Ellenáll a magyar hivatal az orosz nyomásnak

• Oroszország több mint egy éve követeli, hogy legyen már kapacitás-árverés a Szerbia felől épülő vezetéken. A magyar energetikai hivatal azonban április 1-én leállította az október óta tartó előkészületeket.
• A tét európai szinten a Közép-Európát körbefonó orosz gázgyűrű megépülése, magyar szinten pedig az, hogy ki lesz itt a domináns nagykereskedő a következő évtizedben. Ha az árverés ment volna tovább, akkor a Gazprom valószínűleg nagyon komoly pozíciókat szerezhetett volna a magyar piacon. 
• A magyar oldalt segítheti, hogy az enyhe tél és a járvány miatt zuhan a gáz ára Európában. A szabadpiacra már nem éri meg a Gazpromnak behoznia.

Szerdán jelent meg a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán néhány rendelet, amelyek szerint továbbra sem lehet megtartani a szerb-magyar gázvezetékre kiírt határkapacitás-árverést. 

Ez a Török Áramlat néven épülő, Oroszország–Törökország–Bulgária–Szerbia–Magyarország nyomvonalú, új vezeték Magyarországra belépő részét érinti. Ha a vezeték elkészül, akkor Oroszország jelentősen csökkenthetné az Ukrajnán átmenő gáztranzitot; illetve az Északi Áramlat vezetékekkel összekötve ezt az újat, egy gázgyűrűbe foghatná Közép-Európát, hosszú időre biztosítva piaci fölényét a térségben.

Az alapvetően európai szintű beruházásnak van fontos magyarországi vetülete is: aki képes lesz felvásárolni a Szerbia felől érkező gáz nagy részét, az átveheti a magyar piac nagykereskedelmi pozícióját is. Éppen ezért rendkívül fontos kérdés, hogy mely cégek és mennyi időre szerezhetik meg az új vezeték használati jogát, aminek az árverezéséről szó van. 

Az orosz állami Gazprom diplomáciai és üzleti vonalon is komoly nyomást helyez a magyar kormányra, hogy dőljön már el a határkapacitás sorsa, azaz legyen már meg az árverés. A magyar fél hol ígérget, hogy felgyorsítja a folyamatot, hol pedig bürokratikus lépésekkel lassítja az eljárást. Mint azt a kérdést részletesen bemutató cikkünkben már megírtuk, a magyar fél annyiban engedett az orosz érdekeknek, hogy az árverést tavaly 15 éves intervallumra írták ki, és ez a hosszú távú megoldás mindenképpen az orosz igényeknek kedvez. Arról is beszámoltunk, hogy több, egymástól független piaci szereplő szerint az árverés őszi kiírásakor világossá vált, hogy a Gazprom a vele szövetséges cégekkel nyeri az aukciót, aminek kiírását Putyin orosz elnök legutóbbi budapesti látogatására időzítették. De aztán az eljárás elakadt.

Az energiahivatal vizsgálódása miatt előbb januárban halasztották el az árverést, április 1-én pedig az egészet lefújta a hivatal, és az egész procedúrát új szabályok szerint újra kell indítani. 

A magyar–orosz vitának egy fontos szála volt ebben az ügyben, hogy idén március 1-én lejárt a Gazprom utolsó olyan szerződése is, amely alapján nagy mennyiségben hozott gázt Magyarországra. A magyar fél a többi között azt üzente, hogy addig nem lesz árverés, amíg az oroszok egy új szerződéssel nem garantálják, hogy 2020-22 között, az új vezeték teljes kapacitású üzemeléséig is hoznak földgázt Magyarországra. A Gazprom pedig információink szerint azt képviselte, ha megnyerték az árverést, akkor utána lehet szerződni az átmeneti időszakra a gázszállításokról is. 

Ezért volt fontos Szijjártó Péter külügyminiszter (aki nemzetközi gázüzletekért felelős a magyar kormányban) március 19-i moszkvai útja, ahol vett 2,2 milliárd köbméter gázt idénre a Gazpromtól, és további 1,5 milliárdot 2021-re. Ez ugyan csak töredéke a magyar fogyasztásnak, de egyrészt a hazai tárolók tele vannak, másrészt lehet gázt vásárolni elvben máshonnan is, van már elég vezeték Magyarország felé, vagyis eleve nem teljesen kiszolgáltatott az ország. Moszkvában Szijjártó megígérte, hogy 2021 októberéig megépül a Török Áramlat egy 15 kilométeres magyarországi szakasza, tehát jelezte az elköteleződést ebben az ügyben. Úgy tűnt mégis, hogy az oroszok engedtek a többet vitában, és előbb adtak el gázt, mint hogy az árverés meglett volna, viszont az is igaz, hogy a 9 milliárdos éves magyar felhasználáshoz képest nem adtak el nagyon sokat.

