Mostantól nemcsak Szijjártó Péter bukkanhat fel a stadionok lelátóin, a kormány ugyanis rendeletben engedélyezte nézők részvételét szabad téri sporteseményeken. Nagyon kevés ország van, ahol ez lehetséges, mostantól nálunk az.
Így hangzik a szabadtéri rendezvény definicója: az olyan rendezvény, amely teljes időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt, fedett épületen kívül zajlik. Példaként felsorolják a stadiont, uszodát, szabadtéri színpadot és szabadtéri mozikat is.
Szintén sabadtéri rendezvénynek minősül, ha a nézőket az időjárás viszontagságaitól sátorral védik (például cirkuszsátor).
A szöveg így fogalmaz: „e rendelet alkalmazásában rendezvény különösen a sportrendezvény, valamint
Nem lehet minden széken ülni. A kulturális és sportrendezvények látogatására vonatkozó közös szabályok szerint a nézők – a páholyok kivételével – csak minden negyedik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között három ülőhelyet üresen kell hagyni, és a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el, azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot kell biztosítani. Az eddigi nézőszámok ismeretében ez azért nem hoz egetrengető változást a korábbiakhoz képest.
A szabadtéri rendezvény során a nézők – a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül – a védőtávolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen
Ugyanakkor zenés, táncos rendezvényeket nem lehet tartani.
A rendelet szerint „függetlenül annak nyilvánosságától, tilos tartózkodni a nem zárt helyen tartott, zenés, táncos rendezvény helyszínén. Ez pedig ez: „Zenés, táncos rendezvény a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény (például: fesztivál, könnyűzenei koncert, táncház, táncklub, diszkó, rockklub), amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni”.