Az európaiak jelentős többsége garantált alapjövedelemre vágyik

Radikális válaszokat adnának korunk legnagyobb kihívásaira az európai polgárok, derült ki egy páneurópai közvélemény-kutatásból, amit az Oxfordi Egyetem Szent Antal Kollégiumának Európai Kutatások Központja végzett a Bertelsmann Alapítván rendszeres eupinions felmérése keretében. A kutatás vezetője Timothy Garton Ash, a Kelet-Európa-specialista brit történész vezette, aki Antonia Zimmermannal közösen jegyzi az eredményeket elemző tanulmányt.

Felmérésük kérdéssorát még a jelen válság, a koronavírusjárvány előtt állították össze, de az interjúkat már idén március 5-25 között vették fel, így bár a témák közt a járvány kérdése még nem merült fel, a válaszokat már nagyban befolyásolhatták a megkérdezettek aktuális tapasztalatai is. Talán ezért is lehet, hogy a mintában "fiatalként" azonosított 16-29 éves korcsoport körében 53 százaléknyian gondolják azt, hogy a parancsuralmi rendszerek hatékonyabban tudnak fellépni a klímakatasztrófa ellen. "Érdekes volna kideríteni, hogy hasonlóan éreznek-e a járvány kezelésével kapcsolatban is" - írta Ash és Zimmermann a kutatásuk eredményeit ismertető tanulmányban. Ugyanerre a kérdésre a 30-49 éves európaiak* 42 százaléka, az 50-69 éveseknek a 35 százaléka válaszolta azt, hogy a parancsuralmi rendszerek a hatékonyabbak.

Tény, hogy az európaiak olyan határozottságú fellépést várnak klímaügyben, amire talán tényleg csak parancsuralmi rendszerek képesek. Miközben az EU nagy nehezen 2050-es céldátumra vállalta a karbonsemlegesség elérését, minden korcsoportban abszolút többségben vannak azok, akik szerint ezt már 2030-ra el kéne érni. A fiatalok 81, a másik két korcsoport 77 százaléka szerint pedig legkésőbb 2040-re karbonsemlegessé kéne tenni Európát. A karbonsemlegességi célkitűzést a fiataloknak mindössze a 11, az idősebb korosztályoknak is csupán 13 százaléka ellenzi.

A klímaválság megoldását elsősorban politikai szereplőktől, elsősorban a nemzetállamoktól reméljük. Ebben már mutatkoznak jelentős eltérések a korcsoportok között: míg az 50 éven felüliek 53 százaléka gondolja úgy, hogy ez elsősorban nemzetállami feladat, a 30 éven aluliaknak csupán a 42 százaléka. Erre a kérdésre több opciót is válaszként lehetett jelölni, így az is igaz, hogy összességében minden korcsoportban nemzeten felüli szervezeteket tartanak leginkább felelősnek a cselekvésért:

  • a 16-29 évesek 40 százaléka az EU-t, 23 százaléka a nemzetközi szervezeteket jelölte meg fő felelősnek;
  • a 30-49 évesek között 39 százalék jelölte az EU-t, 19 százalék a nemzetközi szervezeteket;
  • az 50-69 évesek 37 százaléka jelölte az EU-t, 18 százaléka a nemzetközi szervezeteket.

És bár minden korcsoportban a válaszadók harmada az egyéni felelősségvállalást is előre sorolta a klímakatasztrófa elleni harcban, ugyanekkora hányaduk utasította vissza a felmérésben felvetett, egyéneket érintő klímavédelmi korlátozások - a nem létszükségletnek minősülő repülés, a robbanómotoros járművek, illetve a húsfogyasztás tilalma - mindegyikét. A korcsoportok között nagy eltérés mutatkozik abban, hogy a három opció közül melyiket választanák. Míg a fiatalok 30 százaléka támogatná a robbanómotoros járművek betiltását, az öregeknek csupán a 21 százaléka - a repülés tilalmánál viszont pont fordított a helyzet, azt az öregek 40 százalékával szemben csupán a fiatalok 30 százaléka tudná támogatni. A húsfogyasztás tilalmát minden korcsoportnak csak az elenyésző hányada, a fiatalok 8, a középkorúak 5, az öregek 4 százaléka támogatná csupán.

A felmérésben a munkahelyekkel és társadalombiztosítással kapcsolatos álláspontokra is rákérdeztek annak reményében, hogy ebben is kiütközhetnek generációs ellentétek. A kutatók meglepetésére azonban a legradikálisabb ötlet, a még pár éve is lehetetlen és utópisztikus ötletnek tartott általános alapjövedelem kérdését azonosan ítéli meg mindegyik korcsoport: egyértelműen támogatja! A fiatalok és a középkorúak 71, az 50 év felettiek 70 százaléka gondolja azt, hogy minden polgárnak járjon alapjövedelem. Még ennél is nagyobb a kötelező európai minimálbér támogatottsága, ezt az 50 éven aluliak 84, az 50 éven felüliek 86 százaléka támogatja.

Várakozásaikkal ellentétben a kutatók nagy eltérést a korcsoportok között csupán a jövőbe vetett hitet kifejező kérdésekre kaptak. Meglepő módon még a járvány közepette, amikor a felmérésben részt vevő országok javában már megbénították a gazdaságot a bevezetett korlátozások, a fiatal korcsoport tnt a legmagabiztosabbnak saját munkabiztonsága szempontjából. Míg az 50 évesnél idősebbeknek csupán a 7 százaléka volt nagyon biztos, és 28 százaléka valamennyire biztos az állásában, a 30 éven aluliak körében ez az arány 20, illetve 46 százalék volt, vagyis összességében a kétharmaduk bizonyult optimistának, míg az öregek kétharmada pesszimistának. A felmérésben a következő generáció munkahelyeinek biztonságára is rákérdeztek, és ebben is a 30 éven aluliak bizonyultak a legoptimistábbnak.

A munkahelyeket fenyegető legnagyobb veszélynek az 50 éven aluliak a pénzügyi válságot, az 50 éven felüliek a gazdasági visszaesést tartották. A 30 éven aluliak a második legnagyobb fenyegetésnek az egyenlőtlenséget tartották, az 50 évesnél idősebbek a többi korcsoportnál nagyobb veszélyt látnak a bevándorlásban.

*Garton Ash és Zimmermann összefoglalóan európaiaknak nevezi a válaszadókat, bár kutatásukban nem minden európai ország, csupán az EU 27 tagállama és az immár EU-n kívüli Nagy-Britannia polgárait kérdezték. A felmérésben összesen több mint tizenkétezer, 16-69 év közötti polgárt kérdeztek meg ebben a 28 országban. A válaszadókat három korcsoportra, a 16-29 éves fiatalokra, a 30-49 éves középkorúakra és az 50-69 éves, Garton Ashék zárójeles megjegyzése szerint "fiatal kutatóink szemében" öregekre osztották, és korcsoportonként közölték a felmérés eredményét.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér