Jóval több lett a fizetetlen gondoskodó munka a karantén alatt, de kevésbé maradnak egyedül vele a nők

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Az iskolák, óvodák bezárásával és a kórházak krónikus, vagy ápolási osztályainak kiürítésével egy rakás olyan gondoskodási feladat hárul most az emberekre, amiket a koronavírus-járvány előtt egyéni lehetőségeikhez mérten sikerült kiszervezniük - hogy aztán maradjon idejük a fizetett munkára.

Akinek nem a távoktatás miatt egész nap otthon lévő kisebb gyerekeire kell vigyáznia, annak esetleg idős hozzátartozója segítése jelent most több feladatot, mint korábban.

Ezek a fizetetlen gondoskodási feladatok „békeidőben” - számos kutatás, például a KSH időmérleg-felmérései eredménye alapján - jellemzően a nőkre hárultak, ahogyan a fizetett gondoskodó munkában (egészségügy, szociális szféra, oktatás) is nagyobb arányban dolgoztak női munkavállalók.

Négy magyar kutató,

  • Fodor Éva (CEU),
  • Gregor Anikó (ELTE-TáTK, Freie Universität Berlin),
  • Koltai Júlia (Társadalomtudományi Kutatóközpont, ELTE TáTK), és
  • Kováts Eszter (ELTE ÁJK)

arra voltak kíváncsiak, hogyan alakul ez a koronavírus-járvány miatt megváltozott mindennapjainkban.

Áprilisban készített online kérdőíves kutatásukban majdnem kétezer olyan ember vett részt - férfiak és nők egyaránt -, akiknek közös jellemzőjük, hogy internethasználók, 14 évesnél fiatalabb gyereket nevelnek, és legalább érettségivel rendelkeznek.

Elveszett a segítség a gyerekek ellátásában

A válaszokból kiderült, hogy a járványveszély miatt bevezetett intézkedések óta a szülők jóval kevesebb segítségre számíthatnak a gyerekekkel kapcsolatos teendőkben: a nagyszülők vagy más családtagok segítsége mellett most a külső, fizetett segítség (például bébiszitter) igénybe vétele is sokaknál kiesett.

A kutatásban résztvevő minden tizedik ember (jellemzően nő) pedig egyenesen egyedül maradt a gyerekek ellátásának feladataival.

Nem meglepő, hogy azoknak a szülőknek nehezebb most is megoldani a gyerekfelügyeletet, akik már a válság előtt is nehezebben jöttek ki a keresetükből.

Nem mindenkinek van lehetősége otthonról dolgozni

A folyamatos gyerekfelügyeletet járvány idején egy fokkal könnyebben oldják meg azok, akiknek lehetőségük van otthonról végezni a munkájukat. De a kutatás eredményei szerint ez is inkább a magasabban képzett emberek privilégiuma.

A kérdőív kitöltése időpontjában a kutatás - még egyszer: érettségizett és diplomás - résztvevőinek közel a fele dolgozhatott home office-ban. Köztük kétszeres többségben vannak a diplomások az érettségizettekhez képest. Egy másik összevetésben,

a kutatásban részt vevő nők fele, a férfiaknak viszont csak közel harmada térhetett át otthoni munkavégzésre.

Ez alapján tehát ebben a vizsgált rétegben továbbra is a nőket terhelik jobban a gyermekfelügyelettel és a háztartási munkával járó feladatok. De még ha egy családban mindkét szülő otthonról dolgozik is, úgy tűnik, az anyák azok, akikre inkább hárulnak a gyerekek ellátásával kapcsolatos teendők. Legalábbis a kutatók kérdésére, kell-e az otthoni munkavégzés során egyszerre több feladatot is elvégezniük, a nők adtak nagyobb számban igenlő választ.

A jó hír, hogy a beérkezett válaszok alapján a munkáltatók is reagáltak az iskolabezárás teremtette új helyzetre. Tízből négy nő mondta azt a kutatók kérdésére, hogy a munkáltatója lehetővé teszi a rugalmas munkaidő-beosztást. Összehasonlításképp, a férfiak közül tíz válaszadóból három számolt be ilyenről.

Mint az összes előző esetben, a gyermekfelügyelettel jobban összeegyeztethető, tehát kedvezőbb rugalmas munkarend megint csak a magasabban iskolázottak számára elérhetőbb.

Nekik viszont sokkal könnyebben nyúlik hosszabbra a naponta munkával töltött idő, mint a járványhelyzet előtt.

A férfiak úgy érzik

Elhozza a nemek közötti egyenlőséget a koronavírus? - vetette fel a kérdést az Amnesty International munkatársának vendégcikke a 444-en még a járványhelyzet kezdetén.

Fodor Éva, Gregor Anikó, Koltai Júlia és Kováts Eszter kutatása mutat olyan adatokat, amik egy legalábbis egyenlőbb felállásra utalhatnak a házi- és gondoskodó munka nemek közti megoszlásában egy-egy családon belül.

Míg a megkérdezett nők többsége úgy érzékelte, hogy az ő része az otthoni munkamegosztásban a megnövekedett teher mellett nem nőtt,

a férfi válaszadók átlagosan azt érzik, hogy az övék igen. 

Hogy a férfiak érzékelésük szerint többet vállalnak az otthoni fizetetlen munkából, az a kutatók állítása szerint igaz a gyerekek ellátásával, és a háztartás fenntartásával kapcsolatos feladatokra is.

A férfiak nagyobb részvételét ráadásul a kutatás női résztvevőinek visszajelzései is igazolják. Igaz, arra a kérdésre, hogy  „mire lenne a legnagyobb szükségük a háztartási-gyereknevelési, és a munkavégzéssel kapcsolatos feszültségek enyhítésében”, még mindig sok nő jelezte, hogy sokat segítene, ha a partnere nagyobb részt vállalna ezekből a feladatokból.

Az idősek gondozása még mindig szinte teljesen női feladat

A járványveszélynek különösen kitett idős lakosság segítése már csak az erőforráshiánnyal küzdő szociális szféra miatt is nagy arányban a családtagokra hárul a járvány idején.

A gyermekfelügyelettel kapcsolatos kutatással párhuzamosan 65 év feletti családtagjaikról gondoskodó felnőttek körében is kérdezősködött a négyfős kutatócsoport.

A megkérdezett, több mint 2600 ember túlnyomó része nő volt, és jellemzően női hozzátartozóról - általában szülőről - gondoskodik.

Azok között azonban, akiknek kifejezetten a járványhelyzet miatt kellett elkezdeniük idős hozzátartozójukat gondozni, már egyenlő arányban vannak nők és férfiak.

Ők jellemzően fiatalok (18-44 év közöttiek), érettségizettek, és munka mellett segítenek főleg kisebb háztartási vagy ház körüli feladatokban az idősebb rokonoknak.

A kutatók szerint a berögzült nemi szerepeket tükröző leosztások azért szépen visszaköszönnek az idős-segítés női-férfi feladatmegosztásában.

„A nők nagyobb arányban vannak jelen a tisztálkodás, főzés, étkezés, takarítás, lelki segítségnyújtás területein (ez utóbbit a nők többsége minden nap végzi), míg a férfiak inkább a ház körüli teendők végzésében jeleskednek. A férfiak és a nők ugyanannyira veszik ki a részüket viszont a bevásárlásban és a praktikus ügyek intézésében”

- írják.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót
Kapcsolódó