Brazília elnöke a járvány egyik legnagyobb szégyene

A világban félmillió fertőzött, 25 000 halott, Brazíliában pedig egy szappanopera: vajon megfertőződött-e koronavírussal az ország elnöke, a jobboldali populista Jair Bolsonaro, aki a globális válság hatására még a szokásosnál is jobban elszakadt a valóságtól? 

A választ talán soha sem fogjuk megtudni, mivel nagyon úgy tűnik, hogy Bolsonaro nem hajlandó megmondani, más pedig nem tudja. Március 12-én derült ki, hogy sajtófőnöke, Fabio Wajngarten, aki néhány nappal korábban Bolsonaróval és Donald Trumppal együtt fotózkodott az amerikai elnök floridai birtokán, bizony fertőzött. Két nappal később egy közepesen hiteles brazil lapra hivatkozva az egész világ megírta, hogy Bolsonaro is pozitív lehet, amit később a fia is megerősített az amerikai Foxnak, minden jobboldali populista vezető kedvenc médiabirodalmának.

Bolsonaro a hír hallatán tombolni kezdett, és a szokásos fake news-ozás mellett leszögezte, hogy őt bizony tesztelték, és negatív lett az eredmény, de erről a bizonyítékot nem mutatta meg. Ez természetesen nem volt elég ahhoz, hogy ne zörögjön tovább a haraszt.

Ma már tudjuk, hogy Bolsonaro közvetlen környezetéből több mint 20-an kapták el a koronavírust. És azt is tudjuk, hogy abban a brazíliavárosi katonai kórházban, ahol a fontos brazil embereket tesztelik, két ember nevét és tesztjük eredményét lehúzták a hivatalos statisztikákról. Hogy ki ez a két ember, arról ismét csak találgatni lehet, de van olyan brazil lap, amely állítja, az elnök és a first lady azok.

Bolsonaro egészségügyi állapota egy dolog, egész Brazíliáé viszont egy egészen másik. A március 28-i hivatalos adatok szerint az országban eddig 3417-en betegedtek meg és 92-en haltak meg koronavírustól. A déli féltekén messze a 200 millió lakosú országban szedte eddig a legtöbb halálos áldozatot a járvány. És azt is meg kell említeni, hogy ezek a hatalmas Brazília hivatalos számai, minden szakértő szerint a fertőzöttek száma ennek sokszorosa lehet, és az ország fejletlenebb régióiban az egyes halálesetek okának feltárása sem igazán megbízható.

A koronavírus akkor is pusztítana, ha Brazília elnöke minden elvárható intézkedéssel védekezne ellene, Bolsonaro azonban, a világ vezetői közül szinte egyedül, máig nem hajlandó elismerni még azt sem, hogy hazája potenciális tömegkatasztrófa előtt áll.

Akárcsak kebelbarátja, Donald Trump, Bolsonaro első reakciója is az volt a koronavírus megjelenésekor, hogy nem lesz semmi baj, ez csak egy kis influenza, és csak a média hiszterizálja a pánikoló tömegeket. Az amerikai elnök most már nem ezt mondja, brazil kollégája viszont nem váltott a „jó, van egy kis baj, de mindjárt minden rendben lesz” üzenetre, amit Trump igyekszik jelenleg közvetíteni a választóinak. Bolsonaro kitart: baj nincs, és nem is lesz.

Március 24-én tartott, egészen elképesztő beszédében a brazil elnök arról beszélt, hogy semmi szükség karanténokra és munkabeszüntetésekre, és egyébként is csak a 60 felettiek veszélyeztetettek. Kivéve – tette hozzá a 65 éves elnök – ő, hiszen neki sportolómúltjával nincs mitől félnie, ha el is kapná a betegséget, az nála csak egy enyhe influenza tüneteivel járna. Mindezt három nappal azután, hogy egy kormányülésen elég látványosan köhögött a maszkjába.

Bolsonaro beszéde, hűséges rajongótáborán kívül, nagy felháborodást keltett a brazil társadalomban. Az országban, szemben a világ jó részével, már nem csak az egészségügyi dolgozókat tapsolják meg esténként, hanem a latin-amerikai hagyományoknak megfelelően edényekkel is csörömpölnek, így jelezve, hogy elégedetlenek az elnökkel.

Bolsonarót persze ilyesmi egyáltalán nem zavarja, március 26-án még egy szinttel feljebb kapcsolt, és arról beszélt, hogy Brazíliában soha nem lesz olyan nagy baj, mint Amerikában, ahol már több mint 1000 halálos áldozata van a koronavírusnak.

