Ellenállhat Európa a német alkotmánybíróságnak?

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

A kontinens nem tudja megemészteni azt, amit Andreas Voßkuhle kedd reggel mondott. A német alkotmánybíróság elnöke akkor ismertette a testület 77 oldalas ítéletét arról, hogy az Európai Központi Bank immár hetedik éve tartó kötvényvásárlási programját szabálytalanul indították, és az EU bírósága korábban hibás ítélettel hagyta jóvá ezt a PSPP nevű programot. 

Ez volt Andreas Voßkuhle utolsó munkanapja egyébként, szerdán nyugdíjba vonult. Történelmi jelentőségű bejelentéssel búcsúzott: az EU létezése óta nem fordult elő, hogy egy tagállam bírósága felülbírálja az EU egyik intézményét. Most azonban rögtön megtette ezt a német alkotmánybíróság kettővel is (az EKB-val és az EU bíróságával). Ha ilyesmi mostantól előfordulhat, akkor az EU működőképessége veszélybe kerül.

A járvány és a nyomában bontakozó gazdasági válság egyelőre elfedi ezt a problémát, a sajtóban kevés szó esik róla, de brüsszeli forrásaink szerint ettől még komolyan aggasztja a fejlemény az unió intézményeinek vezetőit. A német alkotmánybírósági döntésnek nagyon komoly pénzügyi következményei is lehetnek, akár már néhány hónapon belül is, mert egyszerre veszélyezteti az éppen futó PSPP nevű programot, és fenyegeti az éppen indítás előtt álló, 750 milliárd eurós kerettel meghirdetett PEPP nevűt, amit a járvány miatt bajba került országok segítségére hívnának életre.

Még ha az ítéletből fakadó konkrét jogvitát sikerül is rendezni, akkor is kinyílt Pandóra szelencéje - ahogy erre szó szerint több brüsszeli elemzés is rámutat. A legnagyobb aggodalom, hogy olyan tagállamokban, ahol az alkotmánybíróságok függetlensége kérdéses, ott a kormányok politikai céljaik elérésére hozathatnak majd hasonló határozatokat, és így kibújnak majd az EU-s felelősségre vonások, illetve általában az EU-s jog alól. A két legtöbbet emlegetett ország ebben a tekintetben Lengyelország és Magyarország most. 

De ha Budapest vagy Varsó nem is trollkodja szét az EU-t, a precedens akkor is aggasztó marad. Alkalmazhatatlanná válik a közösségi jog, ha a 27 tagállam saját bíróságai sorra felülbírálhatják a közös intézményeket.

Úgy tesznek, mintha nem történt volna meg

Az EU bíróságának péntekig tartott, hogy képes legyen reagálni a helyzetre. Aznap kiadtak egy közleményt (magyarul itt olvasható), amelyben kijelentik, hogy nincs dolguk a németországi döntéssel, és ezen túl soha többet nem is beszélnek róla.

Emlékeztetnek továbbá, hogy csak nekik van joguk eldönteni, hogy egy uniós intézmény törvényesen járt-e el, és ítéleteik kötelezik a nemzeti bíróságokat is. Ha ez nem így lenne, akkor veszélybe kerülne a jogrend egységessége, a jogbiztonság, és a tagállamok közti egyenlőség biztosítása.

Ez a közlemény jól mutatja a teljes patthelyzetet. A német alkotmánybíróság kimondta, hogy az EU bírósága rosszul döntött korábban, és ez kárt okozhatott Németországnak, tehát joguk van korrekciót követelni. Mire az EU bírósága kijelentette, hogy ilyen megállapítást egyetlen tagállami bíróság sem tehet. A két párhuzamos struktúra mindkét szereplője azt állítja, hogy erősebb a másiknál.  

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke hasonló szellemben reagált, mint a bíróság. Egy Bloombergnek adott interjújában közölte, hogy az ítélet nem tántorítja el a bankot, hogy "folytassa a szükséges munkáját", és emlékeztetett, hogy az EKB csak az Európai Parlamentnek tartozik magyarázkodással. 

