Zugló kibővíti a 2017-ben kiépített fizetős parkolási rendszerét, 400 millió forintért vásárolt 76 új parkolóautomatát, amiket darabonként havi 40000 forintért üzemeltet majd egy parkolási magáncég. 

Novemberben már vihart kavart ugyanez a közbeszerzés, akkor a kirobbanó botrány hatására elhalasztották a tender lezárását, amit most a kerület újra elővett, és végül a testület többségének támogatásával átment a javaslat. Horváth Csaba akkor úgy fogalmazott, hogy: „A zuglói parkolási szerződés erkölcsileg aggályos, de szakmailag jó.” Videónk a novemberi balhéról:

A zuglói parkolás az önkormányzati kampány egyik slágertémája volt. Karácsony Gergely akkor úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz és az MSZP háttéralkut kötött, így sétált bele az önkormányzat a slamasztikába. A választás után az tűnt logikusnak, hogy Horváth Csabáék megpróbálják messziről elkerülni a budapesti parkolás jól ismert csapdáit. De nem így lett. 

A vita lényegében arról szól, hogy Zuglóban milyen legyen a parkolási rendszer, olyan, mint az elmúlt 25 évben volt Budapesten: tehát ugyanazzal a technológiával, ugyanazok a szereplők szedjék be a pénzt, akik az elmúlt évtizedekben, vagy itt az ideje a változásnak. Horváth Csaba és a testület most úgy döntött, hogy minden marad a régiben. A polgármester azt mondja, hogy kényszerpályán mozognak, ezt a rendszert építették ki az elődei, erről az útról már nem lehet letérni. Ők csak a már meglévő szisztémát bővítik. 

A helyzet a novemberi csörte óta annyiban változott, hogy Szabó Rebeka alpolgármester és a momentumos Rózsa András, parkolásért felelős alpolgármester, megváltoztatták korábbi álláspontjukat, és nem támogatják a beruházást. Rózsa ezt írja: „Összefoglalva tehát sem gazdaságilag, sem jogilag, sem pedig morálisan nem látjuk sem szükségesnek, sem pedig támogathatónak parkolóórák beszerzését a C-Ware Kft.-től. Emellett javasoljuk, hogy a kerület álljon át a 250 méteres parkolóórák közti távolság alkalmazására a már meglévő és a jövőben kialakítandó fizetőparkoló övezetekben.”

Szerinte jogi, gazdasági és morális problémák is felmerülnek a közbeszerzéssel kapcsolatban. Várnai László a CivilZugló Egyesület képviselője pedig levélben szólította fel Horváth Csabát, hogy ne írja alá a szerződést, különben hűtlen kezelésért feljelentést tesz az ügyben. 

Mi a gond az automatákkal?

Az ellenzők szerint ahhoz, hogy kialakítsák az új fizetős parkolási övezetet a XIV. kerületben, egyetlen darab új automatára sincs szükség. Elég lenne a meglévő automatákat eloszlatni. Ugyanis a Fővárosnál még novemberben határoztak arról, hogy ritkítani lehet Budapesten az automatákat. Pont azért, hogy az önkormányzatok ne legyenek rákényszerítve a drága és egyre feleslegesebb szerkezetek beszerzésére és fenntartására. A rendeletmódosítás szerint a kötelező 75 méter helyett akár 250 méterenként is el lehet helyezni a parkolóórákat. Ez azt jelenti, hogy az automaták számát Budapesten a harmadára lehetne csökkenteni.

Ha kevesebb gépre van szükség, akkor Zugló miért vett újakat? Miért nem teríti szét a már meglévőket?

Minden egyes parkolóóra egy pénznyelő, hatalmas összeget emészt fel. A beszerzési áron felül, ami jelen esetben 2 millió forint, havonta minden egyes darabra 40000 forintot kell költenie a kerületnek. Ennek a fő oka a készpénz mindennél borsosabb kezelési költsége.

Az automatákat a személyzetnek rendszeresen ki kell üríteni, a pénzt gépkocsival el kell szállítani egy pénzszámolóba. A pénzszámolót szigorúan őrizni kell. Ehhez kamerarendszer, biztonsági emberek, fegyverek, riasztók kellenek. A pénzt a megfelelő gépekkel többször átszámolják. Majd zsákolják, plombálják, és fegyveres kísérettel, páncélautóval átszállítják a bankba. Tehát minden egyes bedobált forintból áldozni kell benzinre, gépjárműre, őrökre, helyiségekre, fegyverre, technikára és így tovább. És akkor még ott van az automata rendszeres tisztítása, a szervizelés, a szalagcsere. Az automata egy elavult technológia, ami felemészti a parkolásból származó bevétel jelentős részét. 

