Hónapokkal vetheti vissza a járvány legyőzését a vakcinanacionalizmus

Rendkívüli hírlevél
Amit azonnal tudni kell

Biztató hírek érkeztek a héten a koronavírus ellen fejlesztett vakcinákról, az egyik elsőként tesztelt oltóanyag, a Harvard-közeli biotechcég, a Moderna által fejlesztett mRNS-vakcina az első kísérleti eredmények alapján immunizálta a beoltott egészséges alanyokat. (A napokban a magyar vakcinafejlesztés is megkezdődött, mint arról az EMMI tájékoztatta a publikumot.) De egy sikeres vakcina kifejlesztése – amitől még így is távol vagyunk, a most zajló teszt csak az első a tömeggyártást megelőző tesztek sorában, az oltóanyag hatásossága mellett azt is bizonyítani kell, hogy nem veszélyes – még csak az első lépés.

A kínai Sinovac Biotech egyik kutatója a pekingi laboratóriumukban fejlesztett védőoltással. Hszi Csin-ping kínai elnök május 18-án azt ígérte, hogy Kína közkinccsé teszi majd az általuk fejlesztett oltóanyagot.Fotó: NICOLAS ASFOURI/AFP

A második a tömeggyártás, a harmadik pedig az oltóanyag terítése. Ez utóbbi ponton már most felvetődtek aggályok, elsősorban azért, mert ahogy a védőeszközök esetén már megtörtént, most is fennáll a veszélye, hogy a világ politikai vezetői rövid távú politikai érdekeik mentén önzőzni kezdjenek. Például Donald Trump, aki már márciusban hatalmas botrányt okozott azzal, hogy megpróbálta fölvásároltatni az oltóanyagon dolgozó német CureVac céget, direkt azzal a szándékkal, hogy a vakcinakutatást és a reménybeli szer jogait teljes egészében az Egyesült Államokba telepítse.

Trump kormánya a „Warp-sebesség Művelet” nevű programjában pedig azt hirdette meg, hogy 2021 januárjára halmozzanak fel az amerikai népesség beoltásához szükséges mennyiséget, 300 millió adagot az oltóanyagból. Hogy ez a gyakorlatban mit jelentene? A Statnews cikke szerint azt, hogy minden egyes amerikait beolthassanak, függetlenül attól, hogy mennyire fenyegeti őket a vírus. Scott Dowell, Bill és Melinda Gates alapítványának epidemiológiai igazgatóhelyettese szerint nagy pazarlás lenne az első háromszázmillió vakcinát például kevéssé veszélyeztetett amerikai kamaszokra pazarolni, mert az akár egy évre elegendő készlet lehetne a valóban veszélyeztetett csoportoknak, elsősorban a frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozóknak, illetve a 70 éven felülieknek és krónikus betegségekben szenvedőknek. „Vagyis egy évet pazarolnánk alacsony kockázatú csoportok immunizálására ahelyett, hogy a lehető leghatékonyabban használjuk a vakcinát” – mondta Dowell.

Gatesék alapítványa amúgy azzal számol, hogy a világ országai a politikai logika szerint fognak cselekedni, vagyis államosítják az oltóanyag gyártását, és exportkorlátozásokat vezetnek be rá. Ezt ők azzal hidalnák át, hogy gazdag, de kis népességű országokba telepítenék az oltóanyaggyártást, például Svájcba és Szingapúrba. A logika ebben az, hogy az ottani népességet viszonylag gyorsan be lehetne oltani, így azok a gyárak ezután már a világpiacra termelhetnének.

Ugyanis amíg a vírus a világ bármelyik országában jelen van, mind veszélyben vagyunk, magyarázta Dowell, aki szerint valóban a kockázati tényezők szerinti priorizálás lenne a leghatékonyabb módszer a vakcina elosztására. Az önzés nem pusztán ezért nem logikus lépés: ha a cél a világgazdaság újraindítása, akkor nem sokra megyünk azzal, ha csak néhány ország lakosságát immunizáljuk, a globális termelési láncok továbbra sem működnének, továbbra is korlátozott lenne a közlekedés, halott a turizmus, akadozó a kereslet és a kereskedelem.

Tom Bollyky, a tekintélyes Council on Foreign Relations nonprofit think tank világegészségügyi programjának igazgatója szerint amúgy a vakcinanacionalizmus még visszájára is fordulhat. Mint mondja, nem feltétlenül az elsőként kifejlesztett vakcina lesz a leghatékonyabb, így az is előfordulhat, hogy az azzal beoltottakat később újra kell immunizálni egy lassabban kifejlesztett, de hatékonyabb oltóanyaggal. Márpedig ha azt végül más országban fejlesztik ki, az talán ódzkodni fog attól, hogy a korábban önzősködő amerikaiakkal is megossza.

Bollyky szerint épp ezért társadalmi párbeszédre van szükség az oltóanyag hatékony elosztásáról, hogy a közvélemény értse, mivel jár a döntés, milyen következményei vannak egyik vagy másik megközelítésnek. Mert szerinte ha a szakértők által ajánlott módszer, vagyis a kockázatos csoportokra koncentráló elosztás csak afféle hippi érvelésnek tűnik, akkor az nem fogja meggyőzni a közvéleményt. „És ez nem csak Amerikára, hanem más országokra is igaz.”

444 MAKRO a Kör tagjainak

A 2018‑as választások titkos tárgyalásainak története.

Megnézem
Kapcsolódó