Kézikönyvet adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma a koronavírus okozta fertőzések megelőzéséről és terápiájáról. Ebben összefoglalják azokat a szabályokat is, amik alapján a kórházaknak fogadniuk kell a gyanús betegeket, és kezelniük kell a SARS-CoV-2-vel megfertőzötteket. 

A szabályok pontos betartásához nagyon sok védőeszközre van szükség, ezekről mindjárt részletesen, de pár alapadat a betegségről a könyv szerzőinek jelenlegi ismeretei alapján. 

• Az átlagos lappangási idő 5-6 nap, de 2-14 nappal számolnak. 
• „Az eddigi adatok alapján a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de jelenlegi ismereteink szerint fertőzőképesség előfordulhat a megbetegedés kezdete előtt is.” A biztonság kedvéért két nappal számolnak a kontaktkutatásban.
• A fertőzőképesség valószínűleg a tünetek súlyosságával arányos.
• A fertőzötteknék a légúti mintákból a tünetek megjelenését megelőző 1-2 napban már kimutatható a vírus. 
• Közepes súlyosságú megbetegedés esetében 7-12 napig, súlyos megbetegedés esetén akár 2 hétig is kimutatható a vírus a légúti mintákban, a fertőzőképesség feltehetően ugyanebben az időszakban áll fenn.  
• Ritkák az olyan esetek, ahol tünetmentesen zajlik le a fertőzés (becsülten 1-3%)
  
• A betegség leggyakrabban (kb. 80%-ban) enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. 
• A megbetegedések 14%-a súlyos lefolyású. 
• A betegek 6%-ánál alakulhat ki kritikus állapot, amikor légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség jelentkezik.
  
• A WHO adatai szerint a megbetegedés jellemzően lázzal (a betegek 88%-ánál), száraz köhögéssel (68%), fáradékonysággal (38%) jár. Előfordul produktív köhögés (33%), nehézlégzés (19%), torokfájás (14%), fejfájás (14%), izom- vagy ízületi fájdalom (15%), hidegrázás (11%). Ritkább tünet a hányás (5%), hasmenés (4%).
  
• A gyerekekről azt írják, hogy „feltehetően ők éppúgy megfertőződhetnek, mint a felnőttek, azonban náluk a betegség jellemzően tünetmentes vagy enyhe formában zajlik, igen ritka a szövődmény kialakulása.” Nem írják, de egyre több hír van arról, hogy gyerekeket is megbetegíthet súlyosan a járvány. A kisbabákra is nagyon oda kell figyelni. 
  

Jó tudni, hogy a kézikönyv szerint mi várhat arra, aki koronavírus-gyanús. Elvileg a kórház bejáratánál egy külön folyosót alakítanak ki, ami egy előzetes vizsgáló helyiségbe fut. Aki lázas, arra sebészi maszkot adnak, hogy kevésbé fertőzzön. Azokat, akiktől mintát vettek, de még nincs meg a laboratóriumi vizsgálat eredménye, potenciális koronavírus-pozitív betegnek tekintik, és lehetőség szerint izoláltan elhelyezik. Ez ideális esetben jól szellőző, komfortos, külön (egyágyas) kórterem. Ha nincs ilyen, akkor sem lehet egy szobába rakni a még csak gyanús eseteket a már igazoltan fertőzöttekkel. Szintén nem kerülhetnek a teszt alapján koronavírussal fertőzött, de tünetmentes betegek a vírus tüneteit mutató fertőzött vagy akár még csak gyanús betegekkel egy szobába. (A kórházi ágyak felszabadítása érdekében a tünetmentes koronások számára leginkább otthoni karantént írnak elő.) A megerősített fertőzöttek más lehetőség híján lehetnek egy szobában, de az ágyaiknak legalább 1,5 méterre kell lenniük egymástól. 

