítaniuk - ha például kutya vagy macska válik fölöslegessé, annak mindig igyekeznek örökbefogadót találni. Ő amúgy azon dolgozik, hogy a lehető legtöbb egeret is életben tarthassák, már csak azért is, hogy a járvány levonultával a kutatók mihamarabb újra munkába állhassanak, ne keljen hónapokat, vagy akár éveket tölteniük, míg újra kitenyésztik a megfelelő kísérleti alanyokat. Ebben nagy segítségére vannak az önkéntesek. Mint mondta "nálunk már Nobel-díjas tudós is jelentkezett önkéntesnek ketrectakarításra, csak hogy működésben tarthassuk a rendszert" - mondta a Science-nek.

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem