Szijjártó folyton az EU-ra panaszkodik, miközben alig kért pénzt a magyarok hazahozatalára

A magyar kormány egyik visszatérő kritikája az EU-val szemben ebben a járványban, hogy még abban sem segítenek, hogy hazahozzák a külföldön rekedt magyarokat, holott erre dedikált programja van az uniónak. 

Utoljára május 18-án panaszkodott Szijjártó Péter külügyminiszter erről a parlamentben:

"Biztosítani kellett az önhibájukon kívül külföldön rekedt magyar emberek hazahozatalát. (...) A mai napon átléptük a tízezer főt, a repatriált, azaz hazatérésében segített magyar emberek számának vonatkozásában, 10001 magyar embernek segítettünk eddig hazatérni, és 541 magyar állampolgár van még mindig külföldön, aki az utazási korlátozások miatt nem tudott eddig hazatérni, számukra is minden támogatást biztosítunk. Ebben a tekintetben sok vita volt az európai uniós támogatásokról, természetesen minden egyes mentesítő járatot bejelentettünk az Európai Uniónak, szinte minden egyes mentesítő járatunkon más európai uniós államok polgárait is hazahoztuk, mindez idáig azonban nem hogy támogatást, még választ sem kaptunk az Európai Uniótól." 

Nem segítenek, magunknak kell megoldanunk, ismételte számos alkalommal a külügyminiszter április eleje óta. "A magyar polgárok hazahozatalában a legtöbb érdeme a kormánynak van" - mondta egy április 7-i felszólalásában is.

A helyzet azonban nem pont így igaz. Az EU által közölt nyilvános adatok, és a magyar  Belügyminisztérium Ujhelyi István szocialista EP-képviselőnek adott válaszai is árnyalják a külügyminiszter panaszainak megalapozottságát.

A történet alapja, hogy március 31-én az Európai Bizottság elindított egy mechanizmust, ami arról szól, hogy ha a tagállamok az EU-n kívülről hoznának haza a járvány miatt kint rekedt polgárokat, akkor ennek költségét legfeljebb 75 százalékban a közösség kifizetheti. Ehhez többek között azt kell igazolni, hogy nem volt más mód az emberek hazahozatalára, azaz nem jártak repülők az adott útvonalon. Ha egy ország mentesítő járatot küld valahova, akkor azon más EU-s ország polgárait is haza kell hoznia. Ez utóbbi kitétel kulcsfontosságú, hogy megértsük, hol van a külügyminiszter csúsztatása.  

A magyar kormány a saját maga által, illetve az EU által közölt adatok alapján eddig négy repülőjáratot szervezett teljesen saját hatáskörben az EU-n kívül rekedt emberek hazahozatalára. 

Az első két gépről a magyar Belügyminisztérium számolt be, amikor Ujhelyi István megpróbálta ellenőrizni Szijjártó panaszait arról, hogy az EU kihagyta Magyarországot a programból. 

Az első gép Marseilles katonai repülőteréről hozott haza hét magyar állampolgárt. Ebben biztosan nem segített az EU. Ennek van egy formális oka: a program csak EU-n kívül rekedt polgárok hazahozatalára vonatkozik. A marseillesi járat egyébként azokért a magyar állampolgárokért ment, akiket Vuhanból hoztak ki február elején, vagyis az EU-s program elindítása előtt, amikor a kínai város teljes vesztegzár alatt volt. A vuhani mentesítő járatot azonban nem a magyar, hanem a francia kormány szervezte, ezért is érkezett a hét magyar Franciaországba.  

A második gép Miami - Chicago - Toronto - Reykjavík útvonalon közlekedett, és bár nem csak magyarokat szállított, de a magyar külügyminisztérium bérelte a gépet, a Wizzair légitársaságtól. Az utazás önköltséges volt, 290 ezer forint volt rá egy jegy. Az Indexen április 6-án jelent meg egy cikk erről az útról, amiben egy elégedett utas már itthonról nyilatkozik. A Belügyminisztérium Ujhelyinek azt írta egy április 7-i, tehát a gép megérkezése utáni levelében, hogy "Hazánk ez idáig nem aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust". Azaz erre a járatra azért nem adhatott az EU támogatást, mert Magyarország nem kért rá. Amikor a gép jött, a magyar kormány még nem csatlakozott hivatalosan a finanszírozási programhoz, bár a lehetőségről az Európai bizottság már március 31-én tájékoztatta a kormányt.

