Peak orbánizmus: az ország remegve várja az új járványkezelő szabályokat, aztán választásitörvény-módosítást, alkotmánymódosítást kap. Hatalmi tobzódást. És még a gyülekezés is tilos. Most tiltakozz, ellenzékikém!
A kormány 90 napra kapott felhatalmazást, hogy az országgyűlés nélkül hozzon a védekezést segítő rendkívüli intézkedéseket. Éjféltől életbe lépnek a hétfőn bejelentett szigorítások.
Szerintük ez a kormánynak csak egy újabb színjátéka.
De most nem korlátlan időre, hanem csak 90 napra.
A hétpárti frakcióegyeztetésen felmerült a képviselők maszkviselésre kötelezése is a parlament üléstermében.
Ehhez az kell, hogy Kövér László és Áder János is villámgyorsan aláírják a kedd délelőtt megszavazott törvényt.
Jöhet viszont ezentúl az egészségügyi válsághelyzet.
A kormánypárti EP-képviselő szerint az antirasszista szobordöntési mozgalom olyan, mint a kommunista diktatúra öncélú történelemátírása.
Amíg mindenki a járványra figyelt, a kormány szűkíteni kezdte az önkormányzatok mozgásterét.
Szerintük a javaslat a kormány újabb határozatlan ideig tartó rendeleti kormányzását teszi lehetővé.
A veszélyhelyzet megszüntetése miatt benyújtott átmeneti szabályok között rejtették el a rendelkezést. Müller Cecília javasolhatja, mikor kezdődjön és mikor legyen vége.
Azt mondta, hogy az ellenzék által javasolt három hónap nem lesz elég a rendeleti kormányzásra. Bőven elég lett volna.
Erről a Hír Tv-ben beszélt. Június elején fogadhatja el a parlament.
Bár reggel rádióinterjút is adott, ez már csak Belgrádban, Aleksandar Vucic szerb államfővel közös sajtótájékoztatóján jutott az eszébe.
2022-ig még olyan súlyos gazdasági és társadalmi megrázkódtatások érhetik az országot, hogy átalakulhat az egész hatalmi struktúra. A kormányfő hatalmanának ma nincs intézményi korlátja, de még leváltható. Török Gábor politológus helyzetértékelése.
Ahova Orbán Viktor nem ment el, Varga Judit pedig nem mehetett. A vitán a néppárti képviselők egyáltalán nem siettek a magyar kormány segítségére.
A milliárdos spekuláns elintézte, hogy pont az Európai Parlamentnek a magyar felhatalmazási törvényről szóló vitája előtt vegzáljon a rendőrség ártatlan állampolgárokat erre a törvényre hivatkozva.
A miniszter kérte, hogy elmehessen a magyar felhatalmazási törvényről szóló vitára. Sassoli elnök ezt nem engedte. Varga visszaírt, hogy de menni akar. Sassoli erre meghívta inkább Orbán Viktort személyesen.
Nem oda Buda!
„Ne gondolja magáról se a dán, se az izlandi, se a finn, se a norvég, se a svéd külügyminiszter, hogy jobban tudja a magyaroknál, hogy mi a jó a magyaroknak.”
Főleg arra kíváncsiak, hogyan ülteti át a magyar kormány a változtatásokat a gyakorlatba.
A miniszterelnök 53 néppárti pártelnöknek írt levelet, többek között arról, hogy akik az álhírterjesztőkhöz csatlakoztak, kérjenek bocsánatot a magyaroktól.
Az államtitkár nem ezt várja el egy közszolgálati tévétől.
Európa polgárait arra figyelmeztetik, hogy vegyék személyes fenyegetésnek a magyar kormány lépéseit. A felhatalmazási törvény szerintük alapjaiban támadja az európai demokráciát.
A láthatatlan kéz nem fogja hagyni, hogy Mészáros Lőrinc és Tiborcz István utcára kerüljön.
A szervezet egy aloldalon gyűjtötte össze, egyes államok hogyan cenzúrázták a híreket, vagy milyen dezinformációs kampányokat folytatnak.
„Kelet-európaiak vagyunk, a tapasztalataink világosan mutatják, hogy amíg nincs szabad nyilvánosság, addig nincs miért bíznunk a hatalmasok szavában” – mondta a filozófus.
Sőt: ez az egyetlen olyan különleges intézkedés Európában, amely növeli az Országgyűlés jogosítványait a kormánnyal szemben.
Az igazságügyi EU-biztos aggódik, a dán néppárti politikus pénzügyi demokráciabüntetést emleget, Kovács Zoltán pedig ámul, hogy mire van ideje másoknak.
A tavaly nyugdíjba vonult bizottsági elnök szerint túl általánosak a felhatalmazási törvénnyel szembeni kritikák.
De akkor már a rendes működés során, törvényként kell ezeket elfogadtatni a parlamenttel.
A korábbi tapasztalatok miatt Magyarországra különösen figyelnek.
A magyar, a kínai és az amerikai kormány intézkedéseit is bírálta a Spiegelnek adott interjújában Heiko Maas német külügyminiszter.
A miniszterelnök nehezen fogadta el, hogy a járvány miatt el kell engedni a migrációt - aztán kapcsolt, és új tervet készített. Csapdába csalta az ellenzéket, háttérbe tolta a kormányt is, és akcióhősként állt a védekezés élére.
A magyar miniszterelnök nyers stílusú levélben pattintotta le Lopez-Istúrizt.
Pedig teljesen egyetértenek a tizenhárom nyugat-európai országgal, akik a demokrácia tiszteletben tartására figyelmeztettek.
Ursula von der Leyen szerint egyes intézkedések túl messzire mennek, veszélyhelyzet idején sem szabadna határozatlan időre szólniuk.
Egy április elseje, amely sokáig emlékezetes marad.
Trevor Noah azt szedte össze, hogy mi mindenre tanított már meg minket a koronavírus, ekkor vette elő a magyar példát.
A felhatalmazási törvény miatt is gyengülhet a forint, mert a gazdasági döntéshozók is aggodalommal fogadták, hogy a magyar kormány meghatározatlan ideig átléphet a törvényeken.
Ugyan Magyarország neve nem szerepel a közleményben, de nem nehéz rájönni, mi ihlette a közös kiállást.
Az osztrák közszolgálati csatorna riportere 17 perc alatt sem kapott kielégítő választ.
A felhatalmazási törvény a Fidesz pártcsaládján belül is felháborodást keltett.
Megölt demokráciáról, koronavírus-puccsról, autoriter módszerről írnak világlapok, és sokan érezhetően ijesztő példát látnak a magyar esetben.
„Most fontosabb, mint valaha, hogy az újságírók szabadon és pontosan tudják végezni munkájukat a hamis hírek elleni küzdelem sikere és annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok hozzáférhessenek a szükséges információkhoz” – közölte Ursula von der Leyen.
A külügyminiszter a szokásosnál is erősebb írásban sorolta fel, ki mindenki bántja, majd leszögezte: az egész igazából „nem is érdekel minket”.
Ez nem a politikai haszonlesés ideje – közölte az államfő.
Az ellenzék hiába kért engedményeket, a kormány nem engedett.
Az Európai Bizottság szóvivője azt mondta, hogy támogatást is adnak, a védekezést is segítik, de figyelnek, hogy mindenki betartsa az uniós normákat.
"A veszélyhelyzetnek - akárhol és akármilyen indokkal is hirdették ki - a céljával arányosnak kell lennie, és csak a feltétlenül szükséges időtartamra szabad fennmaradnia."