Miközben szinte a világ minden szegletében megértették, hogy az emberi érintkezés korlátozása a legjobb védekezés a globális járvány ellen, miközben a vírus elérte a Karib-térséget és Közép-Amerikát, és miközben a szomszédos országok is lezárták az iskolákat és a határokat, Nicaragua vezetői egyedülálló lépésre szánták el magukat:
kormánypárti tömegfelvonulásokat hirdettek szerte az országban.
Daniel Ortega, a 6 milliós ország diktátora, aki a 2018-as nagy tiltakozási hullám alatt nem riadt vissza attól sem, hogy a tüntetők közé lövessen, az elmúlt időszakban eltűnt a nyilvánosság elől, a koronavírus „kezelését” feleségére és egyben alelnökére, Rosario Murillóra bízta. Ő hirdette meg március 14-re a a „Szerelem a Covid-19 idején” elnevezésű meneteket, amelyek során számos városban hordozták körbe Ortega elnök képmásait, és a kormányt éltették – a fővárosban alsó hangon is több százan, tömött sorokban.
A résztvevők a kormánypárt zászlóit lengették, és házi gyártmányú táblákon hirdették a gyakori kézmosás fontosságát. „A hit és remény erejével vonulunk végig az országon, folyamatos imádsággal és együttérzéssel fordulva mindazon testvéreink felé, akiket világszerte elért a koronavírus” - idézi a CNN tudósítása az alelnököt.
Az ellenzék tiltakozott, hogy a vírus terjedésének egyik leghatékonyabb módját pont a kormány szorgalmazza,
és hogy a közszolgákat és családjaikat kötelezték a részvételre. De egyes felvételeken látszik, hogy iskolásokat is kitereltek az utcára:
Maradt még pár ország, ahol semmibe veszik a WHO ajánlásait, vagy úgy tesznek, mintha őket elkerülhetné a vírus. Példa erre a bangladesi és az iráni tömeges imádkozás vagy a füstölővel bohóckodó türkén diktátor. De a kormány szervezte politikai rally tényleg párját ritkítja.
Az egyszerre szocialista és mélykeresztény nicaraguai rezsim úgy tesz, mintha semmit sem tudna a koronavírus természetéről. Kezdetben arra hivatkoztak, hogy mivel nincs az országban regisztrált fertőzött, ezért nincs szükség semmilyen korlátozásra. Stratégiai pontokon mérni kezdték az emberek testhőmérsékletét, és tájékoztatókat helyeztek ki a kézmosás fontosságáról, de nagyjából ennyi. Még a legfertőzöttebb területekről érkezők beutazását sem állították le, szabadon járhatnak-kelhetnek, nem szabályozták a közintézmények és a szórakozóhelyek látogatását. Az alelnök kedden egyenesen azt jelentette be, hogy tovább bővítik a nyári programkínálatot a turizmus felpörgetése érdekében.
Az egészségügyi minisztérium honlapján közzétett hivatalos tájékoztató úgy kezdődik, némiképp a „híres utolsó mondatok” hangulatát idézve, hogy
„Nicaragua nem vezetett be, és nem is fog bevezetni semmilyen fajta karantént.”
Múlt csütörtökön regisztrálták az első koronavírusost az országban, pénteken a másodikat, de a kormány ezek után sem változtatott semmit.
Miközben hivatalosan azt kommunikálta, hogy az országot nem érinti a járvány, az egészségügyi minisztérium készített egy számítást, ami szerint a következő fél évben 32 ezer megbetegedés és 800 haláleset várható. Ezt a kevés működő kritikus portál egyike, a hatósági zaklatások mellett működő Confidencial tette közzé.
Nehéz megbecsülni, mennyire reálisak ezek a számok egy olyan országban, ahol a járvány gyakorlatilag szabadon terjedhet, miközben - ahogy egy korábbi egészségügyi miniszter mondta a lapnak - a betegesen titkolózó rezsim nem enged betekintést abba, milyen a kórházak felszereltsége. A szinte kizárólagos ellenszerként bemutatott alapos kézmosás pedig komoly akadályokba ütközhet, amennyiben az ország jelentős részén nem folyik tiszta víz a csapból.
Más aggódó hangok mellett jól mutatja Nicaragua készültségének külső megítélését, hogy az országban hagyományosan döntő befolyással bíró Egyesült Államok azt javasolta a diplomatáinak, térjenek haza, mielőtt a nicaraguai egészségügy összeomlik a túl sok beteg miatt.