Ám alig két héttel később, az energiahivatal döntése az ismeretlen jövőbe tolta az árverést, ráadásul az eljárásból eddig már lezajlott lépéseket is jórészt érvénytelenítette, és a folyamatot újra kell kezdeni. Az FGSz-nek (a nemzetközi gázvezetékeket Magyarországon birtokló, Mol-tulajdonban lévő vállalatnak) új szabálykönyvet kell írnia az aukcióról, azaz a feltételeket a magyar fél módosítani fogja, és új jelentkezőket is befogadhatnak az árverésre – holott a jelentkezés tavaly elvben már lezárult. Annyi maradt meg a tavaly októberi eljárásból, hogy az akkor jelentkezettek automatikusan résztvevőnek számítanak majd az újban is.

Az az FGSz-nek új kiírás új feltételeit május 15-ig kell elküldenie a hivatalnak, akkor azt ismét megvizsgálják. A hivatal egy másik szerdai határozatából az is kiderül, hogy 2021. október 1-től lehet majd használni a vezetéket, de teljes kapacitással csak 2022. október 1-től kell működnie. Arról, hogy a szükséges vezetékfejlesztéseket Magyarország csak két részletben tudja megvalósítani, már tavaly tavasszal is szólt a magyar fél az oroszoknak, és ez a kétlépcsős fejlesztés szerepelt abban a megállapodásban is, amit Szijjártó most márciusban kötött Moszkvában. A friss magyar hivatali határozat szerint azonban a második fázis kiépítése még bizonytalan, az attól függ, hogy az új árverésnek erre a résére is lesz-e elég jelentkező. 

Azzal, hogy a magyar hatóság tovább tolta az árverést, határozottan szembement az orosz igényekkel. Egyes piaci szereplők szerint az volna ezzel a cél, hogy a Gazprom –és a vele szövetségben induló cégek – ne tudják átvenni a nagykereskedelmi pozíciót Magyarországon. Ezen a területen a jelenlegi főszereplő az állami MVM, a kisebbik cég pedig a MET. Piaci pletykák szerint a most visszavont árverésre a MET több leánycégével is jelentkezett, és a Gazprom mellett jó pozíciókra számíthatott volna, ha az aukciót az eredeti formájában végigviszik. Beszéltünk olyan iparági szereplővel, aki szerint az energiahivatal a Gazprom és a MET közös győzelmét akadályozza vagy nehezíti az árverés újraterveztetésével. 

Olyan feltételezések is élnek a piacon, hogy az amerikai kormány lassítja a Török Áramlat befejezését, azzal, hogy nyomást gyakorol az érintett kormányokra. Akik szerint ez a magyar döntési mögötti fő motívum, azok arra emlékeztetnek, hogy a bolgár-török határkapacitásra kiírt árverést is elhalasztották idén év elején, és ott is a bolgár hatóság talált problémákat, amelyek halasztást vontak maguk után.

Van még egy fontos szempont, ami lehetővé tehette az árverés eltolását. Meredeken esik ugyanis a gáz ára Európában. A járvány miatt óriásit csökkent az ipar szükséglete, és az enyhe tél miatt komoly tartalékok maradtak a tárolókban. Március végén az európai gáztőzsdéken már olcsóbban lehetett gázt vásárolni, mint amennyibe a Gazpromnak a kitermelés, a transzferdíj és a szállítás együttesen kerül. Először voltak olyan napok az elmúlt évtizedekben, hogy a Gazprom csak veszteséggel tudott gázt értékesíteni az EU-ban a szabad piacon. Vagyis az oroszok jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy ők diktálják a feltételeket a vásárlóiknak. Ugyanakkor ez is mutatja, hogy mennyire fontos lehet nekik a hosszú távú szerződések kötése a vásárlóikkal, hogy kevésbé legyenek kiszolgáltatva az ármozgásoknak.