Mi van, ha a koronavírusfertőzés tartós egészségkárosodást okoz?

Nehéz teljes bizonyossággal állítani bármit egy olyan betegség hosszú távú hatásairól, amiben először öt hónapja fertőződött meg bárki, és úgy három hónapja gyógyult fel belőle az első beteg. Mégis, vannak jelek, amelyek alapján egyre több orvos és szakember aggódik azon, hogy nemhogy a világ nincs túl még a járvány nehezén, hanem azok sem, akik már átestek a betegségen. Legalábbis a Los Angeles Times beszámolója szerint az első, a betegségből felépült súlyos esetek utókövetése felveti a gyanút, hogy a covid-19 betegség akár tartós egészségkárosodást is okozhat.

Egy múlt héten közölt kínai kutatás eredményei legalábbis aggasztóak. Ez a kutatás, mint oly sok másik, a járvány közepette végzett vizsgálat, rendkívül kis mintán készült, ez pedig befolyásolja azt, hogy mennyire lehet általános következtetéseket levonni belőle. Mindazonáltal a 34 - enyhe és súlyos tüneteket vegyesen mutató - páciens laborvizsgálatainak eredményei alapján arra jutottak, hogy biológiai markereik a felépülésük után se tértek vissza a normálishoz. A legaggasztóbb mindezek közül az a felismerés volt, hogy az elvben felgyógyult páciensek májműködése még mindig zavarokat mutatott.

Legalább ennyire aggasztó az, amire kardiológusok jutottak. Egy szintén nagyon korai tanulmány szerint a betegségből felépülők 12 százalékánál tapasztaltak szívelégtelenséget - köztük olyan betegeknél is, akiknél amúgy légúti problémák nem adódtak. Ez azért különös, mert a tüdőelégtelenség magyarázná a szívproblémákat - ha nem jut elég oxigénhez a szervezet, a szív egyre erősebben kell pumpáljon, túlterhelődjön. Az, hogy a betegség enélkül is károsíthatja a szívet, alapos újragondolásra készteti a szakértőket. A covid-19 nem csupán légúti betegség. 

A szívre, a májra, a vesékre, az agyra, az emésztőrendszerre és a vérképzésre ugyanúgy hatással van.

A korábbi új típusú koronavírusok okozta betegségek, a SARS és a MERS lefolyásáról szerzett tapasztalatok se ígérnék sok jót. Volt olyan SARS-túlélő, akinél még három évvel a felépülése után is tüdőkárosodást diagnosztizáltak, bár 15 évvel a fertőzése után már elmúltak a tünetei. A MERS-ből felépült páciensek harmadánál pedig fibrózist, a tüdő sebesedését diagnosztizálták, ami valószínűleg tartós károsodás marad náluk.

Hongkongban, ahol március közepén kezdték utókövetni a betegségből felépültek egészségének alakulását, arra jutottak, hogy némelyikük tüdőfunkciója 20-30 százalékkal csökkenhetett a betegség hatására.

A covid-19 hosszú távú hatásainak vizsgálatát nagyban nehezíti, hogy a betegség eleve sokkal súlyosabb lefolyású azoknál a betegeknél, akik alapbetegségekben is szenvedtek. Így utólag viszonylag nehéz megállapítani, hogy azoknál, akiknél a betegség után különböző szervi bajokat mutatnak ki, az a betegség következménye, vagy éppen ezek megléte miatt betegedhettek meg súlyosan a koronavírustól.