A magyar Belügyminisztérium április 20-án összesen erről a két gépről, a marseillesiről és az amerikairól tudott beszámolni. "A magyar kormány eddig két repülőgépet indított" - írták aznap Ujhelyinek. 

Azóta még két gépet indított a magyar kormány. Az Európai Bizottság május 21-én közzétett egy beszámolót a program állásáról. Abban két, a magyar kormány által szervezett mentesítő járat szerepel. Ezekre a magyar kormány kért támogatást, és a bizottság közleménye szerint hivatalosan még nem értesítették erről ugyan a magyar kormányt, de fizetni fog utánuk az EU, mert a két járatot már felvették a támogatott utazások listájára. 

Az egyik járat április 17-én érkezett Kambodzsa fővárosából, a fedélzetén 10 EU-s állampolgárral, közöttük öten voltak magyarok, négyen szlovénok és jött velük egy szlovák állampolgár is.  

A másik járat az április elejihez hasonló amerikai útvonalat járta végig (Miami - Chicago - Toronto - Reykjavík, utóbbiban csak technikai okokból szállt le), és 88 magyar mellett 21 szlovák, 4 szlovén, 4 cseh és 2 osztrák állampolgár utazhatott rajta.
Ezekre az utakra tehát a magyar kormány benyújtotta a támogatási kérelmet, és minden jel szerint meg is jön a pénz hamarosan.  

De mi van a maradék sok ezer magyarral, akiket Szijjártó beszámolói szerint a magyar kormány hozott haza? 

Őket más EU-s tagállamok által szervezett mentesítő gépek hozták vissza Európába.

Ahogy a magyar kormány által szervezett kambodzsai és amerikai járatokon, úgy a többi tagállam által szervezett járatokon is voltak mindenféle állampolgárok, így magyarok is. A magyar Belügyminisztérium erről így fogalmazott, egy Ujhelyi Istvánnak írt levélben: 

"A többi hazatelepített magyar állampolgár (több ezer fő) mind olyan gépeken érkezett, amelyet más EU tagállam indított, ezeket az utasok ingyen vehették igénybe."

Az már az EU-s statisztikából látható, hogy közülük 361 olyan magyar állampolgárságú utas volt, akinek az utaztatását EU-s pénzből fizették. Csakhogy esetükben nem a magyar kormánynak kellett kérnie a pénzt, hanem annak az országnak, amelyik a gépet szervezte.

A Szijjártó által a parlamentben hétfőn bejelentett 10001 főből tehát legfeljebb kétszázat hozott haza a magyar kormány saját járattal, összesen négy repülőgéppel, és közülük 93 után kért (és kap hamarosan) EU-s pénzt Magyarország. 

A többi, mintegy 9800 állampolgár esetében a magyar külügy abban segített, hogy a magyar utasok feljussanak más EU-s országok mentesítő járataira. De ezekben az esetekben nem a magyar kormány hivatott pénzt kérni utánuk, hanem a járatot szervező tagállam.

Az adatokból az is látszik, hogy amióta a magyar kormány a saját szervezésű gépei után kér támogatást - eddig két ilyen járat volt - azután kap is pénzt. Az EU azért nem segített többet közvetlenül a magyar kormánynak hazaszállításra, mert nem volt több teljesen magyar szervezésű járat, ám ettől még magyar állampolgárok más tagállamok járatain részesülhettek a brüsszeli támogatásból. Hogy a 10001 főből miért csak néhány százan részesültek eddig, azt viszont a mentesítő járatot szervező tagállam tudhatja csak, hiszen az ő kompetenciájuk, hogy kértek-e egyáltalán támogatást utánuk.