Budapestet a halálozások miatt tarthatja korlátozás alatt a kormány

A jövő hét vége előtt biztosan nem lazít Budapest és Pest megye járványügyi intézkedésein a kormány - közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádióban reggel. Mint mondta, Budapest életének újraindítása ügyében a szakemberek álláspontja az, hogy meg kell várni a koronavírus-fertőzés miatti halálozási számok csökkenését. Amíg ez nem történik meg, addig óvatosnak kell lenni a fővárosi nyitással.

Orbán Viktor április 29-én jelentette be, hogy vidéken megszűnnek a kijárási korlátozások, a boltokat sem kell bezárni délután háromkor, kinyithatnak az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei, ahogy a szabadtéri strandok is. 

De Budapest és Pest megye kimarad a lazításból. 

A miniszterelnök ezt akkor azzal indokolta, hogy „a fertőzések leginkább a fővárosban és a környékbeli területen, településeken összpontosulnak. Ezért az itt élők védelmében, vagyis Budapesten és környékén a kijárási korlátozások életben maradnak.” 

A lazítás feltétele vidéken az volt, hogy az üzletekben és a tömegközlekedésben kötelező a maszk viselése. Ez Budapesten már érvényben léőv szabály volt, Karácsony Gergely főpolgármester rendelkezése alapján.

Orbán két nappal később, a Kossuth Rádióban azzal indokolta Magyarország megosztását vidékre, illetve a fővárosra és környékére, hogy „az elhalálozottaknak a 80 százaléka Pest megyéből és Budapestről származik. Jól látható tehát, hogy Budapest és környéke, amely lassan egy megapolisszá válik, a leginkább fertőzésnek kitett hely”. 

Amiből az következik szerinte, hogy „külön szabályok kellenek a legfertőzöttebb megapoliszunkra, ez pedig Budapest és Pest megye. Ezért ezen a területen, az ország központjában a kijárási korlátozások fennmaradnak, viszont a többi helyen, ahol azt tapasztaltuk, hogy a fertőzések száma alacsonyabb, a halálozások száma jóval alacsonyabb, és a terjedési sebesség is sokkal lassúbb, nos, ezeken a helyeken a kijárási korlátozás helyett most már új szabályokat, könnyebb szabályokat, védelmi intézkedéseket vezetünk be”.

Számos európai országban lazítottak már az intézkedéseken, de sehol sem választották külön a fővárost és a vidéket. Az is igaz, hogy sehol sem volt olyan különbség a fertőzöttek és a halottak számában a főváros és az ország többi része között, mint nálunk. Itt csak a hivatalos statisztikákat tudjuk alapul venni, ami azt állítja például, hogy Vas megyében április 11-e óta 14 fertőzött van összesen. 

Budapesten és Pest megyében 3 millióan laknak (kb. 30 százaléka az ország teljes népességének), az igazolt fertőzöttek száma ugyanakkor 62 százalék. De ez is mindössze 1972 koronavírusos a járvány kezdete óta. A központi régió lakosságának 0,065 százaléka. A fertőzöttek nagy része kórházban vagy idősotthonban kapta el a vírust, tömeges járvány a zárt közösségeken kívül nem alakult ki a fővárosban sem. Ezt a kormánynak tanácsokat adó szakemberek is megerősítették. 

Részletes adatokat ugyanakkor nem osztanak meg a fővárosi járványügyi helyzetről. Nemcsak a honlapon nincs ilyen (hányan fertőződtek meg szociális otthonokban, kórházakban), de a főváros vezetése sem kap tájékoztatást a budapesti járványügyi helyzetről az operatív törzstől. Ezért kért információkat tegnap Karácsony Gergely főpolgármester Gulyás Gergely minisztertől annak érdekében, hogy kiderüljön, mikor lehet újraindítani az életet Budapesten. A főpolgármester szerint „a korlátozó intézkedések bevezetéséről, illetve azok esetleges enyhítéséről szóló döntés a kormány joga, lehetősége és felelőssége. A budapesti városvezetés, mint eddig, ezután is ezekhez alkalmazkodik, saját hatáskörében ennek megfelelő döntést hoz, esetenként hozzájárul a kormány álláspontjának alakításához is, ahogyan az a főváros által beszerzett tesztkapacitások, vagy a maszkviselés szabályainak fővárosi rendelete esetén történt.”

Márpedig az nagyon fontos adat, hogy mi növeli a fertőzések számát. Németországban például úgy indítják újra az életet, hogy bevezetnek egy „vészhelyzeti mechanizmust”. Eszerint ha egy járásban vagy városban százezer lakosonként 50 fölé emelkedik az utóbbi hét napon regisztrált fertőzöttek száma, ismét korlátozásokat kell bevezetni az adott területen, és csak akkor lehet újra lazítani, ha hét napon keresztül a határérték alatt marad az új fertőzöttek száma. (Az 1,7 milliós Budapesten összesen volt 144 új fertőzött az elmúlt hét napban, százezer emberre 8,21 fertőzött jut. Igaz, a kijárási korlátozások még érvényben vannak.)

