Elvesztette a kvótapert Magyarország

Az Európai Unió bírósága szerda délelőtt kimondta, hogy jogszerű az egyetlen kvótadöntés, ami Magyarországra is vonatkozik.

Ezek szerint 2015. szeptemberében az európai belügyminiszterek szabályosan kötelezték Magyarországot 1294 menekült befogadására. 

A határozatot a magyar kormány nem teljesítette, egyetlen főt sem fogadott be, és az EU bíróságához fordult, mert Budapest szerint ilyet nem lehetne egy tagállamra rákényszeríteni.

A bíróság most kimondta, hogy de lehet. Fellebbezésre nincs mód.

Szlovákia hasonló keresetet adott be az Európai Tanács ellen az ügyben, mint Magyarország, a pert ők is elvesztették.

Az ítélet teljesen visszautasította a magyar és a szlovák igényeket, így azt a felvetést sem méltányolták a bírók, hogy mentsék fel a két országot kvótadöntés végrehajtása alól.

A per arról szólt, hogy akkor ide kell hozni a migránsokat?

Nem egészen, de menekültek kötelező befogadása következik belőle.

A per arról szólt, hogy a magyar kormány az EU bíróságán megtámadott egy európai tanácsi határozatot, azzal az érvelve, hogy a tanács túllépett a hatáskörén, és olyan kötelezettséget rótt a tagállamokra, amely az alapszerződés szerint nemzeti hatáskörbe tartozik. (Ezt mondta úgy Orbán Viktor, hogy csak mi magyarok dönthetjük el, hogy kivel akarunk együtt élni.)

A megtámadott 2015. szeptemberi döntés arról szólt, hogy Olaszországból és Görögországból minden tagállam vegyen át menekülteket, összesen 120 ezret, enyhítve ezzel is két ország terheit. Egy Európai Bizottság által készített számítási módszer alapján osztották szét az embereket, ezt a képletet nevezik kvótának. Magyarországnak 1294 fő jutott, akiket 2017. októberéig kellene befogadni. 

A mostani per tárgya az volt, hogy a 2015-ös határozat a 120 ezer menekült szétosztásáról törvényes volt-e.

A 2015. szeptemberi szavazáskor Magyarország egyébként a határozat ellen szavazott, de a minősített többség így is megvolt. Egy évvel később, a 2016. szeptemberi pozsonyi informális EU-csúcson a tagállamok elvben megállapodtak, hogy többször nem fordul elő, hogy nagyon éles kérdésekben minősített többséggel szavazzanak, hanem inkább teljes kompromisszumra törekednek majd. Újabb kvótadöntés ennek értelmében azóta sem született.

Brüsszel ezzel most felülbírálta a 2016-os magyarországi népszavazást?

Nem. 

Egyrészt ez elsősorban nem Brüsszelről (az Európai Bizottságot hívja így a magyar kormány) van itt szó elsősorban. A 2015-ös, 120 ezer menekült kötelező szétosztásáról szóló határozatot az EU-s országok belügyminiszterei szavazták meg, tehát a tagállamok többsége akarta így. A perben az alperes ezért az Európai Tanács volt, vagyis a kormányokat összefogó EU-s intézmény.

Nem véletlen, hogy több tagállam kormányából (így a német, francia, olasz, svéd és osztrák kormányból többek között) szóltak rá Magyarországra, hogy a szolidaritásnak kölcsönösnek kell lennie, az nem lehet, hogy a magyarok csak azt a szabályt tartják be, ami tetszik nekik.

Másrészt a mostani bírósági határozat nem a befogadás kikényszerítéséről szólt, hanem csak a határozat elfogadásának törvényességéről. Ebből következik, hogy a határozatot végre is kell hajtani, de az az ügy jogilag egy másik szálon fut.

Harmadrészt a kvótanépszavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt.

Negyedrészt a 2016-os népszavazás nem vonatkozott a 2015-ös, egyszeri kvótahatározatra. Annak idején Trócsányi László igazságügyi miniszter határozottan és többször is elmondta, hogy a népszavazás nem visszamenőleges hatályú, „az a jövőről, és nem a múltról szól” - mondta például a 444 kérdésére. A népszavazás arról szólt magyar szempontból, hogy egy újabb kvótadöntés ne illeszkedhessen a magyar törvényekhez, ami egyébként elég súlyos jogi zavart okozna.

Akkor mikor küldik a menekülteket?

Ez egyáltalán nem világos. A 2015-ös döntést az EU-s jog szerint a magyar kormánynak már el kellett volna kezdenie végrehajtani. A bíróság a per idejére nem mentesítette a magyar kormányt a határozat végrehajtása alól, bár erre lett volna lehetősége.

Az Európai Bizottság a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított azon tagállamok ellen, amelyek az elmúlt egy évben egyetlen menekültet sem fogadtak be, így Magyarország ellen is (a másik két érintett Csehország és Lengyelország). 

Ennek az eljárásnak a nyomán jöhet el ez a pont, hogy a magyar kormánynak addig kell pénzbüntetést fizetnie, amíg nem teljesít. Az EU történetében olyan még nem fordult elő, hogy egy tagállam nyíltan és sokáig szembemenjen az EU bíróság ítéletének.

A mostani bírósági ítéletnek itt abban van szerepe, hogy még egy fontos érvet ad a bizottság kezébe a Magyarország elleni eljárásban, ami ha a bíróság elé kerül, akkor leghamarabb jövő áprilisban lehet belőle ítélet. Ezt a magyar kormány biztosan elveszti a mostani ítélet fényében, és akkortól ketyeghet a pénzbüntetések sorozata.

Hozzák az illegális migránsokat?

Nem. A 2015-ös kvótadöntés értelmében csak olyan embereket kell befogadni, akik a magyar kormány szerint is menekültnek tekinthetők.

Ráadásul az 1294 főnél szinte biztos, hogy kevesebbet kellene befogadni, ugyanis az EU-s szervek nem azonosítottak 120 ezer, a programra jogosult menekültet Olaszországban és Görögországban. Egyelőre a 2015-ös határozat végrehajtása nem áll túl jól, alig van ország, amely megközelítőleg annyi embert fogadott volna, amennyit előírtak neki. Bulgária vagy Szlovákia például alig tucatnyi menekült befogadásával már megúszta a kötelezettségszegési eljárást.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;