"Felelős" lépésnek nevezte Carrie Lam, Hongkong vezetője első nyilvános megszólalásában azt a kínai törvénytervezetet, amivel szigorúan korlátoznák a Kínához tartozó, de a britekkel a város átadásáról kötött megállapodás értelmében még bő két évtizedig autonóm területen élők jogait. A törvény, amit tehát a kommunista párt határozatait jellemzően vita nélkül elfogadó kínai parlament erőltetne rá a városra, megkerülve annak törvényhozását, a hivatalos megfogalmazás szerint az árulást, az elszakadási törekvéseket, a felforgatást és a lázongást tenné illegálissá. Ezek elég tág kategóriák, de könnyű beléjük gyömöszölni azt a fajta politikai tiltakozást, amely tavaly, egy ennél enyhébb, vagy legalábbis kevésbé átfogó, csupán a gyanúsítottak Kínának történő kiadatását lehetővé tevő törvény ellen robbant ki, és tartott a hatósági erőszak ellenére lényegében a koronavírusjárvány kirobbanásáig.
Lam első megnyilatkozásában azt is kikérte magának, hogy a világ országai bírálták a törvényt, és aggodalmukat fejezték ki a hongkongiak jogai iránt. Lam szerint más országoknak "nem helyök" beleavatkozni a terület ügyeibe.
Lam azt is állította, hogy az új törvény nem fogja korlátozni a hongkongiak jogait - márpedig azok közt a város alaptörvénye, a Basic Law szerint a tiltakozás joga is adott, amit a fentiek alapján nehéz összeegyeztetni a felforgatás, lázongás tilalmával. Ezt a hongkongi ellenzék is így érzi, legalábbis a hétvégén a járvány kezdete óta először és annak ellenére újra összecsapásokba torkoló több ezres tüntetések voltak.
A kínai törvényjavaslatról csütörtökön szavaz a Nemzeti Népi Kongresszus, Kína kevés valós döntési joggal bíró kvázi parlamentje, amely jellemzően csak arra van, hogy jóváhagyja a pártdirektívákat.
Lam szerint a törvény valójában csak "egy maréknyi" embert érint, és ha végre kiderülnek a részletei, az majd megnyugtatja a hongkongiakat. Állította, hogy a város szabadságát és alapértékeit nem fogja korlátozni, bár azért azt is hozzátette, hogy "a jogok és a szabadság nem korlátlanok". (Via BBC)