De van egy nagyon fontos kitétel is a német vészhelyzeti mechanizmusban, ami alapján a jelenlegi budapesti adatok még messzebb vannak attól, amit ők veszélyesnek tartanak. Nem automatikusan szigorítanának. Az egész járásra vagy városra kiterjedő korlátozásokat el lehet kerülni, ha körülhatárolható helyhez, konkrét intézményhez, például idősotthonhoz, kórházhoz köthető a fertőzésszám emelkedése. Márpedig Budapesten - és a legfertőzöttebb magyar megyékben is - ez a helyzet.  

Korábban arról írtunk már, hogy végképp érthetetlen, hogy Pest megye egész területére és az itt élő majdnem 1,3 millió emberre miért vonatkozik a kijárási korlátozások fenntartása, hiszen Fejér, Komárom-Esztergom és Zala megyében is magasabb volt a miniszterelnöki bejelentéskor a fertőzöttek száma, ha azt arányosítjuk a lakossággal. Ez azóta sem változott. 

Százezer főre Budapesten 89, Fejér megyében 75, Zalában 56, Komárom-Esztergomban 54, Pest megyében 33, Csongrádban 26 igazolt fertőzött jut. Itt is idősotthonok, kórházak tolják meg a mutatókat. 

A vírustörténeti visszatekintésnél pontosabb képet ad, hogy jelenleg hányan küzdenek a vírussal. A koronavirus.gov.hu részletes tájékoztatással itt sem veszi a fáradtságot, hétfő óta naponta két alapadatot oszt meg: hány aktív eset van a központi régióban, illetve vidéken. Pénteken 1199 aktív eset volt Budapesten/Pest megyében, 722 vidéken. Arról külön statisztikát már nem közölnek - a napi adatokat úgy cserélik, hogy nem látszik az előző -, hogy Budapesten és Pest megyében hétfő óta minden nap csökkent az aktív esetek száma. Vidéken volt egy kisebb megtorpanás. 

A fertőzés terjedése minimális Budapesten, vannak megyék, ahol jobban megugrottak a számok az elmúlt két hétben, attól függően, hogy alaposan leteszteltek-e idősotthonokat, kórházakat. 

Van két olyan megye, ahol az elmúlt két hétben egyáltalán nem nőtt a fertőzöttek száma a hivatalos statisztikák szerint (Bács-Kiskun és Vas). 

Miután Budapesten az új fertőzöttek száma az idősotthonokkal együtt sem érte el az elmúlt hat napban a két százalékot, az aktív betegek száma pedig még csökkent is, mi lehet az oka, hogy továbbra is érvényben vannak a korlátozások, ha vidéken a kormány logikája szerint már eljött az idő a lazításra? 

Orbán egy hete azt mondta, hogy „ha sikerül Budapesten a halálozási arányt csökkenteni, akkor nem fogunk habozni, hogy a budapestiek számára is újraindulhasson a normális élet”. Nem világos, hogy Orbán mire gondolt, amikor halálozási arányról beszélt, az összes esethez képest, vagy aktív esetekhez képest kell számolni? Miután az aktív esetek száma csökken, a halálozások száma viszont nem, ebben nem javult a statisztika.  

Hétfő óta közöl külön Budapest/Pest megye, illetve vidék bontásban statisztikákat az operatív törzs a halálozásokról. (Addig nem lehetett tudni területi statisztikát.) Ebben nem áll jó a központi régió, Budapesten és Pest megyében 34 áldozata van a járványnak (kedden és szerdán 9-cel, csütörtökön 7-tel, pénteken ismét 9-cel nőtt a halálos esetek száma), vidéken ezalatt összesen 7 áldozat volt. 

Miután a statisztika szerint most csak fővárosaiak vagy környékiek haltak meg, így a honlapon feltüntetett utolsó 9 áldozat vélhetően budapesti vagy Pest megyei. Róluk ezt lehet tudni:

• 93 éves nő, alapbetegségei: pangásos szívelégtelenség, pitvarfibrilláció
• 60 éves férfi, alapbetegsége: végbélrák
• 85 éves nő, alapbetegségei: veseelégtelenség, medencetörés
• 94 éves nő, alapbetegségei: pangásos szívelégtelenség, magas vérnyomás, demencia
• 88 éves férfi, alapbetegségei: prosztatarák, szívbetegség
• 85 éves nő, alapbetegségei: szívelégtelenség, krónikus veseelégtelenség
  
• 67 éves nő, alapbetegségei: demencia, depresszió
  
• 89 éves nő, alapbetegségei: magas vérnyomás, szívelégtelenség, pitvarfibrilláció
• 71 éves férfi, alapbetegségei: szívelégtelenség, veseelégtelenség, cukorbetegség