Egy dolog biztos: ez a járvány még eltart egy darabig

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Jobban teszik, ha hozzászoktatják magukat a szájmaszk viseléséhez. Bár aktuálisan abban nem mutatkozik feltétlen egyetértés a tudományos világban, hogy a járvány első hullámán túl vagyunk-e már – az Egyesült Államokban a héten szivárgott ki a legfrissebb modellszámítás, amit ugyan az alkotója maga semmiképpen nem nevezne előrejelzésnek, de lényegében mégis arról szól, hogy a jelenlegi adatok alapján mikorra várható a járvány tetőzése. Egyelőre legyen elég annyi, hogy még az is odébb van.

Ingrid Cosic, az LWL Arcehológiai Múzeum "Pestis - kutatás a nyomok után" című kiállításának egyik látogatója halálfejes arcmaszkjában tanulmányozza a kiállítás katalógusát.Fotó: BERND THISSEN/dpa Picture-Alliance via AFP

Abban már nagyobb az egyetértés, hogy ennyivel nem úsztuk meg. A kérdés nem az, hogy lesz-e második, harmadik, negyedik hulláma a járványnak, hanem hogy ezek a hullámok hogyan alakulnak, és mekkorák lesznek.

Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem epidemiológusa és társai a múlt csütörtökön tették közzé elemzésüket (.pdf), amelyben három lehetséges forgatókönyvet vázolnak a járvány további alakulásáról:

  • Ez van, ehhez kell hozzászokni
    A következő években a mostanihoz hasonló méretű, egymást néhány havonként követő járványhullámokra kell számítanunk, egészen addig, amíg nem lesz végre védőoltás a vírus ellen, vagy nem fertőződik meg globálisan elég ember ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás.
  • Ami most van, az semmi ahhoz képest, ami még előttünk áll
    Legdrámaibb forgatókönyvük szerint az első hullám nyár közepére elül, az emberiség pedig nagy fellélegzésében óvatlanná válik, és nem veszi észre a közelgő második hullám figyelmeztető jeleit. Így az sokkalta nagyobb és pusztítóbb lesz: kétszer annyi megbetegedéssel, sokkal hosszabb ideig fog tartani. Levonulása után viszont már csak kisebb hullámokban törhet ki újra a járvány, ötödannyi esettel, mint amit most, az első hullámban tapasztalhattunk.
  • Túl vagyunk a javán, de a járvány azért még évekig velünk marad
    A mostani, globálisan több millió fertőzöttel és több tízezer halottal járó hullámot már csak kisebb hullámocskák követik párhavonként, de a hullámvölgyekben se csökken nullára az új fertőzések száma.

A három forgatókönyv közös pontja, hogy ne nagyon számoljon senki úgy, hogy jövőre már sokkal jobb lesz. „Ez a járvány addig nem fog lecsillapodni, amíg a népesség elég nagy része immunis nem lesz rá” – mondta a New York-i Tudományos Akadémián tartott tájékoztatójában Gabriel Leung, a Hongkongi Egyetem epidemiológusa. Elég nagy résznek a népesség legalább fele számít, ami még nem jelentene nyájimmunitást, vagyis azt, hogy a vírus egyáltalán nem terjedhet, de terjedési rátája már egy alá csökkenhet, így nem tud olyan sebességgel terjedni, hogy ne lehetne a fertőzöttek kontaktjainak gondos felkutatásával kordában tartani.

De ettől még nagyon messze vagyunk. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján Osterholm öt százalékra becsüli a világnépességben azok arányát, akik már átestek a fertőzésen, és immunissá váltak a vírusra. Persze erről, az immunitásról is borzasztóan keveset tudunk még. Azóta is csak hat hónap telt el, hogy a vírus felbukkant, azonosítani pedig csak három és fél hónapja azonosították a kórokozót, vagyis egyelőre legfeljebb sejtéseink lehetnek, adataink nincsenek róla, hogy meddig tart az immunitás. A két korábbi koronavírus fertőzöttjei közül a MERS-en átesettek szervezetéből egy-két évig, a SARS-on átesettekéből tíz év után is ki tudták mutatni a vírus ellen termelt antitesteket.

Ezek persze csak modellek, amelyek a legjobb esetben is csak a pillanatnyilag rendelkezésre álló információk alapján vetítik előre a járvány lehetséges lefolyását, nem számolva az addig bekövetkező változásokkal, változtatásokkal. Például még mindig nem tudjuk, hogyan reagál a vírus a nyári melegre. Mark Lipsitch, a Harvard epidemiológusa – aki részt vett a három forgatókönyv kidolgozásában is – például azzal számol, hogy a meleg, párás idő csak kicsit fékezi a vírus terjedését, már csak azért is, mert az embereket évezredek óta fertőző, megfázást okozó négy koronavírus ugyan mutat némi szezonalitást, de egész évben képes fertőzni.

Vagyis ezek a modellek csak annyiban előrejelzések, hogy megmutatják, mi történhet, ha minden pontosan úgy marad, mint ahogy most van. Az idő előrehaladtával, új ismereteink alapján módosíthatjuk ezeket a modelleket – ezt a folyamatot remekül nyomon lehet követni a Covid Projection Tracker oldalán, amely, ahogy a címe is mutatja, pont arra vállalkozott, hogy nyomon kövesse a modellek előrejelzéseinek alakulását. Tanulságos olvasmány, az amerikai projekciókat nézve láthatjuk, hogy minden április elei előrejelzéshez képest a valóságban most kétszer akkora a halálozások napi száma.

De a bizonytalanság még az előrejelzésekben is jelentős. A Los Alamos-i nemzeti laboratórium előrejelzésében május 30-ig úgy számol 107 ezer amerikai halottal, hogy a legjobb és a legrosszabb forgatókönyvük között több mint kétszeres az eltérés: valójában 81-173 ezer halott között jelzik előre a lehetséges áldozatok számát. Ennek a modellnek azért ekkora a szórása, mert a készítői több lehetséges forgatókönyvvel számoltak atekintetben, hogy milyen lépéseket tehet az amerikai kormányzat a járvány megfékezésére. A Northeastern Egyetem modellje május 30-ig 89-117 ezer közé tippeli a halálos áldozatok számát, de ebben úgy számolnak, hogy addig minden jelenleg is érvényes intézkedés érvényben marad.

A 2018-as országgyűlési választáson elmaradt az ellenzéki összefogás, a Fidesz pedig újra kétharmados többséget szerzett. Az ide vezető titkos tárgyalásokról, és a színfalak mögött zajló belső küzdelmekről szól a MAKRO legfrissebb száma. Magyari Péter, a 444 egyik legismertebb oknyomozó újságírója hónapok át készített háttérinterjúkat a hazai politikai élet legbefolyásosabb szereplőivel, és ezek alapján keresi a választ a magyar demokrácia alapkérdésre: “Leváltható-e még választásokon a kormány?”

Megveszem a Makrót