Nem várt helyről fenyegetik üvegházhatású gázok a Földet: egy friss kutatás szerint, ami a Nature folyóiratban jelent meg, a tengeri kagylók szellentéseivel meglepően komoly mennyiségű metán és dinitrogén-oxid kerül a légkörbe, de annyi, ami a kutatók szerint veszélyes is lehet, ha még jobban elterjednek a kagylófarmok a tengerek partmenti vizein.
Bár a klímaváltozásról beszélve általában a légköri széndioxid-szint emelkedése kerül szóba, a két szóban forgó gáz közül a metánnak 28-szor, míg a dinitrogén-oxidnak 256-szor erősebb a légkörmelegítő hatása, mint a széndioxidnak. Az N2O egyik közkeletű neve a kéjgáz, ez az, amit régebben orvosi érzéstelentésre is használtak, illetve ez található a habszifonok patronjaiban és az agysejtjeik elvesztésétől nem tartó partizók lufijaiban is. Illetve az osztrigaszellentésben is.
A most megjelent kutatás szerint a Föld teljes légköri kéjgázkibocsátásának tizede, a metánkibocsátásnak pedig 30-40 százaléka származhat a tengerek sekély partmenti övezeteiből, a két gáz termelődését pedig csak növeli az emberi beavatkozás, ebben az esetben a vízbe mosódó műtrágyák és egyéb olyan szerves anyagok, amik miatt a tengerek sekély övezeteinak fenéktalaja egyre tápanyagdúsabbá válik.
A konkrét kutatás arra az eredményre jutott, hogy a Balti tenger parti sávjában egy adott terület metán- és N2O-kibocsátását 7-10-szeresére növeli, ha ott a mikrofauna mellett a tudósok által vizsgált kér helyi kagylófaj egyedei is megtalálhatók. A kagylók összességében a Balti tenger teljes metán- és nitrogénoxid-kibocsátásának tizedét okozzák az írás szerint.
Az a tudósok figyelmét sem kerülte el, hogy a kagylók évtízmilliók óta szellentgetnek anélkül, hogy megváltoztatták volna a klímát. De a tanulmány szerzőit mégis aggasztja a jelenség, ha ugyanis tényleg gyorsuló ütemben fognak elterjedni a tengeri kagylófarmok, az megnövelheti a veszélyes gázok légkörbe jutását.
A piiért örök hálánk Lajosnak!
(via Euractiv)