A jelenlévő képviselők többsége, 180 igen, egy nem szavazattal elfogadta a kormány rendkívüli felhatalmazásáról szóló törvényjavaslatot, amelyhez Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn további, szigorúbb járványügyi intézkedés bevezetését:

• szerdától este 8 és hajnali 5 közötti kijárási tilalmat,
• a középiskolák átállását a digitális tanrendre,
• gyülekezési tilalmat,
• tömegrendezvények általános tilalmát,

és más intézkedések meglépését kötötte.

A kedden elfogadott felhatalmazási törvény lényege, hogy az országgyűlés az elkövetkező 90 napra rendkívüli felhatalmazást ad a kormánynak, hogy veszélyhelyzetben olyan rendeleteket alkothasson, amikkel egyes törvények alkalmazását felfüggeszti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, vagy egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A felhatalmazási törvény értelmében a kormány abban az esetben is megalkothatja és hatályban tarthatja a rendkívüli rendelkezéseket tartalmazó rendeleteit, ha az Országgyűlés a járvány miatt képtelen ülésezni. A javaslat értelmében a rendkívüli jogrend fennállásáig nem lehet sem időközi választásokat, sem népszavazásokat tartani.

A törvényjavaslatot kedden délelőtt gyorsított eljárásban tárgyalták: a parlament törvényalkotási bizottsága 38 tagja támogatásával egyhangúlag megszavazta a javaslat országgyűlés elé terjesztését, ezután a tervezet gyors parlamenti vitája következett.

A javaslatról szóló vitát nyitó beszédében Varga Judit igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, a rendkívüli jogrend bevezetésére azért lett újból szükség, mert a súlyosbodó járványhelyzetben a kormánynak „egyértelmű döntési és cselekvési képességre van szüksége”, arra, hogy a lehető leggyorsabban lehessen védekezést segítő intézkedéseket hozni. Szerinte jó esély van rá, hogy a 90 napos határidő végéig elérhetővé válik Magyarországon a koronavírus elleni védőoltás, és okafogyottá válik a rendkívüli jogrend meghosszabbítása.

Varga a „baloldali képviselőktől” azt kérte, a törvény megszavazásával „bizonyítsák, hogy nem csak a politikai haszonszerzés élteti önöket, hanem az ország érdekeit nézik.”

„A magyar emberek életének és munkahelyének védelme olyan ügy, amit a baloldal sem utasíthat el”

- mondta.

„A támogatás megvan, mi csak azt kívánjuk, hogy jól éljenek ezzel”

Az ellenzéki frakciók képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, már korábban jelezték, hogy megadják a kormánynak a rendkívüli felhatalmazást, hogy a szerintük már így is alaposan megkésett járványügyi intézkedések életbe léphessenek. Több felszólaló képviselő felszólította viszont a kormányt, hogy ezt a felhatalmazást csak járványügyi és a gazdasági védekezésre használják. „A támogatás megvan, mi csak azt kívánjuk, hogy jól éljenek ezzel” - mondta a Jobbik-frakcióból felszólaló Lukács László György. „A védekezéshez ezután is tud az ellenzék támogatást adni, a haverok zsebének megtöméséhez, a védekezésre szánható pénz stadionokra és vadászati világkiállításokra költéséhez nem” - csatlakozott rá a témára Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció képviselője.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint a tavaszi felhatalmazási törvény tapasztalatai alapján nehéz bízni benne, hogy a kormány arra használja majd a rendkívüli rendeletalkotási lehetőségét, amire kérte. Felemlegette, hogy a kormány akkor a rendkívüli felhatalmazás birtokában döntött például az ipari övezetek elcsatolásáról a települési önkormányzatoktól, vagy a közérdekű adatigénylések teljesítési határidejének 45 napra történő kiterjesztéséről, amik egyáltalán nem kapcsolódtak a védekezéshez.

Hozzátette, akkor tudja elfogadni a felhatalmazási törvényjavaslatot, ha az ahhoz beérkezett egyetlen, ötpárti módosító javaslat belekerül a törvénybe. Ez pedig lehetővé tenni, hogy vitatott rendeletek esetében a pártok frakcióvezetői egy személyben fordulhassanak az alkotmánybírósághoz, aminek gyorsított ütemben kellene megállapítania, hogy a vitatott rendelkezés nem ütközik-e az alaptörvénybe. A törvényt végül a módosító javaslatokkal együtt fogadta el a parlament

Hadházy, Szél és Szabó el sem mentek

A törvényt végül azok a független képviselők nem szavazták meg, akik ezt a szavazás előtt nem sokkal nyilvánosan jelezték is. Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Szabó Szabolcs a Tisztességgel és Bátorsággal Magyarországért Szövetség tagjaiként kijelentették, „nem támogatják a felhatalmazási törvény 2.0-t, mivel eddig sem a felhatalmazás, hanem a politikai akarat hiányzott a cselekvéshez”.

Szerintük a kormány már most is kétféle jogcímen hozhat rendkívüli intézkedéseket: az egészségügyi válsághelyzet és a járványügyi veszélyhelyzet korlátlan felhatalmazást ad a kormánynak a járványkezelésre, a felhatalmazási törvény bevezetése a kormánynak „csak egy újabb kommunikációs színjátéka”.

„A törvény valójában arról szól, hogy a parlament adjon-e felhatalmazást a kormány minden jövőbeli döntésére és azok 90 napig való hatályban tartására. A tavaszi és őszi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a kormány gátlástalanul visszaélt a rendeleti kormányzás adta lehetőségekkel: jó példa erre az információs jogok kiüresítése, a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása, a három éves munkaidőkeret egyoldalú elrendelésének lehetősége, az önkormányzatok kivéreztetése, vagy a szájzártörvény”

- írták a három képviselő a szavazás előtt Facebook-on közzétett közleményükben. Ezek után részt sem vettek a javaslatot tárgyaló parlamenti ülésen.

Székely Sándor független baloldali képviselő, a Szanyi Tibor-féle Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom politikusa viszont nem maradt távol, hanem nemmel szavazott a törvényjavaslatra, szintén a tavaszi felhatalmazási törvény rossz tapasztalatai miatt. Szerinte a lehetőségeit nem a jó és hatékony kormányzás érdekében használta akkor a kormány, hanem ellentmondásos intézkedéseket hozott, amelyeket „egyébként saját hatáskörben, vagy a kétharmados országgyűlési többségével is simán meg tudott volna tenni. A gyakorlat azt bizonyította, hogy a kormány az Országgyűlés ellenőrző funkcióját akarta kikapcsolni” - fogalmazott.