A Bloomberg szerint törést hozhat Orbán „gazdasági szabadságharcában” a koronavírus-válság

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Ugyan Orbán Viktor hatalma megszilárdítására használta fel a koronavírus-járványt, de közben kénytelen lehet nagyobb teret nyitni a külföldi befektetők előtt a Bloomberg elemzése szerint

Mint a gazdasági lap írja, a magyar kormány a napokban megnégyszerezte azt a célösszeget, amit a nemzetközi pénzpiacokról akart bevonni. A kabinet célja, hogy a gazdaságélénkítő csomagjot finanszírozza. A magyar állam már egy nappal a bejelentés után, csütörtökön már kétmilliárd euró értékben bocsátott ki 6 és 12 éves futamidejű államkötvényeket, amelyeket le is jegyeztek a befektetők, tehát a kibocsátás sikeres volt.

A Bloomberg felidézi, hogy Orbán 2010-es hatalomra kerülését követő „gazdasági szabadságharc” egyik fontos eleme éppen a külföldi hitelezők kiszorítása volt, és az elmúlt tíz évben a magyar állam felére csökkentette a devizaadósságát. 

Most azonban a koronavírust követő helyzetben, a gazdaságélénkítő csomag szükségessége miatt a kormány összesen négymilliárd euró értékben bocsát ki kötvényt idén, ami a legmagasabb érték 2013 óta. 

A lapnak nyilatkozott Németh Dávid, a KBC Group közgazdásza, aki szerint Orbán szerette volna elkerülni az eurókötvények kibocsátását, mivel a gyengülő forint következtében ennek költségei magasabbak lehetnek, és a kockázat csökkentheti a a magyar kormány mozgásterét. A közgazdász szerint a magyar államháztartás hiánya elérheti az 5 százalékot id idén, ami közel kétszerese a magyar kormány által várt 2,7 százaléknak. 

Varga Mihály a csütörtöki bejelentéskor elmondta, hogy a kormány adósságkezelői céljai változatlanok: az államadósság finanszírozásában továbbra is a belföldi forrásokra helyezik a hangsúlyt, míg a külföldiek arányát hosszú távon csökkenteni kívánják.  Megfogalmazása szerint ezt mutatja, hogy míg 10 évvel ezelőtt az adósság fele külföldi devizában volt, a kibocsátás hatására hozzávetőlegesen 17,7 százalék lesz a központi költségvetés adósságának devizaaránya.

Ugyanakkor a Bloomberg elemzése szerint a kibocsátás következtében nőhet Magyarország függősége a nemzetközi kötvénytulajdonosok felé, akiket a kormánykommunikációban nemrég még – az IMF mellett – a megszorítások okozóiként emlegettek. 

Ez a lépés azt is előrejelezheti, hogy a magyar költségvetési hiány nagyobb lehet idén az EU által általában engedélyezett (bár a válság miatt idén elengedett) három százaléknál. A magyar miniszterelnök két hete még arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a hiányunk 3 százalék alatt maradjon. Orbán szerint ugyanis nagy ára lesz az eladósodásoknak, akik most nyakló nélkül élnek ezzel a lehetőséggel, azokat pár hónap múlva a hitelezők és a spekulánsok dróton fogják rángatni.  

A kötvénykibocsátás alapján Orbán most már hajlandóbbnak mutatkozik arra, hogy ilyen típusú veszélyeknek tegye ki magát, véli a cikk, mely szerint a kormány a választók dühétől fenyegetve dönthet úgy, hogy a hiány elengedése kisebb politikai kockázattal jár a zsugorodó gazdaság mellett.