Kedd óta az Európai Unió komoly legitimációs válságban van

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Kedd délelőtt a Karlsruhe városában működő német alkotmánybíróság pontot tett egy öt éve húzódó per végére. 

Az ítélet konkrét része is nagy megrázkódtatást jelenthet az EU-nak, hiszen veszélybe sodort egy óriási mentőcsomagot, amit a járvány okozta gazdasági válság enyhítésére talált ki az Európai Központi Bank. 

De a legnagyobb bizonytalanságot mégsem ez jelenti, hanem az, hogy a döntés indoklásában a német alkotmánybíróság felülbírálta az Európai Unió Bíróságának egyik határozatát, és kimondta, hogy a luxemburgi testület formailag hibás döntést hozott.

Ez az EU történetének eddig példa nélküli legitimációs válságát jelenti. 

Eddig is volt példa arra, hogy a tagállamokban érvényes nemzeti jog és az EU-s jog között feszültség volt, de mostanáig hivatalosan a tagállamok elfogadták az EU bíróságának a döntéseit, ha a két értelmezés közti vitából per lett. 

A mostani német alkotmánybírósági határozat viszont érvénytelenít egy EU-s határozatot, és ennek a problémának a kezelése lehetetlennek látszik. Az EU bíróságáról nem lehet már hova fellebbezni, de a német alkotmánybíróságról sem. Ez totális patthelyzet.

Ahogy egy volt magyar alkotmánybíró magyarázta a 444-nek, az elmúlt évtizedekben ha volt is ellentmondás a nemzeti és az EU-s jog között, akkor ezt egy kimondatlan szokásjog alapján senki sem firtatta. Az EU bírósága nem foglalkozott például azokkal az alkotmányokkal, amelyek a hazai jogrend elsőbbségét mondták ki, de a nemzeti alkotmánybíróságok sem bírálták felül a luxemburgi EU-s bíróság ítéleteit. Folyóiratokban és konferenciákon vitatkozgattak ilyesmikről, elborzadva eljátszottak a lehetőséggel, hogy ilyen előfordulhat, de a valóságban sosem történt még meg. Egészen május 5.-ig. 

A magyar alaptörvény hetedik módosításakor (2018) például bekerült a magyar alkotmányba is egy utalás, ami alapján a nemzeti jog előbbre való az EU-s jognál, de ebből sem következett eddig az, hogy Magyarországon hivatalosan, szó szerint érvénytelenítsenek EU-s határozatot. (A gyakorlatban a 2015-ös kvótahatározat esetében már történt ilyen, de az formailag nem érvénytelenítés, hanem kötelességszegés volt.) A mostani német döntés nyomán már könnyen lehet, hogy lesz ilyen nyílt elutasítás is. Az első brüsszeli kockázatelemzések szerint leginkább Magyarországon vagy Lengyelországban történhet ez meg. 

Még akkor is sokan felbátorodhatnak, ha a mostani német döntés nem az EU-s jogot kérdőjelezi meg, hanem csak azt mondta ki, hogy az EU bírósága rosszul járt el, és tévesen értelmezte az EU-s jogot. Európai szakértők sora jelezte, hogy a mostani döntés nyomán vérszemet kaphatnak azok a kormányok, amelyek politikai szinten eddig is élesen vitatták az EU bíróságának egyes döntéseit. 

Ennek gyakorlati hatását most nehéz elképzelni, és így ezt a fenyegetést nem lehet úgy átélni, mint mondjuk a Brexitet lehetett, de elvi szinten ez durvább válságba sodorhatja az EU-t, mint a britek kilépése. Mi lesz ha egy tagállam vagy egy cég nem fizeti be az EU bírósága által kiszabott bírságot például? Hogyan lehet kikényszeríteni a közösségi jog érvényesítését mindenütt, miután van már példa arra, hogy egy tagállam bírósága felülvizsgálja a közösségi jog betartásán őrködő bíróságot?

Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság elnöke, a döntés bejelentésére érkezik.Fotó: SEBASTIAN GOLLNOW/AFP

A konkrét ügy

2014-ben az Európai Központi Bank úgy döntött, hogy az euró árfolyamának stabilizálása érdekében még több állampapírt vásárol a zóna országaitól mint korábban, és a másodlagos piacokról is elkezdte felvásárolni az eladósodott tagállamok kötvényeit, azaz magánbefektetőktől is vett belőlük. A programot (PSPP a neve) azóta többször meghosszabbították, utoljára tavaly novemberben.

2015-ben több német közgazdász és politikus, (például az akkoriban frissen megalakult AfD nevű német párt vezetői) a német alkotmánybírósághoz fordultak, mondván az EKB lépése szembemegy a német alkotmánnyal, amely nem engedi, hogy az ország pénzén más országok adósságát egyenlítsék ki.