„A brazilokat egyébként is tanulmányozni kellene, annyira nem kapnak el semmit. Itt látsz valakit fejest ugrani a szennyvízbe, kimászik, és semmi baja” – fejtegette Bolsonaro, akinek ezek szerint nemcsak a globális pandémiákról nincs sok fogalma, hanem arról sem, hogy országa azon szegény lakói, akik kénytelenek napról napra szennyvízzel érintkezni, valójában milyen súlyost betegségektől szenvednek. Egy nappal később pedig már arról beszélt, hogy szerinte a brazil járvány számadatait politikai riválisai manipulálják, és egyébként is „az emberek meghalnak, ilyen az élet”.

Ha Bolsonaro csak hülyeségeket beszélne, még nem lenne akkora a baj, de döntéseivel is sokat árt a járvány elleni küzdelemnek. Hiába hoznak más hivatalok, hivatalnokok olyan intézkedéseket, amelyek a koronavírus terjedése elleni legjobb ellenszer, a távolságtartás felé terelnék a brazilokat, az elnök mindent megtesz, hogy ezek ne működjenek. Legújabb intézkedésével például a templomokat és egyéb egyházi intézményeket vonta ki a karanténintézkedések hatálya alól. Az ilyen döntések hatására Bolsonaro népes rajongótábora is felbátorodva tesz magasról minden járványügyi intézkedésre, és autós felvonulásokkal hívják ki az embereket az utcára, vissza a munkahelyekre.

Az elnöknek ugyanakkor azzal kellett szembesülnie, hogy még saját, lojális embereivel feltöltött kormányában is van, aki nem ért vele egyet. Luiz Henrique Mandetta egészségügyi miniszter például teljesen nyíltan támogatta a karanténok létrehozását. De lázadnak a brazil nagyvárosok, és a Brazil Szövetségi Köztársaságban kifejezetten erős államok vezetői is. A 26 tagállam közül a 45 milliós Sao Paulo nem csak a legnépesebb, de gazdaságilag messze a legerősebb is, és az államot vezető Joao Doria a napokban nyilvános, gyakorlatilag ordibálós szópárbajba keveredett Bolsonaróval. Doria azt magyarázta, hogy Bolsonarónak elől kellene járnia a jó példával, mire az elnök csak annyit válaszolt, hogy Doriának a fejébe szálltak a politikai ambíciói és elnöki álmai. Összeszólalkozott Bolsonaróval a vele korábban szövetséges, orvos végzettségű Ronaldo Caiado, Goiás állam kormányzója is. Ő a március 24-i elnöki beszéd után csak annyit mondott, hogy „nincs értelme ezzel az emberrel tárgyalni”.

A katonaságot, a 20. század második felének brazil katonai diktatúráját gyakorlatilag fetisizáló Bolsonaro számára aggasztóbb lehet, hogy március 25-én a hadsereg főparancsnoka, Edson Pujol tábornok arról beszélt nyilvánosan, hogy a koronavírus elleni harc „talán generációnk legfontosabb küldetése”. Az is beszédes volt, ahogy alelnöke, Hamilton Mourao tábornok reagált a háttérben, amikor Bolsonaro épp Doria kormányzót osztotta.

Ma már elég egyöntetű a vélemény, hogy néhány kisebb diktatúrát leszámítva Bolsonaro az a vezető, aki a legrosszabbul kezeli hazájában a koronavírus-járványt. És mintha a brazil politikai osztály felháborodása kezdene lejjebb szivárogni. Ahogy egy szakértő a Guardiannak fogalmazott, bár továbbra is van egy „bolsonarista” kemény mag, a nem teljesen elvakult hívei kezdenek elfordulni az elnöktől, vagy legalábbis kételkedni benne. 

A brazil helyzet azért is érdekes, mert elég jól mutatja meg, hogy mi a teljesen eszetlen, elitellenes populizmus végpontja egy olyan krízishelyzetben, ahol nem melldöngetésre, hanem szakértő szóra van leginkább szükség. Bolsonaro 2018-ban azzal nyerte meg a brazil elnökválasztást, hogy rendet és fegyelmet ígért. Ma ott tartunk, hogy a riói szegénynegyedekben, a favelákban a helyi bandák szólítják fel a lakosságot, hogy a járvány visszaszorítása érdekében inkább maradjanak otthon.