27 évvel ezelőtti szexuális erőszak vádja robbant rá Joe Biden kampányára

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Csütörtökön újabb fordulatához érkezett az a történet, ami egy járványmentes időszakban alighanem sokkal komolyabban forgatná fel épp az amerikai közéletet: részletek jelentek meg a Joe Biden demokrata elnökjelöltet szexuális zaklatással megvádoló Tara Reade első tévés interjújából. 

Reade egy március végi podcastban beszélt először arról, hogy Biden 1993-ban szexuális erőszakot követett el ellene. Sokáig csak Biden stábja reagált a vádakra, aztán a múlt héten már a volt alelnök állt a nyilvánosság elé, és egy MSNBC-s interjúban azt mondta: semmi nem igaz abból, amit Reade állít. 

A csütörtöki interjúban viszont Reade kitartott korábbi vádjai mellett, és azt mondta, szeretné, ha Biden kiszállna az elnökjelölti versenyből. Arra kérte a demokrata politikust, hogy álljon a nyilvánosság elé, és legyen elszámoltatható. Elmondta azt is, hogy ha kell, hazugságvizsgálatnak is aláveti magát. Ezt korábban már Biden is fölajánlotta. 

Az interjú érdekessége amúgy, hogy nem valamelyik nagy kábel- vagy hírcsatorna készítette, hanem az amerikai televíziózás egyik legismertebb és ellentmondásosabb műsorvezetőnője, Megyn Kelly szólóprojektje volt. Kelly korábban a Fox Newson Trumpra is kiakadt egy nőgyalázó megjegyzése miatt, aztán az NBC-től egy blackface-botrány után kellett távoznia.) 

Az egyre súlyosabb vádak

Az erőszakról Reade március 25-én beszélt először nyilvánosan, ekkor jelent meg egy podcast-interjú, amelyben elmondta, hogy 1993-ban, amikor Biden stábjában dolgozott, a politikus a falhoz szorította, és ujjaival belehatolt. Amikor Reade kiszabadult, állítása szerint a politikus azt mondta, hogy azt hitte, a nő kedveli őt. Az interjút nem sokkal később feljelentés követte: a Vox összefoglalója szerint Reade április 9-én fordult a rendőrséghez. 

Reade akkor a Business Insidernek mondta el, hogy azért tette a bejelentést, mert korábban már érték zaklatások, és világossá akarta tenni, hogy ha szükséges, hajlandó eskü alatt is vallomást tenni, illetve együttműködni bármilyen hatósággal. Akkor is, ha az eset 26 évvel ezelőtt történt. Majd nem sokkal később Twitteren ismerte el, hogy tudja, hogy elévült már az ügy, a bejelentést csupán óvintézkedésként tette. 

Az Intercept április 24-én írt arról, hogy Reade – elmondása szerint – még 1993-ban panaszt tett Biden miatt a szenátor irodavezetőjénél, Marianne Bakernél. Válaszul Biden kampánycsapata kiadott egy közleményt Baker nevében, amelyben az irodavezető kijelenti, hogy pályafutása során egyetlen alkalommal sem látta semmilyen jelét annak, hogy Biden helytelenül viselkedett volna bárkivel szemben, és panaszt sem kapott senkitől ezzel kapcsolatban. Reade ugyanakkor azt állítja, hogy 1993-ban beszélt a zaklatásáról egy barátjának, a testvérének és az anyjának is, akik közül többen meg is erősítették ezt. 

Tara Reade 2019 áprilisában.Fotó: Donald Thompson/AP

Biden kampánycsapata a kezdetektől fogva visszautasított minden vádat, sokszor megismételt közleményük szerint Reade állításai egyszerűen hamisak. 

A Vox felidézi azt is, hogy Reade tavaly egyike volt azoknak a nőknek, akik a nyilvánosság előtt állították, hogy Biden korábban úgy érintette meg őket, ami számukra kellemetlen volt. Reade akkor azt állította, hogy amikor még a hivatalában dolgozott, Biden egyszer megfogta a vállát, az ujjaival pedig a nyakához ért. A nemi erőszakot akkor nem említette. Idén erről azt mondta, hogy a súlyosabb váddal azért nem állt akkor a nyilvánosság elé, mert nem volt szemtanúja, míg a kellemetlen érintést többen is látták. 