A bank kiadott továbbá egy közleményt az ügyben, amely szerint "az EU-s szabályok szerint folytatják" a munkájukat, és emlékeztetnek, hogy az EU bírósága ezt már korábban jóváhagyta. A bank válaszai nem olyan konfrontatívak, mint a bíróságé, hagynak némi teret bizonyos egyezkedéseknek, de azt világosan jelzik, hogy a német alkotmánybíróságot nem tekintik maguk felett állónak, leginkább "a kutya ugat, a karaván halad" a reakciójuk lényegi értelme. 

Az egyik legkeményebb reakció brüsszeli oldalról Phil Hogan részéről, a kereskedelemért felelős ír biztostól jött, aki egy online konferencián reagált a német alkotmánybíróság döntésére. "Németország aláírta az EU-s szerződéseket, amelyek világosan kimondják, hogy az EU-s jog a nemzeti jog felett áll. Ez a helyzet, és mi mindent megteszünk, hogy ez így is maradjon" - fogalmazott. Ez azonban csak magánvéleményeként hangzott el, a Bizottság eddig semmilyen hivatalos közleményben sem reagált a német alkotmánybíróság döntésére. 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy német elnöke van a Bizottságnak, és így Ursula Von Der Leyen német állampolgárként különösen nehezen utasíthatja el a német alkotmánybíróságot.

Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azon kevés európai politikusok közé tartozik, aki nyíltan elutasítóan reagált. Kiadott egy közleményt, ami szerint az EKB-nak van joga meghatároznia saját monetáris politikáját, és hozzátette azt is, hogy a német alkotmánybíróság döntése "nem szolgálja a stabilitást". Ez elsőre nem hangzik túl keményen, de érdemes figyelembe venni, hogy a jegybankok általános fő feladata a stabilitás biztosítása, vagyis a francia miniszter arra utalt, hogy a németországi döntés az EKB működésének alapját veszélyezteti.

Az Európai Néppárt egyik alelnöke, a spanyol Esteban González Pons pedig egyenesen az Orbán-kormányhoz hasonlította a német alkotmánybíróságot: "Az a hozzáállás, hogy a német alkotmánybíróság diktálhatja az EKB működési rendjét, és hogy az EU bírósága fölé helyezi magát, ugyanaz a hozzáállás, mint amit a magyar és a lengyel kormányzat képvisel, amikor tagadják az európai jog uralmát."

A Financial Times beszélt az EKB kormányzótanácsának több tagjával is, akiknek többsége azt mondta, hogy az európai jegybank nem engedelmeskedhet a német alkotmánybíróság utasításának. A kormányzótanácsnak öt tagját az Európai Tanács választotta, további 19 tagja pedig az eurót használó országok jegybankjainak az elnökei.

Andreas Voßkuhle keddi bejelentése végeztével örökre megválik alkotmánybírói talárjától. Másnap nyugdíjba vonult.Fotó: SEBASTIAN GOLLNOW/AFP

A konkrét helyzet kezelését áttolnák a német jegybankra

Ám hiába akarják az EU-s intézmények falra hányt borsónak tekinteni a német bíróság határozatát, ez nem lesz lehetséges. Az EKB ugyanis a jegybankokból áll össze, amelyek között ott van a német is, ami történetesen az EKB kötvényekre költött pénzének a negyedét biztosítja. És ennek a német jegybanknak alkotmányos kötelessége betartania azt, amit a német alkotmánybíróság előír neki. Vagyis nem lehet úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. 

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a kormányzótanácsban a német jegybank elnöke évek óta ellenzi azt a programot, amit most a német alkotmánybíróság megtámadott, és évek óta tartó nagyon komoly vita megy Németországban arról, hogy ilyen programokban Németország egyáltalán részt vehet-e. Az AfD eredetileg pont azzal a céllal alakult, hogy megakadályozza a német részvételt a programban, és 2015-ben a párt akkori vezetői is az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezői között voltak. (Azóta az AfD az európai pénzügyek helyett inkább a menekültek elleni kampányaival foglalkozik, és már más emberek vezetik a pártot.)   

