Az orosz kormány nyíltan nekiment egy olasz újságírónak, mert csúnyákat írt róluk

A torinói La Stampában jelent meg március végén egy elismert olasz oknyomozó újságíró, Jacopo Iacobini cikke, melyben arról írt, kétségei vannak afelől, mennyi haszna volt az orosz segélyszállítmánynak, melyet Bergamo térségébe, a járvány egyik epicentrumába küldött Oroszország kormánya. Iacobini egyik szakterülete az orosz befolyás Olaszországban.

Miután az újságíró cikkében felvetette, hogy az orosz segítség stratégiai célja Olaszország és a Nato kapcsolatának gyengítése, a közösségi oldalakon rászállt a teljes orosz trollhadsereg. Ezután az orosz nagykövet, Szergej Razov levelet írt a La Stampa főszerkesztőjének, Maurizio Molinarinak, melyben visszautasította Iacoboni feltételezéseit. A levelet a lap változtatás nélkül közölte. 

Ezután lépett a képbe maga az orosz Védelmi Minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy. Nagyon kemény hangvételű posztjában a közösségi médiában az újságot "oroszgyűlölettel" vádolta, és kevéssé biztató szavakkal zárta, nem is túl burkoltan fenyegetőzve. Azt írta, "Qui fodit foveam, incidet in eam (Kb. Aki másnak vermet ás, maga esik bele)".

"Fenyegető és megfélemlítő mondat - mondta Iacobini a La Repubblicának - nem csak nekem szól, hanem az újságomnak is. 

Olaszországban nem hagyjuk magunkat megfélemlíteni, itt szabadon lehet kritikát megfogalmazni. Mi nem Csecsenföld vagyunk. 

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki kifejezte szolidaritását, még ha arra is számítottam, hogy a miniszterelnök is azonnal regál".

Április elején aztán végül megszólalt az olasz kormány is, a Védelmi Minisztérium hivatalos válaszában arról írt, köszönik a segítséget, de a sajtószabadság Olaszországban alapérték. 

"Olaszország hálás Oroszországnak a segítségért - írják - ugyanakkor nem lehet nem kifogásolni az orosz Védelmi Minisztérium szóvivője által használt néhány kifejezés helytelen hangvételét az olasz sajtóban megjelent néhány cikkel kapcsolatban. A szólásszabadság és a kritikához való jog országunk alapértékei közé tartoznak, akárcsak a viszontválasz joga. Ebben a globális vészhelyzetben a szabad sajtó elemző és ellenőrző feladatköre fontosabb, mint valaha."

Iacoboni erre így reagált: "Mindenki olvassa el, és alakítsa ki véleményét. A jegyzéket, és ez egy fontos részlet, a Védelmi és a Külügyminisztériumban írták alá. Nem a miniszterelnökség jegyzéke."

A La Stampa főszerkesztője, Maurizio Molinari az újságban válaszolt Konasenkov vádjaira. "Újságunk - írja - az Olaszországba érkező orosz segítséget a járvánnyal kapcsolatban ugyanúgy írta le, ahogy a többi országból érkezőt: mint a barátság és a szolidaritás kinyilvánítását egy az országunk szempontjából drámaian nehéz pillanatban. Ugyanakkor néhány cikkünkben hangot adtunk kételyeinknek és tanácstalanságunknak, olasz és más részről, arra vonatkozóan, hogy az orosz küldöttségben esetleg hírszerzési megbízással érkezett katonák is lehetnek. Ugyanannak a hírnek két oldaláról van szó, amelyet újságíróink azonos szakmaisággal kezeltek. Sajnáljuk, és meglep bennünket, hogy az információ szabadsága az orosz védelmi minisztériumot ilyen mértékben irritálta. Meg vagyunk győződve róla, hogy Olaszország és Oroszország kapcsolatának erejét, amit a vírus elleni jelenlegi együttműködés is tanúsít, nem gyengítheti a híradáshoz való joggal szembeni tisztelet nyilvánvaló hiánya, ami az Igor Konasenkov vezérőrnagytól érkező kifejezett támadásból látható."

A La Stampa szerkesztőbizottsága is méltatlannak tartja a támadásokat. Hangsúlyozzák, hogy amit Konasenkov csinál, "valódi megfélemlítés, amely ismét megerősíti - már ha erre még szükség van -, milyen eszközökkel ellenőrzi Oroszország az információt, és nem is csak azt."
A szerkesztőbizottság hiányolja az olasz kormány közbelépését, és hogy nem kérnek magyarázatot.

A La Stampával és az újságíróval számos olasz lap és közéleti szereplő vállalt szolidaritást. 

A cikk elkészülésében közreműködött Gulyás András.