Berobbant a horgászat a vírus miatt, a 600 ezer pecásnak szervezték meg az egész járvány eddigi legnagyszabásúbb hangulatjavító állami programját

• Ha nem is titokban, de furcsa módon szinte a radar alatt zajlott az egész járvány eddig legnagyobb, százezreket érintő állami hangulatjavító intézkedése.
• A haltermelők megmentése és a több mint 600 ezer horgász szórakoztatása végett állami intervencióval zajlott a valaha volt legnagyob pontytelepítési program.

A dunai helyzetből kiindulva, ahol idén tavasszal olyan helyeken is lehetett pecásokat látni, ahol évek óta nem, a koronavírus-járvány 2020. elején nagyon felpörgethette a horgászatot Magyarországon. Hiszen azoknak, akik nem kocognak vagy gyalogolnak, hosszú ideig ez volt a nagyon kevés legális, szabadban űzhető, egészséges szórakozás egyike. Mint megtudtam, ez nemcsak szubjektív érzés volt: 

Dérer István, a Mohosz elnökhelyettesének adatai szerint a járvány kitörése óta heti 5 ezernél több új horgász vált állami jegyet, így a teljes regisztrált horgászlétszám elérte a 624 ezer főt.

Nem sok ekkora, azonos érdeklődésű embercsoport van ma Magyarországon, amelyik ráadásul mindig ugyanarra gondol - a halra és azon belül magyar specialitásként túlnyomórészt a pontyra. Ebből a szempontból talán nem is meglepő, hogy a járvány kitörése óta ők kapták a leggyorsabb állami ajándékot. Mármint nem a pontyok, hanem a pecások. 

Az ötlet a haltermelő szervezetek lobbizásának hatására az Agrárminisztériumból jött, a végrehajtó a Mohosz volt. 

Az állami beavatkozás lényege az volt, hogy a vendéglátás leállása miatt ne maradjon a termelőkön a piacokon is legeladhatóbb méretű, telepítéskor is kedvelt háromnyaras (jellemzően 1,5-2 kilós) pontykorosztály, ezért az állam 800 milliós keretösszegben felvásárolta ezeket a halakat.

Majd azonnal tovább is passzolta azokat, szó szerint, az olyan 5 hektárosnál nagyobb állami, vagy többségi állami tulajdonú vízterületekre amiket “haszonbérlői, vagy alhaszonbérlői jogviszony keretében” használnak horgászcélra. Vagyis kaptak ingyenhalat az “államinak” tekintett Mohosz-vizek, például a folyók és holtágak is, de a szórásba  egyesületi kezelésű vizek is belekerültek, ahol a "tulaj" valójában alkaszonbérlőként kezeli a vizet. 

A Mohosz szerint ez volt a valaha volt legnagyobb hazai haltelepítési akció. Eddig 18 aktív telepítési nap során 1177 tonna pontyot tettek be 324 különböző horgászvízbe, 453 ponton. A halakat összesen 27 termelőtől vásárolta fel az állam. Vannak olyan folyószakaszok, ahová egy nap alatt több év szokásos pontymennyisége került be.

Az akciót nem véletlenül időzítették a május elején kezdődő és a hónap végéig tartó pontytilalom idejére. Így ugyanis marad némi esély arra, hogy a horgászok ne azonnal fogják vissza szinte a teljes telepítést, hanem a halak el tudjanak oszolni a nagyobb vizekben, mire a zsákmány egy része hazavihetővé válik.

A telepítésnek egyes helyeken egészen feltűnő eredménye lett. Azon a Budapest-közeli Duna-szakaszon, ahol csónakom van, olyan helyeken is sorra jönnek a meglepetéspontyok keszegezés közben, ahol korábban ez sosem volt jellemző. Ráaadásul vagy telepítettek túlkoros, a háromnyarasnál nagyobb példányokat is, vagy a telepítette újoncok kimozgatták a nagyobbakat, mert kifejezetten nagy az átlagméret.

A horgászoknak nyilván az a legérdekesebb, hogy hová került az állami ingyenhalból. Ezen a linken végigpörgethető a teljes lista az érintett vizekről, de dolgozunk azon, hogy a lehetőségeket valamilyen fogyaszthatóbb, térképes megoldás formájában is az internetező horgászok elé tárjuk.