Egy Nicaraguában utazgató fiatal magyar nő a koronavírusról szóló hírek hatására március második hetében úgy döntött, idő előtt hazajön, de ez azóta sem sikerül neki. Egy tengerparti faluból mesélt a 444-nek arról, mit tapasztalt.
„A probléma az volt, hogy nyilván otthonról mindenki tudta, mi történik, de itt El Salvadoron kívül egyik ország sem foglalkozott ezzel, aztán egyik napról a másikra sorban zárták le a határokat. Volt egy lány, aki kb. menekült, hogy még vasárnap [március 15-én] éjfél előtt valahogy átjusson Costa Ricába, mert lezárják a határt. Már az összes országot lezárták körülöttünk, és mindenki mindenhol erről beszél, de itt semmi intézkedés sincs. Maximum annyi, hogy mossanak kezet, de már ez is egy kicsit irreális. Illetve több embertől hallottam, hogy szerintük ezen az éghajlaton nem lesz semmi probléma, ha hisz az ember és imádkozik, akkor pláne nem. A légitársaságok és keresőoldalak gyakorlatilag nem létező jegyeket árulnak. Még mindig” - írta múlt szerda este.
Vett repjegyeket: két amerikai átszállással, Londonon át jött volna haza, de másnap reggel törölték az Amerikából induló British Airways-járatokat. Átfoglalták következő napra, amit elfogadott, de két és fél órával később azt is törölték minden egyéb lehetőség nélkül. „Sem őket, sem a jegykereső oldalt nem lehet elérni sehogy, nem tudni, hogyan kapom vissza a jegy árát. A többiek itt a hostelben ugyanígy jártak. Akiknek a következő egy hónapra volt visszafelé jegyük, mind törölték.”
A nő a magyar külképviseletet is megkereste, de más külföldön ragadt magyarokhoz hasonlóan nem kapott tájékoztatást róla, tudnak-e segíteni, és ha igen, mikor és hogyan. Leadták az adatait a környező országok magyar és EU-s nagykövetségeinek, „tudnak róla, hogy vagyok”. Azt mondták neki, nagyon fontos, hogy regisztráljon konzuli védelemre egy online adatlapon, de az oldal egy ideig nem is működött, aztán a sikeres regisztráció után nem történt semmi. „A németeknek van valamilyen listájuk, ahová ha feliratkoznak, szükség esetén segíteni fognak nekik a hazajutásban, ők nem aggódnak, hogy mi lesz.”
Korábban a kormány azt közölte, hogy különgépet küld 146 magyarért Marokkóba, 49 Isztambulban rekedt magyart pedig Zágrábon keresztül hoznak haza, de Szijjártó Péter is azt mondta, hogy sok magyar akar még hazatérni, az ügyön egy munkacsoport dolgozik.
„Nem panaszkodom, mert lehetnék most sokkal rosszabb helyen is. Az egészségügy a probléma, ha bármi történne, de egyelőre itt nyugi van, úgyhogy próbálom majd kihúzni rizs plusz bab kombóval, amíg lehet.”
Múlt csütörtökön, vagyis az első beteg bejelentése napján újra írt: „Most azt hallottuk, hogy a hostelek is kezdenek bezárni, kiadó szoba után szaladgál mindenki. Próbálunk annyi pénzt kivenni, amennyit lehet, és bevásárolni. Kolumbiából is azt hallottuk, hogy kitették az utcára az ott ragadt turistákat.”
A fenti felvételen épp egy vidéki város boltját rohamozzák meg a vásárlók az első fertőzött bejelentése után. Számos jel utal arra, hogy a nicaraguaiak nagy része nem hiszi el a kormány meséjét arról, hogy a vírus valamilyen mágikus módon elkerüli őket.
A Confidencial főszerkesztőjének véleménycikke azzal magyarázza a rezsim szinte páratlan tétlenségét, hogy Ortegának az emberéleteknél sokkal fontosabb, hogy az állam bevételei ne csökkenjenek a már amúgy is évek óta recesszióban lévő gazdaságból. Egyben arra kérte honfitársait, hogy szervezzék meg a vírus elleni védekezést a kormány nélkül is. Hétvégén az ellenzéki ernyőszervezet neki is látott, bár a lehetőségeik korlátozottak: létrehoztak egy amolyan operatív törzset, amely követelni kezdte a rendezvények és a tanórák betiltását, a határok lezárását, gyógyászati eszközök beszerzését és az adatok átláthatóságát.