Miután tavaly nyáron megjelent egy tanulmány a Science magazinban arról, hogy a klímaváltozást legegyszerűbben és legolcsóbban több milliárd hektárnyi terület erdősítésével lehetne lassítani, világszerte fásítási mozgalmak kezdtek szerveződni.

Az egész emberiség fennmaradását veszélyezteti, ahogy táplálkozunk. A tudomány keresi a megoldást: génmódosított halak, petricsészében nevelt hamburgerhús és ki tudja, mi jön még.

Magyar szakértőkkel, hazai tudományos munkákat felhasználva tekintettük át, hogyan alakítja át az életet a klímaváltozás a Kárpát-medencében, és mire kell felkészülnünk, ha túl akarjuk élni a 21 századot. Sok jóra nem számíthatunk.

Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján lehet arról beszélni, hogy a pásztorok tudásának bevonása a természetvédelmi területek kezelésébe hosszabb távon hatékonyabb természetvédelemhez vezet.

„A suba télen melegít, nyáron hűsít, jó tehát hideg ellen, meleg ellen, de még nyoszolyának is igen megfelelő.” Szinte minden a világhírű magyar túlélőgúnyáról.

A 444 szerzőinek kedvenc túlélős könyvei elvisznek az amerikai fenyvesekbe, a Csendes-óceánra, a 70 évvel ezelőtti Erdélybe és a mesterséges intelligencia uralta jövőbe.

Portré Angela Merkel német kancellárról.

A világtörténelem legpusztítóbb betegségeinek egy részét szinte teljesen sikerült visszaszorítani, társadalmi hatásaik azonban évszázadok óta érezhetők.

A barátság, a szeretet gyógyító ereje ismert, mégis, amikor valaki napi szinten küzd egy súlyos betegséggel, sokszor kénytelen azzal szembesülni, hogy barátai átmenetileg vagy végleg eltűnnek.

A világjárvány a második világháborúhoz hasonlítható jelentőségű esemény, ami hosszú távon is megváltoztatja a világot, mondja Tyler Cowen, a világ egyik legbefolyásosabb közgazdásza.