Hosszú és magabiztos interjút adott a Magyar Hírlapnak az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László, aki az elmúlt hetekben a kormány vírus elleni küzdelmének egyik fő alakítója lett.
A miniszter azt magyarázta a beszélgetés első felében (a „minek tulajdonítja a sikert?” kérdésre válaszul), hogy a kormány „húzd meg - ereszd meg” taktikával harcol a járvány ellen; a márciusban bevezetett meghúzás után pedig most megeresztő fázis következik, és a lazítást követő gazdasági-egészségügyi következmények fényében mérlegelik majd időrő időre a további enyhítéseket vagy szigorításokat.
„A személyes kontaktusok számának növekedésével várhatóan nőni fog a fertőzöttek és a súlyos betegek száma, de az ő megfelelő ellátásukra már fel vagyunk készülve” - mondta ezután Palkovics, aki szerint tizenhét olyan eszközrendszert fejlesztettek ki, ami ahhoz szükséges, hogy bárhol be tudjanak avatkozni. Részleteket ezekről a titokzatos eszközrendszerekről nem mondott, de állítása szerint
„ez olyan, mint egy háborús helyzet, csak nem puskával lövünk az ellenségre, hanem matematikával, gyógyszerrel, védőeszközökkel meg olyan adminisztratív, széles körű korlátozó intézkedésekkel, amelyek azt eredményezik, hogy a vírus terjedése alacsony szinten marad.”
Azzal folytatta, hogy a vírus a következő egy-másfél évben valószínűleg velünk marad, amíg nem áll rendelkezésre vakcina, így a cél, hogy addig kordában tartsák a járványt; ezért van szükség a nagyszámú eszközbeszerzésekre.
A gazdaság újraindításáról azt mondta, ő optimistább mint egyesek, de pesszimistább mint a két-három százalékos GDP-növekedésben bízó Matolcsy jegybankelnök úr.
„Én nem íróasztal mellett töltöttem az elmúlt évtizedeket, mint sok közgazdász, aki mindenféle butaságokat írogat a gazdaságról, hanem az iparban, ezért van némi tapasztalatom a reálfolyamatokról. Ma is néhány telefonbeszélgetés alapján ki tudom deríteni, milyen most a helyzet egy multinál, egy hazai nagy- vagy kisvállalatnál. Ezért úgy látom, nem akkora a probléma a hazai gazdaságban, mint sokan állítják, szerintem gyors lesz a visszapattanás.”
Arra a felvetésre, hogy a németeknél a kormány több támogatást ad a gazdasági szektornak, Palkovics azt mondta, hogy ez nem teljesen igaz, „másrészt az íróasztal-szakértők nem veszik figyelembe, hogy Németországban a társasági adó tizenöt százalék, míg nálunk kilenc, a többkulcsos szja náluk sávosan tizennégy–negyvenöt százalék, nálunk egységesen tizenöt.”
Szerinte amíg a németeknél nemigen támogatják a cégeket békeidőben, Magyarország az uniós források hatvan százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztési célokra fordítja. A most prezentált akcióterv és a hozzá rendelt mintegy tízezermilliárd forint nagyságú forrás elegendő lehet a magyar gazdaság megvédéséhez és újraindításához, mondta, ha pedig úgy látják, hogy más eszközökre is szükség van, ismét módosítani fogják a feltételeket a gazdasági szereplőkkel konzultálva. (Magyar Hírlap)