A német alkotmánybíróság azt mondta ki, hogy amikor 2014-ben az EKB elkezdett a másodlagos piacokról is állampapírokat felvásárolni, hogy megállítsa az eladósodott tagállamok kötvényeinek értékvesztését, akkor nem vizsgálták meg elég alaposan, hogy az itt elköltött pénz arányos-e a kívánt eredménnyel, azaz az euró stabilan tartásával. Ezért az alkotmánybíróság felszólította a német jegybankot, hogy erről győződjön meg, és készíttessen egy a tanulmányt az EKB-val, és ha nem készül el a tanulmány, vagy nem lesz elég meggyőző, akkor szálljon ki a programból.  

Az EKB ilyen tanulmányt nem akar készíteni, legalábbis az első, jórészt név nélküli nyilatkozatok alapján ezt határozottan ellenzi a kormányzótanács többsége. A legtöbb szakértői elemzés arra számít, hogy a tanulmányt elkészíti majd helyette a német jegybank saját magának, és az EKB legfeljebb jelzi, hogy a benne lévő adatok hitelesek. 

Ez már önmagában is kínos lesz, mert a német jegybank vezetése sosem szerette ezt a programot, viszont ha azt hoznák ki, hogy a program sérti a szabályokat, akkor veszélybe sodorja az euró stabilitását, hiszen sok tízmilliárd eurónyi állampapírt kellene piacra dobnia. Holott az euró stabilitásának az őrzése az egyik fő feladata, az EKB legerősebb tagjaként.  

Ráadásul ha a német jegybank kiszállna a programból, akkor az Európai Bizottság várhatóan kötelezettségszegési eljárást indítana Németországgal szemben, mert nem hajtja végre az EKB közös döntését. Az eljárás végén az ügy visszakerülhetne az EU bíróságához, ahol 2018-ban egyszer már jóváhagyták a vitatott kötvényvásárlási programot. Amiről a német alkotmánybíróság kedden kimondta, hogy egy hibás eljárást követő határozat volt. Ez is teljes patthelyzet lenne, és kezdődhetne a mostani ellentétes ítélkezés elölről. 

Ha viszont a német jegybank kimondja, hogy a program jogilag rendben van, és ehhez saját magának megírja a tanulmányt is, akkor könnyen lehet, hogy ezt az eljárást EU-szkeptikus politikusok a német alkotmánybíróságon támadják meg, és ott megint azt mondják, hogy a tanulmány elégtelen, vagy a következtetései hibásak. Innen se lehetne tovább lépni. 

Az időt még lehet húzni, és egyelőre az EKB-nak esze ágában sincs leállítani a kötvényvásárlásokat, de ettől még a probléma velünk marad, mert nincs olyan forgatókönyv, amit ne lehetne egy újabb patthelyzetig tovább vinni.  

Ráadásul a most veszélybe került PSPP-hez nagyon hasonló, az eddigieknél is nagyobb, új programot hirdetett meg az EKB a múlt hónapban PEPP néven, hogy enyhítsék a járvány okozta gazdasági károkat. Ha ebbe a német jegybank nem száll be, mert tart egy újabb, hasonló szellemű alkotmánybírósági ítélettől, akkor az új programra nem lesz elég pénz. 

Ezért Amerikában már megjelentek olyan elemzések, amelyek arra figyelmeztetik a befektetőket, hogy Olaszország idén nyáron csődbe mehet, közvetett következményeként a német alkotmánybíróság döntésének. 

Vagyis a konkrét vita is óriási kockázatokat rejt magában, túl azon, hogy Pandóra szelencéje kinyílt, és ha állandóan ilyen patthelyzetek sorozatát kell kezelni, akkor permanens legitimációs válságba kerül az Európai Unió.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!

Kapcsolódó