A német alkotmánybíróság az EU bíróságához fordult, és velük is megvizsgáltatta, hogy az EKB programja megfelel-e az EU szabályainak. Az EU bírósága 2018 decemberében megállapította, hogy igen, megfelel. Az ügy azonban ezzel nem zárult le a német alkotmánybíróságon, és most kedden született meg az ítélet. 

Ebben szerepel többek között az a megállapítás, hogy az EU bíróságának 2018-as döntése elfogadhatatlan, mert felületes volt: a karlsruhei bírák szerint a luxemburgi bírák csak azt nézték meg, hogy az EKB-nak általában jogában állt-e kiterjeszteni a kötvényvásárlási programját, de azt már nem vizsgálták, hogy pont olyan mértékben is kiterjeszthette-e, ahogyan azt tette, márpedig ebben a perben ezt kellett volna tennie.

A mostani német döntés nem azt mondta ki, hogy a PSPP program általában jogellenes, hanem csak azt, hogy az EKB nem végezte el a megfelelő vizsgálatokat a bevezetésekor, azaz nincs rá garancia, hogy az EU-s jog szerint indította el a programot. (A kérdés az, hogy a kötvényekre elköltött pénz arányos-e a kívánt eredménnyel, illetve a program nem manipulál-e túlzott mértékben piaci folyamatokat). 

Innen jutott el a német alkotmánybíróság az ítélet érdemi, konkrét részéig: felszólították a német államot, hogy kényszerítse ki az EKB-tól az elmaradt hatástanulmányok elkészítését. Erre három hónapot adott a bíróság. Ha ezalatt az EKB nem bizonyítja be, hogy megfelelő döntés volt a PSPP, akkor a német jegybanknak ki kell szállnia a programból. Ez nagy megrázkódtatás lenne az európai kötvénypiacon, mert a német jegybank az EKB legnagyobb jegybankja, és a PSPP-nek is több mint negyedét finanszírozta eddig. 

Kényelmetlen kérdések sora nyílt meg

A német alkotmánybíróság nem áll formailag az EKB felett, most közvetetten mégis utasította egy eljárásra. Ezt még valahogy meg lehet oldani azzal, hogy formálisan a német jegybank közvetíti feléje a kérést. A neheze akkor jön majd, ha az EKB nyilatkozik, hogy ők mindent jól csináltak, de ezt megint a német alkotmánybíróság elé viszi valaki, és ott arra jutnak, hogy az EKB érvelése továbbra sem állja meg a helyét. A német jegybanknak követnie kell a német alkotmánybíróság határozatait, de a német jegybank által is alkotott Európai Központi Banknak már nem. Ebből még nagy jogi gubanc lehet, ami az euró stabilitását is veszélybe sodorhatja. A német pénzügyminiszter erről eddig annyit mondott, hogy "mindenképpen mélyíteni kell az együttműködést Európában", ami itt leginkább azt jelentheti, hogy a sajátos német szempontokat és az EKB gyakorlatát közelíteni kell egymáshoz. 

Ennél is feszítőbb kérdés, hogy mi lesz a PSPP mintájára frissen bejelentett PEPP-vel, azaz a járvány okozta gazdasági válság enyhítésére bejelentett, 750 milliárd eurós eszközvásárlási EKB-programmal, ami eddig messze a legnagyobb léptékű EU-s válságkezelő bejelentés? A német alkotmánybírósági döntés ugyan nem foglalkozik a PEPP-vel, de az ítélet logikája megsemmisítő erejű lehet a PEPP-re nézve is, hiszen a keddi határozat után egyáltalán nem biztos, hogy a német jegybank beszáll egy új, még nagyobb, nagyon hasonló programba. 

Ilyen értelemben a mostani alkotmánybírósági döntés komoly közvetlen hatással lehet az európai pénzpiacokra, és a válság kezelésére is. De még mindig ez a kisebbik gond.

Az igazán nagy gond az, hogy gyakorlati problémává vált az az elvi feszültség, ami a nemzeti és az EU-s jogrend között kialakulhat. Azzal, hogy az EU legerősebb tagállamának legmagasabb szintű bírósága elutasította az EU legmagasabb szintű bíróságának döntését, az egész EU-s jogi építményen repedés keletkezett. 

Két párhuzamos struktúra feszül egymásnak, amelyek egyaránt kötelezőnek tekintik döntéseiket, ugyanazokra vonatkozóan. Mostantól minden eddiginél nehezebbnek látszik a közös szabályok betartatása.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!