Az ELTE Etológia Tanszéke kiderítette, hogy hogyan lehetséges az, hogy Buksi kutya 27 évet élt, Kedves kutya pedig 22-t, ami jóval magasabb a kutyák átlagéletkoránál.
Buksi, a keverék kan a sárrétudvari Pegazus lovardában tengette napjait, míg Kedves, a keverék szuka az ócsai Szent Ferenc Állatotthon állandó lakójaként élte le az életét. Ma már egyikük sem él, de az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának köszönhetően még haláluk előtt sikerült mintát venni a matuzsálemi kutyák génállományából, hogy vizsgálatokat végezzenek rajtuk. A kutatók előre sejtették, hogy a hosszú évek a kutyák génállományainak köszönhető.
A vizsgálatok során olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban, ez lehetett Buksi és Kedves titka. „Az adatokat szuperszámítógépek használatával elemeztük ki, azt keresve, hogy milyen genetikai variánsok fordulnak elő a két matuzsálem kutyában, és ezek mutatnak-e egymással átfedést” - mondta el Jónás Dávid bioinformatikus, a kutatás egyik résztvevője.
Ez azért is volt hatalmas feladat, mert egy kutya genomja körülbelül 2,5 milliárd genetikai betűt, bázist tartalmaz, ráadásul minden betűt duplán. Ennek az összesen mintegy 5 milliárd betűnek a megfelelő sorrendben való kiolvasása és összerendezése hatalmas számítástechnikai kapacitást igényel
Buksi és Kedves génjeit megvizsgálva arra jöttek rá a kutatók, hogy néhány génben jelentős mutációkat találtak. A kutatók szerint érdemes lenne tovább vizsgálni ezeket a mutációkat, hogy annak biológiai hatásait is feltárják.