Politico: Mit kezdjen az EU a magyar helyzettel? Kovács Zoltán: Semmit

„Mit kezdjen az EU Magyarországgal?” címmel készített körkérdést a Politico a felhatalmazási törvény utáni helyzetről, az összeállításban magyar és EU-s politikusok, kormányzati és ellenzéki szereplők is megszólalnak. 

Az újságírók szabad munkájára nagyobb szükség van, mint valaha

„Az Európai Bizottság teljes mértékben támogatja a tagállamokat a COVID-19-válság elleni harcban, de a vészhelyzeti intézkedéseknek is tekintettel kell lenniük az olyan közös értékekre, mint a demokrácia, a jogállam, és az alapvető jogok tisztelete” - írja Didier Reynders igazságügyi EU-biztos, aki szerint csakis indokolt, szigorúan arányos és időben korlátozott intézkedéseket lehet hozni. A Bizottság továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket minden uniós országban, de Reynders külön kiemeli ezen a téren a magyar helyzetet, ami „kivételes aggodalomra ad okot”. A Bizottság közelről figyeli azt, hogyan alkalmazzák a veszélyhelyzet intézkedéseit, és a fake news-törvényt.

Ezekben a kihívásokkal teli időkben a jogbiztonságot és a szólásszabadságot is garantálni kell, az pedig fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon végezhessék a munkájukat, írja a biztos.

Legyenek pénzügyi „demokráciabüntetések”

Az ötlet, hogy az EU-nak olyan mechanizmusokra van szüksége, ami megbünteti a demokratikus normákat sértő országokat, nem új, de a magyar autoriter intézkedések miatt alapvető fontosságúvá, és sürgőssé vált - írja a néppárti dán politikus, Pernille Weiss.

Weiss szerint az EU következő hétéves költségvetésében ennek helyet kell szorítani, az első lépés a kifizetések visszatartása lenne, ezt követné pénzügyi „demokráciabüntetések” kiszabása, a részleteket szerinte mielőbb ki kell dolgozni.

Mit tegyen az EU a magyar törvénnyel? Semmit!

Igazán bámulatos, hogy egy pandémia közepén bárkinek is arra van ideje, hogy azzal vitatkozzon, más országok hogyan küzdenek a járvány ellen, kezdi saját részét Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár. De Kovács szerint ha már ezen vitatkozunk, akkor alapuljon tényeken a vita.

A törvény nem oszlatja fel a parlamentet, és világosan meghatározza a rendeleti kormányzás korlátait. Csakis arra szolgál, hogy megelőzze, kezelje, semlegesítse és orvosolja a járvány káros következményeit, és a kormány nem fog olyan törvényeket hozni rendeleti úton, ami nem kapcsolódik ehhez, írja.

Kovács szerint az új szankciók kifejezetten az olyan álhírterjesztésre vonatkoznak, ami veszélybe sodorja a vírus elleni harcot, és a kategória olyan szűken van meghatározva, hogy nem is lehetne politikai cenzúra eszközeként használni.

„Mit kellene tennie az EU-nak az új magyar törvénnyel? Semmit. Az EU-nak arra kellene fókuszálnia, hogy megtalálja a módját annak, hogyan segítheti a tagállamait a vírus elleni harcban.”

Szövetség a helyi szinttel

A koronavírus-világjárvány minden eddiginél egyértelműbbé tette, hogy az egészségünket, a társadalmunkat és a demokráciánkat érő fenyegetésekkel csak európai szinten lehet szembeszállni, írja a cikkben Karácsony Gergely budapesti főpolgármester. 

Ha egy kormány ellenségnek kezeli az EU-t, mint a magyar teszi, akkor az EU-s intézményeknek Karácsony szerint önkormányzatokkal, helyhatóságokkal és NGO-kkal, szakszervezetekkel, akadémiai szervezetekkel és mozgalmakkal kellene megerősítenie a kapcsolatát. „Az EU-nak újra kellene terveznie a pénzügyi támogatási rendszerét, hogy több forrás jusson helyi szintű partnereknek.”

Karácsony szerint ugyan állami szinten Magyarországon fittyet hánynak a demokratikus szabályokra, de városi és helyi szinten továbbra is elkötelezettek az erősebb, igazságosabb Európa iránt, ehhez pedig Brüsszel támogatására van szükség