Papíron nem egészen legális, de már katonák, mentősök és kórházi dolgozók is viselik a tízezrével ingyen gyártott arcpajzsokat

A 444 információi szerint az egészségügyi dolgozóknak ingyen, lelkesedésből, a saját gépeiken arcvédő pajzsokat gyártó, a  "3d nyomtatással a koronavírus ellen" nevű fb-csoportban gyülekező civilek találtak hazai alapanyaggyártót, illetve olyan gyártót is, aki egyetlen gépen képes napi 4-5000 példány előállítására, sőt olyant is, aki potenciálisan napi 30 ezer darabot produkálna gépenként és naponta. 

Hogy kik ők, arról ebben a cikkben írtunk.

Úgy tudjuk, hogy konkrétan olyan szintig jutott el mára a civil összefogás, hogy elvileg durván egy hét alatt képesek lennének elég pajzsot termelni a teljes magyar egészségügynek és pár további hét alatt az összes többi olyan szakma képviselőinek, akiknek a napi munkájukban szükséges lenne a cseppfertőzés elleni védelemre.

A saját zsebből és közadakozásból összejött pénzük viszont annyira elfogyott, hogy az utolsó ötmillió forintjukból szerdán még megrendeltek a gyártónál tízezer négyzetméternyi speciális átlátszó fóliát, amiből  még durván 60 ezer darab pajzs gyártható. Ezzel azonban ki is ürült a zsebük, így pár napon belül leállhat az eddig fantasztikusan sikeres akció. Hacsak az állam vagy más szereplő nem áll mögéjük pénzzel. 

Ez azonban nem egyszerű dolog, mert a magánember szervezők eddigi sikere és hatékonysága részben annak volt köszönhető, hogy - a kényszerhelyzet miatt és jószándékból - bizonyos értelemben a szürke zónában mozogtak: magyarán olyan terméket kezdtek el villámsebesen gyártani, ami nem volt bevizsgálva és nem rendelkezik engedéllyel sem. 

Ez azonban eddig nem okozott problémát mivel a pajzsot nem a hasukra ütve találták ki, hanem az érintett egészségügyi szakemberek szakvéleménye alapján egy hasznos és létező terméktípust terveztek át egyszerű eszközökkel gyorsan legyárthatóra. Egy olyan terméket, amivel az egyszerűsége miatt nem nagyon lehet hibázni vagy kárt okozni bárkinek. Szintén a szürke zónába utalta őket, hogy hirtelen összeverődött csapatként nem volt és máig nincs olyan szervezet - mondjuk alaptívány - mögöttük, ami hivatalosan át tudna venni nagyobb mennyiségű adományt. Főleg az államtól nem.

Ez utóbbi most lett igazán húsbavágó probléma, hogy az egyik csoporttag, az ügyben hiperaktív Kőrösi Gábor szervezőmunkájának is köszönhetően lényegében minden összeállt. 

Kőrösi talált egy, a járvány miatt leállt üzemet Székesfehérváron, ahol már el is kezdték az alapanyag, a vastag fólia gyártását:

Így néz ki 500 kiló fél milliméter vastag fólia fél méter széles, 50 kilós tekercsekben:

És felhajtott olyan, úgynevezett stancgépet is, ami, bár egyszerű szerkezet, naponta 4-5 ezer darab maszk kivágására is képes, az automata változata pedig akár 30 ezerre is:

A csapat most ott tart, hogy a megtalált alapanyaggyártó révén egy szupergyorsan és a lehető legolcsóbban legyártott pajzs önköltségi ára 100 forint alatt marad. A sebesség és az olcsóság miatt ebben már kompromisszumok is vannak: úgy döntöttek például, hogy a pajzs anyagát ne fedje a szállítás közben az azt karcolásoktól védő lehúzható fólia, mert az több mint duplázná a költséget és lassítaná az előállítást.

Szóval húsvét utánra lényegében minden összeállt, azt kivéve, hogy a pénzük elfogyott és ők, bár jól összehozták a dolgot és a saját eszközeikkel lelkesen önkénteskednek, nem profi védőfelszerelésgyártók.

Kőrösi Gábor szerdán délután azt mesélte a 444-nek, hogy nemrég fejeződött be egy "pozitív" tárgyalása az innovációs minisztériumban, de konkrétumban még nem sikerült megállapodniuk. A projekt hivatalos állami támogatását ugyanis nehezíti, hogy az állami szereplőket szabályok kötik és egyelőre még olyan jogi személy sem létezik, akinek, ha úgy döntenek, utalni tudnának. 

De az egyébként teljesen logikus szabályok nemcsak ezen a területen akadályozzák a hatékony segítségnyújtást. A minisztériumban például azt vetették fel, hogy mindegyik pajzshoz kéne használati utasítás. Ez azonban hatalmas gyártási és logisztikai feladat lenne a civileknek. Miközben egy normális termék esetében teljesen érthető ennek megkövetelése. A pajzs viszont baromi egyszerű, pár elemből kell összeállítani és a gyakorlatban egy ember egy munkahelyen mindenkinek meg tudja tanítani az összerakását.

A minisztériumi tárgyaláson orvostechnikai cégek képviselői is jelen voltak, hátha ők is előre tudják vinni az ügyet. A civilek ugyanis nem akarják kisajátítani a pajzsgyártást, sőt Kőrösi nekem éppen arról beszélt, hogy "kitáncolnának az irtózatos felelősség alól".

De amíg nem tudnak kitáncolni, bámulatraméltóan hatékonyak: Kőrösi számításai szerint e pillantban, ha összeszámoljuk az akció résztvevőinek kapacitásait, naponta összesen akár 180 ezer darab pajzsot is képesek lennének előállítani. Már ha lenne miből alapanyagot rendelniük.

Kőrösi hirtelen egy legális megoldást tudott kitalálni a pénzeket befogadni tudó alapítvány hiányában: letárgyalta a fehérvári alapanyaggyárral, hogy aki támogatni akarja az akciót, az olyan formában is megteheti, hogy magánszemélyként vagy cégként megrendel X mennyiségű fóliát a gyártótól úgy, hogy a megrendelésbe beleírja Kőrösi nevét. Az így megrendelt árut ő kapja meg és viszi tovább azoknak, akik feldolgozzák a tekercseket. (A részletek erről ebben a bejegyzésben olvashatók el. Ugyanitt, kicsit lejjebb megtalálod azt a számlaszámot, ahol szintén lehetséges a támogatás.)