Az órák ritkítása nem csak költséghatékony, hanem logikus lépés is. A parkolásért Budapesten az autósok 70%-a, de van olyan kerület, ahol 80%-a mobiltelefonnal fizet. Ezért sincs szükség 75 méterenként automaták kihelyezésére. Elég volna kihelyezni információs táblákat, amin rajta vannak a mobilfizetés elérhetőségei és hogy hol van a legközelebbi automata, ha valaki ragaszkodik az érmés fizetéshez. 

Horváth Csabát megkérdeztük, hogy Zugló miért nem él a lehetőséggel, és miért nem ritkítja a drága automatákat. A polgármester azt mondta, hogy egyfelől a 250 méteres szabály csak 2020. júliusában lép életbe, addig még van két hónap, viszont nekik a közbeszerzést most tavasszal le kellett zárniuk. Másfelől a tenderen, amit még az előző polgármester, Karácsony Gergely idejében írtak ki, már nem volt lehetőség módosítani. Magyarul, ha kell, ha nem, az automatákat ki kell fizetni. Ígérete szerint a következő körben, az újabb bővítésnél, már nem vásárolnak gépeket, hanem a meglévőket osztják el. 

Várnai László és Rózsa András szerint nem volt kényszerpálya. Több valós indokra hivatkozva is érvényteleníteni lehetett volna a közbeszerzést. Egyfelől a fent említett fővárosi rendeletmódosítás feleslegessé tette az új automaták beszerzését, másfelől a kerület a járványügyi elvonások miatt nehéz anyagi helyzetbe került, százmilliós nagyságrendben veszítenek az ingyenes parkoláson és az iparűzési adó elvonásán.  Ezek elegendő indokok lettek volna arra, hogy a kerület elálljon a közbeszerzéstől. 

Ha az érmés fizetés lehetetlenül pazarló, akkor hogy fizessenek az autósok?

A kényelmi díjnak nevezett sarc miatt a mobilfizetés drága az autósok számára, és drága a kerületnek is, mert a befizetett összeg 10%-át leszedi az állami cég. De összességében még mindig költséghatékonyabb megoldás, a bevétel nagyobb részét leolvasztó készpénzes fizetésnél. A jelenlegi körülmények között a kártyás megoldás volna a legolcsóbb és legátláthatóbb, ahol csak a tranzakciós felárat kell megfizetni, ami töredéke a mobilos és az érmés fizetés költségeinek.

De az új zuglói automatákról pont ez a funkció hiányzik.

Korábban Horváth Csaba erre azt mondta, hogy technikailag nem megoldható a kártyás fizetés. Felhívtuk a figyelmét rá, hogy téved. Minden most megvásárolható automatán létezik kártyás fizetési funkció. A polgármester most annyiban módosította az álláspontját, hogy az általuk vásárolt gépeken is lehetne paypass-os vagy hasonló kártyás megoldással fizetni, ha ezt a kiírók kérték volna a forgalmazótól. Ez a funkció a polgármester elmondása szerint gépenként plusz százezer forint költséget jelentene. Kérdésünkre elmondta, hogy nem tervezik ezzel a funkcióval ellátni az órákat, mert információi szerint a kártyás fizetés nem népszerű az autósok körében. 

Nyilván, ha nem lehet kártyával fizetni a budapesti automaták több, mint 99%-nál, akkor nem lesz népszerű a kártyás fizetési mód.

Filmünk arról, hogy a Fidesz és az MSZP összefogásával, hogyan tűnnek el a budapesti parkolási pénzek:

Végezetül a momentumos alpolgármester egy morális aggályt is felvetett. Már a novemberi balhénál felmerült, hogy a tender győztese, a C-ware kft. egy Kupper Andráshoz köthető cég. Kupper András a Centrum parkolási cégbirodalom feje, és évtizedekkel korábban pont Zuglóban keveredett bele egy parkolási botrányba, ahol a bíróság elmarasztalta több tízezer rendbeli csalásért. Kupper András ugyan a zuglói tender körüli hercehurcát követően kiszállt a nyertes kft-ből, ettől függetlenül Rózsa András és Várnai László szerint „ez egy nem kívánatos üzleti kör”.

A közbeszerzés lezárásáról szóló szavazás eredménye (mivel rendkívüli jogrend van érvényben, csupán a képviselők figyelembe vett véleménye):