Kulcskérdés az egészségügyi dolgozók védőfelszerelése. A leírtak alapján ebben hiba nincs. A koronás betegekkel érintkezőknek (orvosok, nővérek, takarítók, fertőtlenítést végzők, hulladékkezelésben részt vevők) ezeket a szakszerűen felvett, megfelelően illeszkedő egyéni védőeszközökből álló védőfelszerelést kell viselnie: 

• FFP2 vagy FFP3 respirátor (légzésvédő), 
• védőszemüveg vagy arcvédő
• kesztyű (egyszer használatos)
• védőruha vagy köpeny (hosszú ujjú, egyszerhasználatos, vízlepergető anyagú)
• sebészi műtős sapka (egyszer használatos).

Amennyiben minden a leírás szerint megy, nagyon sok védőeszközt kell használni, miközben ezekből mindenhol a világon hiány van. Nekünk is van tudomásunk arról, hogy volt, ahol az egyszer használatos köpenyt fertőtlenítették, és így használták újra. Úgy tudjuk, a kínai szállítmányok valamennyire javítottak a helyzeten a kijelölt részlegekben, máshol továbbra is nagyon szűkösek a készletek.

Amennyiben nincs elég légzésvédő maszk, „akkor rangsorolni kell, hogy mely beavatkozásoknál alkalmazzák”. Ez a rangsorolás így néz ki: „az elsődleges prioritást az egészségügyi dolgozók jelentik, közülük is különösen azok, akik aeroszol-képződéssel járó beavatkozásokat végeznek, ideértve az intubációt, a légúti leszívást, a bronchoscopiát és a légúti váladék felszakadásának elősegítését. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) hangsúlyozza, hogy az új koronavírus kimutatásához szükséges orr/garattörlet vétele is aeroszol-képződéssel járó beavatkozásnak számít”.

A spórolás érdekében azt javasolják, hogy a tesztek mintavételére kijelölt helyiségben „ugyanazon egészségügyi dolgozó több órán át folyamatosan végezhet mintavételt egy szett védőeszköz viselésével”. A legnagyobb védelmet nyújtó, de nagyon korlátozottan rendelkezésre álló maszkokat is cserélni kellene 4 óránként. 

A COVID-19 betegek ellátásában résztvevő egészségügyi dolgozók viseljenek sebészi orr-szájmaszkot, amennyiben légzésvédő maszk „nem áll rendelkezésre számukra”.

Szintén FFP2-es vagy FFP3-as maszk hiánya esetén „a takarító és a hulladékot kezelő személyzetnek sebészi maszkot ajánlott viselnie, a többi védőeszköz mellett (kesztyű, védőszemüveg/arcvédő, köpeny) mellett”. Ilyen védőeszközt kell használnia azoknak is, akik koronavírusban vagy koronavírus-gyanúban elhunyt holttestet boncolnak. Van arra egyébként előírás, hogy a koronavírus-gyanús haláleseteknél mintát kell venni az elhunyttól, „a halál beálltának megállapítása utáni 30 percen belül”. Ehhez is védőfelszerelés kell. 

Voltak korábban hírek arról - amikor ezekről még adtak tájékoztatást -, hogy orvosok karanténba kerültek, mert nem megfelelő védőfelszerelésben láttak el koronás betegeket. A kézikönyben külön meghatározták, hogy milyen kockázatokat jelent, ha egy orvos védőfelszerelés nélkül, vagy hiányos védőfelszerelésben kezelt fertőzöttet, és mi ilyenkor a teendő. 

Elhúzódó kontaktus olyan koronás beteggel, akin nem volt maszk:

• ha az orvoson nem volt semmilyen védőfelszerelés, vagy nem viselt speciális vagy orvosi maszkot, akkor a fertőzésveszély magas, és 14 napig nem dolgozzon. 
• közepes a veszély, ha nem volt rajta védőszemüveg, 2 hétig ekkor is tartózkodjon a munkától
• alacsony a veszély, ha csak köpenyt vagy kesztyűt nem viselt, illetve ha mindenféle védőfelszerelése megvolt, de speciális maszk helyett csak sebész maszkot viselt, folytathatja a munkát, de folyamatosan figyelje, hogy vannak-e tünetei. (Ez a kockázat lehet magasabb, ha olyan vizsgálatokat végeztek a betegen.)

