A kormány a parlament elé terjesztette az újabb felhatalmazási törvényt

Csütörtök délután megjelent a parlament honlapján a kormány újabb javaslata a szerdától meghirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítására. Veszélyhelyzetben a kormány olyan rendeleteket alkothat, amikkel  egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az indoklás szerint a javaslat célja is éppen az, hogy a kormány abban az esetben is megalkothassa és hatályban tarthassa a rendkívüli rendelkezéseket tartalmazó rendeleteit, ha az Országgyűlés a járvány miatt nem ülésezik. 

Ahogy tavasszal, úgy most is azért van szükség a parlamenti jóváhagyásra, mert az Alaptörvény 53. cikke alapján az ilyen rendelet „tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja”.

Azonban a tavaszi javaslathoz képest fontos különbség, hogy a kormány ezt a felhatalmazást nem időkorlát nélkül, hanem csak 90 napra kéri. Márciusban példásul a párbeszédes Szabó Tímea egyik feltétele lett volna, hogy kerüljön be a javaslatba egy 90 napos határidő, de Fidesz akkor ebbe nem ment bele. Végül a veszélyhelyzet 99 napig tartott. Az Atv.hu csütörtökön arról írt, hogy a kormánypártok Kocsis Máté kezdeményezésére már tájékozódó megbeszélést folytatnak az ellenzéki frakciókkal a 90 napos veszélyhelyzet megszavazásáról.

A javaslat szerint az országgyűlés még a törvény hatályvesztése előtt visszavonhatja a felhatalmazását. Egyben előírja a kormánynak, hogy rendszeresen tájékoztassa az országgyűlést vagy az ülések hiányában az országgyűlés elnökét és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a járvány elleni intézkedéseiről.

De a veszélyhelyzet a polgármestereknek is rendkívüli jogokat ad. A katasztrófavédelmi törvény 46. §-a szerint a veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ugyanakkor ilyenkor nem dönthet az önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.  

Akkor egy videóban szedtük össze, hogyan nyúlt bele  akormány az önkormányzatok működésébe a veszélyhelyzet alatt:

A veszélyhelyzetben a helyi önkormányzatok vagy a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületeinek feloszlása csak a veszélyhelyzet megszűnését követő napon válna hatályossá. De szabályozzák azt is, hogy „a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A kiadott ajánlóíveket a törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül le kell adni a választási irodában, amely azokat megsemmisíti. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni”. 

Ugyanígy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni. Karácsony Gergely egyébként októberben indított helyi népszavazási mozgalmat az uniós pénzekről. A tervek szerint a képviselőtestületek idén novemberben döntöttek volna a szavazásokról, amiket jövő év elején tartanának. 

Még a tavaszi veszélyhelyzet kihirdetésével úgy módosították a Büntető Törvénykönyvet, hogy kiterjesztették a rémhírterjesztés fogalmát. Ezek szerint „aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. 

Előfordult, hogy emiatt egy 64 éves férfit egy Facebook-poszt miatt vittek be a rendőrök, igaz, később az ügyészség nem emelt ellene vádat. A rendőrség júliusi adatai szerint 134 büntetőeljárás indult rémhírterjesztés miatt.