A Helsinki Bizottság három pert is megnyert Strasbourgban a magyar állammal szemben

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma három olyan ítéletet is kihirdetett, amit a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet megnyert a magyar állammal szemben.

1. Tüntetés betiltása a Sándor-palota előtt

2013 márciusában fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 4. módosítását, és azért tüntettek, hogy Áder János ne írja alá a törvényt. Tüntetést akartak tartani z államfő rezidenciája előtt tartani, de a Terrorelhárítási Központ önkényesen lezárta a Sándor-palota előtt teret, mint „műveleti területet”. Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje be akart jutni a térre, hogy élhessen a gyülekezési jogával, de a rendőrök nem engedték be. Bírósághoz fordult, ami megállapította, hogy a rendőrség önkényesen korlátozta az alapjogát. A rendőrség viszont nem akarta teljesíteni a vagyoni kárigényét, ezért a strasbourgi bíróságig vitték az ügyet.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta: a magyar állam megsértette Tóth gyülekezési jogát, ezért igazságos elégtételként 2600 eurós kártérítésre kötelezte a magyar államot.

2. Ki nem nyomozott rendőri bántalmazás

2012 májusában az akkor 70 éves Nagy Antalnál házkutatást tartottak. Egy lopott laptopot kerestek nála a rendőrök, de az ügyhöz semmi köze nem volt, azt sem tudta, mi a laptop. A büntetlen előéletű, nyugdíjas klarinétos kezét már otthon hátrabilincselték, majd leszedték róla, mert az érszűkületes férfi keze elkezdett kékülni. Aztán bevitték a gyömrői rendőrségre, ahol sértegették, és felemlegették neki, hogy építési hatósági ügye miatt gyakran jár a polgármesteri hivatalba, majd két rendőr bántalmazta, agyba-főbe verte, a földön vonszolták, és csak akkor hagyták abba, amikor rosszul lett, de mentőt nem hívtak hozzá. Testét zúzódások és véraláfutások borították.

Feljelentette a bántalmazóit, de az ügyészség csak egy év múlva hallgatta meg. Megnevezte a rendőröket, de az ügyész még csak ki sem hallgatta őket, és megszüntette a nyomozást. Egy ombudsmani vizsgálat után kezdték újra a nyomozást, de megint nem találtak terhelő bizonyítékokat.

A Magyar Helsinki Bizottság a strasbourgi bírósághoz fordult, és az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Nagy bántalmazási ügyében az állam megsértette a kínzás tilalmát, amikor az ügyészség nem vizsgálta ki kellő alapossággal a bizonyítékokat, és nem végzett el alapvető nyomozati cselekményeket. Ezért a bíróság igazságos elégtételként 10 000 eurós (kb. 3,5 millió forint) kártérítésre kötelezte a magyar államot.

3. A megtagadott utolsó találkozás

2015 januárjában P. Cs. J. a baracskai börtönben tartották fogva, ahol közlekedési szabálysértések miatt volt elzárva. A börtönparancsnoknál 3 napos eltávozást kért, hogy a végstádiumos rákbeteg haldokló édesapjától elbúcsúzhasson, börtönőrök kísérete nélkül, amire a törvények is lehetőséget adnak. Azt is előírják, hogy megfelelő időben kapjon döntést a kérelméről. De a határidő lejártáig nem kapott döntést, viszont az apja meghalt. Később kiderült, hogy a parancsok nem is engedélyezte az eltávozást, mert azt kérte, bilincs nélkül búcsúzhasson el apjától a halálos ágya mellett.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy P. Cs. J. ügyében a magyar állam megsértette a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát, amikor a börtön nem hozott formális döntést az eltávozási kérelméről. Ezért a bíróság igazságos elégtételként 3000 euró (kb. 1 millió forint) fizetésére kötelezte a magyar államot.