Az emberi tevékenység nyomán folyamatosan csökken a vadon élő fajok és a háziasított fajok helyi fajtáinak száma, csökken az ökológiai közösségek egyedisége, valamint számos szárazföldi és vízi ökoszisztéma kiterjedése és integritása is. Erre figyelmeztetett december közepén a Science folyóiratban megjelent, eddigi legátfogóbb tanulmányában számos nemzetközi kutató. Állításuk szerint e változások miatt az ökoszisztémák egyre kevésbé képesek előállítani az emberek számára szükséges javakat, miközben ezekből folyamatosan egyre többre lenne szükség: egyre kevesebb a termőföld, romlik a víz öntisztulása és a klíma önszabályozó képessége is.
A tanulmány szerzői szerint ezeknek a folyamatoknak a megállításához azonnali és a problémák gyökerét is érintő változtatásokra lenne szükség. Az egyik felvetett javaslat, hogy a természetről való gondolkodásban a különféle tudásrendszerek együttes használata szükséges, azaz nemcsak a tudományra, hanem jelentősebb szerepet kellene biztosítani az őslakosok, pásztorok és gazdák ismereteinek is.
Hogy mit lehet tudni ezekről az ismeretekről, arról a tanulmány magyar szerzője, Molnár Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője beszélt nekünk. Interjú Molnár Zsolttal, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetőjével.
Támogasd a munkánkat, csatlakozz a Körhöz, hogy elérd az exkluzív tartalmainkat!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.