A 444 podcastjának legújabb adásában Magyari Péterrel beszéljük át, miről is szólt a per, amit a magyar kormány elveszített az EU bíróságán, van-e köze az egésznek a gyermekvédelmi törvényhez, és milyen következményei lehetnek a Brüsszel és Budapest között kiújuló konfliktusnak.
A lengyelekkel közösen azt várták, hogy az EU Bírósága érvénytelenítse a jogállamisági problémákat pénzelvonással büntető rendeletet. Hiába, a bíróság szerint alkalmazhatók a szankciók.
A lengyel alkotmánybírák nyelvet öltöttek az EU-s jogra, de a magyarok most fondorlatosabban mentették fel a saját kormányukat egy uniós bírósági ítélet végrehajtása alól. Az ügy ettől még napirenden marad, Orbánéknak nem érdekük megoldani, és még pénzbüntetés is lehet a vége. Ez most nem nyílt harc, hanem körmönfont jogászkodás Brüsszel ellen.
Ki akarták mondatni, hogy a pénzbüntetés a demokrácia megsértéséért szembe megy az uniós alapszerződéssel. Úgy tűnik viszont, hogy átmegy a bíróságon a szankciós rendelet.
Nem akarták levédeni az egymásba pattintható tégláikat. Az EU bírósága viszont kimondta, hogy a forma levédethető.
A Reuters úgy tudja, jogi lépések jöhetnek Magyarország ellen, mivel az Országgyűlés még mindig nem módosította a külföldről támogatott civilszervezetek listázásáról szóló törvényt.
Az EU malmai lassan őrölnek, de a mostani eljárásnak egyszer még súlyos következményei lehetnek.
A német alkotmánybíróság sem állhat az EU-s jog felett, üzente.
A német alkotmánybíróság kimondta, hogy az EU bíróságának valamiben nem volt igaza. Sosem fordult még elő, hogy egy nemzeti bíróság felülbíráljon egy EU-s döntést. Ennek drámai hatása lehet, a precedens a magyar kormányt is felbátoríthatja.
Az EU bírósága úgy határozott, hogy jogszerű volt a 2015-ös döntés, ami 1294 menekült befogadására kötelezte Magyarországot. Orbán Viktor korábban azt ígérte, semmiképpen sem fogadunk be senkit.
Majd lekerül, ha szabály szerint leveszik az illetékesek.