4 millióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban
Egy friss felmérés szerint közel 4 millióan dolgoznak rövidített munkaidőben Németországban a koronavírus-járvány miatt.
A szakszervezetek országos szövetségéhez (DGB) közel álló Hans Böckler alapítvány gazdaság-, és társadalomtudományi kutatóintézetének (WSI) kutatásában megkérdezett 7600 alkalmazott 14 százalékát állították át rövidített munkaidőre, ami az intézet számítása szerint azt jelenti, hogy 4 millióan dolgoznak a kieső bér egy részének állami támogatású pótlására épített foglalkoztatási formában.
Az alacsony keresetűek nagyobb arányban kerülnek ilyen helyzetbe, mint a magas fizetésűek, és nagyobb arányban dolgoznak olyan cégnél, amelyik nem egészíti ki az állami bértámogatást. A koronavírus-járvány így tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenséget – értékelte a felmérés eredményét Reiner Hoffmann, a DGB elnöke.
A rövidített munkaidőben az országos munkaügyi ügynökség (BA) kifizeti a bér kevesebb munka miatt kieső részének 60 százalékát (gyereket nevelő dolgozóknál 67 százalékát), amit sok munkaadó még kiegészít.
A DGB szerint a válság miatt átmenetileg – a május-júliusi időszakra – 60-ról 80 százalékra kellene emelni a BA forrásaiból fedezett támogatás arányát. A kormánypártok között nincs egyetértés, a szociáldemokraták (SPD) támogatják, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség elutasítja a szakszervezeti követelést. Az ügyről a koalíciós egyeztető tanács szerdai ülésén tárgyalnak.
A rövidített munkaidő intézményét a 2008-ban elmélyült pénzügyi világválság idején alkalmazták először tömegesen. Előnye, hogy a dolgozók nem veszítik el az állásukat, és a munkaadónak nem kell toboroznia és betanítania új embereket, amikor véget ér a válság és megint több a munka. A hátránya, hogy sokba kerül az adófizetőknek.
A szövetségi kormány március közepén, első válságkezelő intézkedésként kiterjesztette az intézményt. A koronavírus-járvány miatt bajba került cégek az eddigi 30 százalék helyett már akkor bevezethetik a rövidített munkaidőt, ha a dolgozóik 10 százalékánál kell csökkenteni a munkaidőt. További könnyítés, hogy az alkalmazottak mellett a munkaerő-kölcsönzés révén foglalkoztatott munkatársak esetében is igényelhető a támogatás. Bevezették azt is, hogy a cégek visszaigényelhetik a nem ledolgozott, de mégis kifizetett munkaórák után járó bérre rakodó társadalombiztosítási járulékokat. (MTI)