Ez a Nobel-díjas kémikus azt üzeni: maradj otthon, de ne aggódj, nem olyan rossz a helyzet!

Egészségügy
2020 március 25., 09:37

Michael Levitt se nem orvos, se nem epidemiológus, az utóbbi hónapokban mégis kínai emberek milliói ismerték meg a nevét a koronavírus-járvány egyik legoptimistább szakértőjeként. 

A Stanford Egyetem biofizikus oktatója 2013-ban kapott Nobel-díjat kollégáival együtt a komplex kémiai rendszerek többszintű modelljének kifejlesztéséért. Mivel feleségével, a kínai művészetet kutató Shoshan Broshsal együtt életük egy részét Kínában töltik, barátaiktól személyesen is értesültek a koronavírus-fertőzés januári pusztításáról és a szigorú korlátozó intézkedésekről. 

„Amikor megírták nekünk, milyen nehéz helyzetben vannak, úgy döntöttem, jobban beleásom magam a számokba, hátha levonhatok valamilyen következetetést” - mondta Levitt az izraeli calcalistech.com-nak. Hupej tartományban, a járvány akkori gócpontjában naponta 30 százalékkal nőtt a fertőzési arány. „Ijesztő volt. Nem vagyok influenzaszakértő, de értek a számokhoz, és ez exponenciális növekedést mutatott. Ilyen terjedéssel 90 napon belül mindenki megfertőződött volna a világon.”

photo_camera Michael Levitt Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI/AFP

Január 31-én 46 új, koronavírus által okozott halálesetet regisztráltak Kínában, néggyel többet, mint egy nappal korábban. Levitt arra lett figyelmes, hogy bár a napi halálozások száma nőtt, az előző időszakhoz képest csökkent a növekedés mértéke. Ebből kiindulva február elsején azzal nyugtatta a barátait, hogy a következő héten tövább fog csökkenni a növekedés intenzitása. Az üzenetét lefordították, és tömegek osztották meg a közösségi médiában. 

Február elején naponta 1800 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Hupejben, és alig egy héttel később ez a szám 4700-ra nőtt. „Február 7-én aztán az új fertőzések száma lineárisan csökkenni kezdett. Egy héttel később ez történt a napi új halálesetek számával is” - mondta Levitt, aki ebből arra következtetett, hogy Kínában két héten belül javulni fog a helyzet. 

Három héttel később Levitt arról beszélt a kínai sajtóban, hogy becslése szerint a koronavírus nagyjából 80 ezer embert fog megfertőzni, és 3250 ember halálát fogja okozni Kínában. A becslése pontosnak bizonyult: március 25-én 81218 regisztrált fertőzöttnél és 3281 halálesetnél tartottak. Kínában már tényleg alig-alig találnak új fertőzöttet, most éppen azért küzdenek, hogy ne terjedjen tovább a vírus az olyan országokból érkező emberek miatt, ahol még a járvány korábbi szakaszában vannak. Hétfőn 78 új fertőzést regisztráltak, közülük 74-en érkeztek külföldről. Vuhanban, ahonnan a vírus tavaly év végén terjedni kezdett, hétfőn egy újabb esetet regisztráltak, miután öt napon keresztül nem számoltak be egyetlen újabb fertőzöttről sem. 

Szerinte már látszik a javulás

Levitt további elemzésében tehát nem az összesített fertőzésszámból, hanem a naponta azonosított új fertőzések számának alakulásából ndult ki. 78 olyan országot vizsgált, ahol naponta legalább 50 új fertőzöttet regisztrálnak, és szerinte sok esetben már láthatók a növekedés lassulásának jelei. 

A Los Angeles Timesnak két különösen fertőzöttnek számító ország példáját hozta fel. Egyrészt Dél-Koreában az utóbbi hetekben tartósan 200 alatt maradt a naponta azonosított fertőzések száma. Másrészt Iránban múlt hétfőn 1053 új esetet regisztráltak, vasárnap pedig 1023-at, ami még mindig rengeteg, de Levitt szerint így is a terjedés lassulására lehet belőle következtetni. Olaszországra viszont épp az ellenkezője igaz, ott továbbra is napról napra egyre több új fertőzöttet azonosítanak. 

Levitt úgy véli, annak ellenére is érdemes figyelni erre a csökkenésre, hogy sok országban a visszafogott tesztelés miatt eleve alacsonyabb a hivatalos fertőzésszám. A naponta regisztrált halálesetek számának alakulása is alátámasztja az állítását, ez szintén a naponta regisztrált fertőzések trendjét követi. 

photo_camera Grafika: 444/Tbg

Különösen érdekes, hogy mi történik, ha egy olyan zárt környezetben kezd el terjedni a vírus, mint a Diamond Princess nevű óceánjáró, ahol 3711 utasból 712-nél mutatták ki a fertőzést, és nyolcan haltak meg. Levitt szerint ez alapján megbecsülhető, milyen halálozási aránnyal számolhatnánk egy olyan populációban, amelyben teljesen szabadon terjed a fertőzés. 

Többek közt arra jutott, hogy a koronavírus kétszeresére növeli annak a kockázatát, hogy valaki életét veszti a következő két hónapban -- ami még mindig elég alacsony kockázat, hiszen az emberek többségénél kicsi az esélye, hogy két hónapon belül meg fog halni. 

Ettől még maradj otthon!

Mindez nem jelenti azt, hogy Levitt ellenezné a társadalmi távolságtartásról szóló szabályokat, sőt szerinte is szigorú intézkedésekre van szükség, amíg el nem készül a koronavírus elleni vakcina. „Ez nem az az időszak, amikor kimész iszogatni a haverokkal” - mondta.

Úgy látja, akkor exponenciális a járvány terjedése, ha senki nem tesz semmit azért, hogy megállítsa: ez történt például a dél-koreai vallásos szekta esetében, ahol nem jelentették a megbetegedéseket. Szerinte ahhoz, hogy mielőbb tudomást szerezzünk a fertőzöttekről, nemcsak tesztelésre, hanem például olyan testhőmérséklet-ellenőrzésre is szükség van, amit Kínában már bevezettek. 

photo_camera Levitt a Nobel-díj átvételekor 2013-ban Fotó: JONATHAN NACKSTRAND/AFP

„Hősökként kell kezelnünk azokat, akik bejelentik, hogy megfertőződtek” - mondta. Levitt fontosnak tartja azt is, hogy az emberek beoltassák magukat influenza ellen, mert ez is csökkentheti az egészségügyi rendszerre nehezedő terheket. 

Ráadásul, ha sokan elkapják a koronavírushoz hasonló tünetekkel jelentkező influenzát, akkor valószínűleg sok koronavírusos esetet figyelmen kívül hagynak. Szerinte ez komoly problémát jelentett Olaszországban is, ahol elég erős az oltásellenes mozgalom. 

Ugyanakkor Levitt szerint a média indokolatlanul nagy pánikot kelt az emberekben azzal, hogy az összesített fertőzéses esetekre koncentrál,miközben jóval kevesebb szó esik az emberek tízezreinek haláláért felelős influenzáról. Attól is tart, hogy a gazdasági visszaesés is egészségügyi katasztrófához vezet majd, hiszen a munkanélküliség máskor is szegénységhez, reménytelenséghez és az öngyilkossági statisztikák romlásához vezetett.

A Los Angeles Times is megjegyzi, hogy a koronavírus halálozási aránya sokkal nagyobb az influenzáénál, de Levitt erre csak annyit mondott, hogy „ez még nem a világ vége”.

„A valódi helyzet távolról sem olyan szörnyű, mint amilyennek látszik.”