Reade szerint már a tavalyi nyilatkozat is elég volt ahhoz, hogy zaklatni kezdjék: újságírók többek között azzal kezdték el aláásni a hitelességét, hogy előszedték egy 2018-as blogbejegyzését, amelyben dicsérte Vlagyimir Putyint, és emiatt orosz ügynöknek nevezték. 

Április 24-én szintén az Intercept számolt be arról, hogy 1993-ban egy nő telefonált be Larry King CNN-es műsorába, és arról beszélt, hogy a lányának „problémái vannak” egy nem megnevezett, befolyásos szenátorral. A lap szerint a betelefonáló Reade azóta meghalt anyja lehetett, amit a hang alapján Reade is megerősített.  

Ez fordulópontot jelentett: az előkerült archív felvétel hatására már a CNN is arról írt, hogy Joe Bidennek személyesen kéne reagálnia Reade állításaira, hiszen a #MeToo mozgalom egyik következménye éppen az az ígéret lett, hogy komolyan veszik azoknak a nőknek a szavát, kik azt állítják, hogy befolyásos ember zaklatta őket.

Biden, illetve Reade interjújával új szintre lépett a történet. Az amerikai sajtó fő témái közé került Reade vádja, ami néhány hete még csak a Biden-rivális, baloldali demokrata jelölt, Bernie Sanderst támogatói oldalain, illetve pár jobboldali felületen volt téma. Reade egyébként Sanderst támogatta azután, hogy Elizabeth Warren kiszállt a versengésből, és még nyílt volt a demokrata elnökjelölti verseny. (Azóta Sanders is kiszállt.) Emiatt a Reade-üggyel foglalkozó posztok sokszor a Demokrata Párton belüli világnézeti törésvonalak mentén alakultak, a mainstream média pedig meglehetősen lassan vette fel a fonalat. 

De azóta kiderült, hogy több lap is hosszabb ideje tudott a sztoriról, de nehezen tudták összerakni: a Vox újságírója, Laura McGann a napokban részletesen megírta, hogyan próbálta felfejteni a történetet, és hol akadt el. McGann közlése szerint Reade tavaly áprilisban még sokkal kevésbé súlyos dolgokkal vádolta Bident: arról beszélt, hogy a volt alelnök megjegyzéseket tett a lábára, néha hozzáért, amitől kellemetlenül érezte magát, és amikor ezt szóvá tette a hivatalban, háttérbe szorították, elvették a feladatait, és így távoznia kellett (bár nem rúgták ki). Szexuális visszaélésről ekkor nem volt szó, a hatalmával visszaélő politikus története viszont így is felkeltette McGann érdeklődését, aki hónapokon át próbált utánamenni a történetnek, sok lehetséges tanút is megkeresett. 

Joe BidenFotó: DOMINICK REUTER/AFP

Most, márciusban, amikor Reade előjött a sokkal súlyosabb zaklatási vádakkal, a Vox újságírója újra elővette tavalyi jegyzeteit, és ismét felvette a kapcsolatot a nővel. Mint McGann írja, Reade őszintének tűnt. 

Nincs meg a panasz

Reade már említett panaszában, amelyet annak idején Biden irodavezetőjének nyújtott be, még nem volt szó szexuális erőszakról, csak kisebb vétségekről. McGann és Reade több alkalommal is próbálta előásni különféle archívumokból a dokumentumot, de nem jártak sikerrel. 

Az egyik elképzelés szerint a panasz visszajuthatott a szenátusi hivatalba, akkor pedig az University of Delaware birtokában lehet, mivel Biden átadta az egyetemnek a szenátusi dokumentumait 2012-ben, azzal a feltétellel, hogy két évvel azután hozhatják csak azokat majd nyilvánosságra, hogy már nem tölt be tisztséget. Ezt azóta meghosszabbították, amikor bejelentette, hogy indul az elnöki posztért. Biden szerint mindenesetre ezek között az iratok között nem lehetnek személyzetis papírok, ott csak a politikai munkáját elősegítő jegyzetek, beszédtervezetek vannak. 