Ha a vizsgált koronás betegen volt maszk, de az orvos:

• nem viselt semmiféle védőfelszerelést, vagy maszkot, akkor a kézikönyv szerint a fertőzésveszély közepes, ne dolgozzon az orvos két hétig. 
• nem viselt védőszemüveget, köpenyt vagy kesztyűt, vagy nem speciális maszkot viselt, akkor alacsony a fertőzésveszély, dolgozhat az orvos. (Ez a kockázat is lehet magasabb, ha olyan vizsgálatokat végeztek a betegen.)

Van egy kivétel arra, ha valakinek a fenti leírások alapján 14 napra fel kellene függesztenie a munkáját, de mégis dolgozhat. „Amennyiben az érintett munkája elengedhetetlen, illetve képes betartani az előírásokat, COVID-19 betegek kezelésében részt vehet, de folyamatosan sebészeti szájmaszkot kell viselnie és nem végezhet aeroszol képződéssel járó beavatkozásokat. FFP2/3 maszkot nem vehet fel. Folyamatos önmegfigyelés szükséges. Mintavétel a felmerüléskor, a 7. és 14. napon.” Ugyanakkor ha megbetegszik, vagy tünetmentesen pozitív mintája lesz, akkor neki is karanténba kell vonulnia.

Van arról is szó, hogyan szűrjék rendszeresen az orvosokat, akik koronás részlegen dolgoznak. Állandó laboratóriumi teszt nincs, ami ugye akár napokkal a tünetek megjelenése előtt is kimutatná a vírust. De a lázukat mérik a műszak elején és végén is, és meg is kell mosakodniuk távozás előtt: „Az ellátásban résztvevő személyzet egészségi állapotának, valamint a frontvonalbeli személyzet egészségügyi rendszeres monitorozása szükséges, beleértve a rendszeres testhőmérséklet és a légzőszervi tünetek ellenőrzését.” Ha a személyzet egy tagjának bármilyen tünete van, pl. láz, azonnal izolálni kell, és akkor tesztelik. Azt írják még, hogy a „potenciálisan fertőző és fertőző zónákban dolgozó frontvonalbeli személyzet minden tagját külön szálláshelyen kell elhelyezni. Számukra ajánlott a tápláló étrend biztosítása is.” A személyzetet csoportokra kell osztani. Egy-egy csoport legfeljebb 4 órát dolgozhat a fertőzött és potenciálisan fertőzött zónákban. 

A koronavírus kimutatásában fontosak a CT-vizsgálatok is, sőt, megbízhatóbbak a teszteknél. „Negatív COVID teszt (lehet álnegatív), de COVID-ra jellemző CT esetén a beteg COVID pozitívnak tekintendő, 24 óránként kontroll COVID teszt szükséges!” - írja a kézikönyv.

A CT-vizsgálatra külön is kitérnek, úgy tűnik, ebből az eszközből nem ártana több: „A CT-vizsgálat kb. 10 percig tart és az utána kötelező fertőtlenítés 20-25 percig, tehát óránként maximum 2 beteget tud ellátni az arra kijelölt részleg. Nagy betegszám esetén egy CT berendezés kevésnek bizonyulhat, mobil CT-vel lehetne a kapacitást növelni, de Magyarországon jelenleg csak 1 db kamionba telepített, magántulajdonban lévő mobil CT van. Érdeklődtünk CT telepítés után, jelenleg a GE Healthcare egy új, vagy felújított, megfelelő minőségű CT berendezés szállítási határidejét április közepe-végére tudná teljesíteni. A készülékek hozzáférhetősége limitált, egész Kelet-Európában igen nagy az érdeklődés, tehát mielőbbi megrendelés javasolt.”