Mától a csíksomlyói búcsú és a tiszavirágzás is hungarikum

Megtartotta idei első, fennállása óta a 25. ülését a Hungarikum Bizottság csütörtökön, közölte az Agrárminisztérium. Nem tétlenkedtek, négy új hungarikumról döntöttek és hét tétellel bővítették a Magyar Értéktárat. A tájékoztatás szerint hungarikum lett

• a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, "amely az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepe, a nemzeti összetartozás jelképe,"
• a klasszikus magyar szablyavívás hagyománya,
• a tiszavirág védett természeti- és tájérték, ami "nem csak hazánkban, de világviszonylatot tekintve is egyedülálló,"
• illetve a szőregi rózsatő. Nagy István agrárminiszter méltatásában kiemelte, hogy "fagytűrő képessége, hosszan tartó virágzási periódusa és sziromlevelei színjátékának intenzitása miatt is egyedülálló minőséget képvisel, méltán ismert és elismert exportcikkünk."

A bizottság a Magyar Értéktárba vette

• a hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet,
• az 1568-as vallásszabadság törvényt,
• a Tavaszi emlékhadjáratot,
• az újfehértói fürtös meggyet,
• a beregi keresztszemes hímzést,
• az aracsi templomromot és az aracsi követ,
• a kocsi kocsit,
• illetve a balatonfüredi Anna-bált.