Biden szerint vagy a Nemzeti Archívumban lehet a panasz, vagy a szenátus titkárságán, amelytől az elnökjelölt kérte is, de elutasító választ kapott, mivel minden ilyen típusú irat szigorúan titkos

Az elmúlt években több nő állt már a nyilvánosság elé azzal (köztük Reade is), hogy Biden helytelenül viselkedett a jelenlétükben. Egy egykori nevadai képviselőnő, Lucy Flores tavaly tavasszal írt arról, hogy egy 2014-es kampányrendezvényen Joe Biden alelnökként mögé állt és megcsókolta a fejét. Flores nem állította, hogy bármi törvénysértő történt volna, de attól még az eset nagyon kellemetlen volt a számára. Hasonló tapasztalatokról számoltak be többen is, akik az elmúlt évtizedekben Biden mellett dolgoztak. Az elmondott esetekben az volt a közös, hogy a nők nem érezték szexuális töltetűnek, de tiszteletlennek és helytelennek igen. 

Vox akkor hosszan írt a Creepy Uncle Joe jelenségről, azaz arról, hogy Biden még abból a generációból való, amely számára semmi kivetni való sincs abban, ha idősebb férfiak megérintik, ölelgetik, pikáns megjegyzésekkel „szórakoztatják” a környéken felbukkanó fiatalabb nőket. Az elmúlt évtizedben nagyot fordult a világ, és ez a viselkedés egyre kevésbé fér bele. 

Nem sokkal azután, hogy 2019-ben Flores, majd utána több további nő is Biden kellemetlen viselkedéséről számolt be, a politikus kiadott egy közleményt arról, hogy pályafutása során számtalan kézfogást, ölelést, támogató érintést váltott, és szerinte egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy ezek helytelenek lettek volna. Ha valaki szerint ez mégis így érezte, akkor arra oda fog figyelni, de hangsúlyozta, hogy sosem állt szándékában kellemetlenséget okozni. 

Messze még a vége

Közben előkerült az első tárgyi bizonyíték is az ügyben: egy bírósági jegyzőkönyv szerint 1996-ban Reade exférje arról beszélt a válóperük során, hogy a feleségének szexuális zaklatással összefüggő problémája volt, amikor Joe Biden szenátor irodájában dolgozott. 

A fejleményről egy kis kaliforniai lap írt először, de azóta már a jelentősebb oldalak is beszámoltak róla. A BBC szerint Reade testvére, egy egykori szomszéduk, illetve egy régi kollégája is megerősítették, hogy Reade többeknek elmesélte a történteket. Reade jogi képviseletét egy befolyásos manhattani ügyvéd, Douglas Wigdor vállalta, aki Harvey Weinstein több áldozatát is képviselte. 

A következő heteknek-hónapokban két nagy kérdése lesz: egyrészt, hogy előkerülnek-e bizonyítékok, amelyek Reade állításait támaszthatják alá. Másrészt: hogyan befolyásolhatja az ügy Joe Biden elnökjelöltségi kampányát.

A republikánusok már el is kezdték a kommunikációs hadjáratot a demokraták álszentségéről: csak akkor zavarja őket a nőkkel szembeni erőszak, ha nem az ő köreikből követi el valaki. 

Az biztos, hogy a demokrata táboron belül sokkal nagyobb jelentőségük van  a vádaknak. A 2016-os kampányban Donald Trump ellen több nő fogalmazott meg zaklatásos és visszaéléses vádakat, és még egy hangfelvétel is előkerült arról, hogy Trump milyen viselkedést tart elfogadhatónak a nőkkel szemben, ez mégsem nem okozott komolyabb elbizonytalanodást az elnök szavazóbázisában. A demokraták viszont hagyományosan kiállnak a női egyenjogúság mellett, és a metoo-kampányt is teljes erővel tolták; vezető politikusaik éppen a Trump-féle „machós”, sokszor bunkónak és szexistának minősített felfogással szemben határozták meg magukat.