Úgy tűnik, a BCG-oltásnak valójában nincs hatása a koronavírusra

Az elmúlt hetek - magyar szempontból mindenképp - legbiztatóbb hipotézisei közé tartozott, hogy az új típusú koronavírus ellen a magyar oltási rendben kötelezően beadandó BCG-oltás bizonyos fokú védelmet nyújthat. Három amerikai egyetem - a dél-floridai, a louisville-i és a dél-illinois-i - kutatói azonban a témában mostanában megjelent hét kutatás adatait vetették össze, és arra jutottak (.pdf), hogy ha csak a covid-19 betegségnek tulajdonított, hivatalosan is megerősített megbetegedések és halálesetek adatait vizsgálják, az alapján még igaznak is tűnhet a feltételezés.

De elvégeztek egy másik számítást is, amikor ehhez hozzávették az elvégzett tesztek számát is. Amint ezt megtették, eltűnt az összefüggés, úgy már nem volt statisztikai bizonyíték arra, hogy a BCG-oltásnak bármilyen hatása lenne a járványra.

Magyarán kutatásukból az derült ki, hogy az egymillió lakosra vetített fertőzések és halálozások száma nem attól függ, hogy hol oltják a lakosságot BCG-vakcinával, hanem csak attól, hogy egy országban egymillió lakosra vetítve hány tesztet végeznek. Amiből az is következik, hogy a BCG-vel kötelezően oltó országokban a jelek szerint alacsony a tesztelési ráta, és csak az alacsony ismert esetszámból vonták le a téves következtetést, hogy ennek a BCG-oltáshoz lehet köze.

A BCG-t amúgy egy teljesen más, ráadásul bakteriális fertőzés a tuberkulózis (TBC) ellen fejlesztette ki Albert Calmette és Camille Guérin, akik addig-addig tenyésztették újra a TBC-t okozó bacilus egyre gyengébb változatait, mígnem az alkalmassá nem vált oltóanyagnak - vagyis nem okozott annyira súlyos tüneteket, de kiváltotta az immunválaszt az emberi szervezetből. A BCG amúgy a TBC ellen mérsékelten hatékony csak, de már több más fertőző betegség esetén igazolódni látszott, hogy általános immunerősítő hatása van. Ezért is keltettek reményeket az első adatok, amelyekből úgy tűnhetett, hogy a koronavírussal szemben is nyújthat bizonyos fokú védelmet.