Cseh Katalin joghurtot kóstoltatott diákmunkásként, és magasabb volt az órabére egy kezdő rezidensénél

Járvány hírlevél
A koronavírus és a küzdelem ellene. A helyzet itthon és a világban.
  • Egy online konferencián három ellenzéki politikus kérte számon a fideszes Bánki Eriket, miért nem nyújtanak közvetlen segítséget a bajba került munkavállalóknak és cégeknek. 
  • Bánki azt mondta továbbra sem tervezik meghosszabbítani a három hónapos álláskeresési járadékot, sem növelni a családi pótlékot. De azt ígérte, minden elvesztett munkahelyet pótolnak.
  • Szerinte, ha valahol nem jut pénz ételre, az felveti a helyi önkormányzat vagy az érintett család felelősségét.

„Egy kezdő rezidens 900 forintos órabérben dolgozik. Ha ezt 18 százalékkal megemelik, az 1062 forint. Én az egyetem alatt, diákmunkásként joghurtot kóstoltattam óránként 1200 forintért. Ön szerint ez arányos emelésnek számít? Ön dolgozna ilyen órabérben?”- kérdezte a momentumos Cseh Katalin a fideszes Bánki Eriktől a Republikon Intézet kedd délutáni, online konferenciáján, reagálva arra, hogy a kormány 18 százalékkal emelné jövőre az egészségügyi dolgozók bérét. 

„Természetesen lehetne magasabb, kell is, hogy magasabb legyen” - válaszolta Bánki, majd sorolni kezdte, mennyivel nőtt a különböző beosztásban dolgozó orvosok fizetése, mióta a Fidesz kormányozza az országot. „Az elmúlt tíz évben az orvosok bére nőtt leginkább. Egy 7-9 éves munkaviszonnyal rendelkező orvos most 772 ezer forintot keres bruttóban” - mondta, ami elmondása szerint háromszorosa a 2010-es adatnak. (Néhány napja a Magyar Orvosi Kamara elnöke is fizetésemelést sürgetett Orbán Viktornál.)

Cseh Katalin

A Republikon konferenciája a gazdasági válságról, a lehetséges kilábalásról szólt, és nagyjából abban a mederben zajlott, mint a fenti párbeszéd. Három ellenzéki politikus (Cseh mellett a DK-s Varju László és a párbeszédes főpolgármester-helyettes, Dorosz Dávid) kritizálta a kormány intézkedéseit, amiket Bánki próbált megvédeni a gazdasági bizottság elnökeként.

Segély nem lesz, de ha éheznek a gyerekek, az nem a kormány hibája

Az ellenzékiek többnyire azt kérték számon rajta, hogy a kormány nem nyújt közvetlen támogatást a már több százezresre duzzadt, munkanélkülivé vált tömegeknek. Hiányolták többek közt a három hónapos álláskeresési járadék meghosszabbítását, amire Bánki - a kormányzati kommunikációval összhangban - azt mondta, 

„a segély időtartamát nem tervezzük növelni, mert mindenkinek munkát fogunk adni, minden munkahelyet újra fogunk teremteni az állami, a gazdasági vagy a közmunkaszektorban. Arra fogunk törekedni, hogy maximum három hónap ellátás után mindenkinek legyen munkája, hiszen mi a munkaalapú gazdaságban hiszünk”.Szerinte „sokkal jobb pozícióból vágunk neki ennek a válságnak, mint a 2008-asnak”, mivel stabilan alacsony a költségvetési hiány. „Jelentős munkahelyteremtő programok indulhatnak, a családok, vállalkozások hitelhez juthatnak, amiből újra tudják építeni magukat.”

Bánki Erik

„160 ezer forintos bruttó bérért várnak a katonaságba embereket. Vagy közmunkát kaphat mindenki maximum 80 ezer forintért. A kormány nem akar, és nem tud érdemi segítséget adni” - mondta Varju László, aki szerint a kormányzati plakátokon szereplő, nulla százalékos hirdetések sem fedik a valóságot. „Ha bármelyik bankba bemennek, 2,5 százaléknál kezdődik a kamat.”

Cseh Katalin szerint bérgaranciával kellene ösztönözni a cégeket, hogy visszavegyék azokat, akiket az elmúlt hónapokban kénytelenek voltak elbocsátani. Hiányolta a több mint tíz éve befagyasztott családi pótlék megduplázását is. „A szociális intézkedések hiányában óriási társadalmi válság fog kialakulni. Tegnap például Komlón osztottunk csomagokat, és nagyon sok családdal találkoztunk, ahol a gyerekek nem tudnak enni. Ezért is javasolt a Momentum 100 ezer forintos minimáljövedelmet” - mondta.

A komlói példára Bánki azt válaszolta, ha tényleg vannak gyerekek, akik nem jutottak ételhez, az az önkormányzat hibája is lehet, hiszen kötelessége lenne minden gyereket és nyugdíjast ellátni. Erre Cseh Katalin visszakérdezett, hogy ebben az esetben felelősségre vonják-e a fideszes polgármestert. „Nem tudom megmondani, kinek a hibája volt” - mondta Bánki. „A családé is lehet, ha nem jelezték az igényüket. De érdemes utánanézni, mert elfogadhatatlan, hogy bármely család ellátás nélkül maradjon, és a gyerekek éhezzenek.”

Szociális intézkedésként a 13. havi nyugdíj szakaszos visszavezetését, illetve a már meglevő, amúgy is magas - de többnyire munkaviszonyhoz kötött - családtámogatások növelését említette. 

„Egyik területre se mondhatjuk, hogy a haverok uralnák”

Dorosz Dávid főleg azzal támadta Bánkit, hogy a kormány a járvány és a gazdasági válság közepén azzal van elfoglalva, hogy „aljas politikai húzással” bosszút álljon az önkormányzatokon, és kivéreztesse őket. Szerinte ez a gödi modell országos kiterjesztésén túl a jövő évi költségvetési tervből is látszik. (A kormány jövőre sem adná vissza az önkormányzatoknak az idén elvont gépjárműadó-bevételt.)

Dorosz Dávid

Bánki szerint erről szó sincs, a települések többségét eleve továbbra is fideszes polgármesterek vezetik, „az pedig természetes, hogy az önkormányzatoknak be kellett szállni a válságkezelésbe”. Ráadásul jövőre 200 milliárd forinttal többet terveztek be az önkormányzatok számára, mint idén. 

A 2021-es költségvetési javaslat ennél részletesebben is téma volt. Varju László szerint hiába volt a kormánynak szerencséje a gazdasági konjunktúrával, és lett volna ideje felkészülni a válságra, ezt nem tette meg. „Válságköltségvetés kellene. Világos központi prioritások kellenének” - kritizálta Varju a múlt héten benyújtott javaslatot, és a munkabértámogatáson, a nyugdíj és a családi pótlék emelésén túl hiányolta a kisvállalkozások megsegítését is. 

Varju László

Ráadásul Varju szerint a kormány elkezdte eladósítani az országot azzal, hogy négymilliárd euróra emelné a devizakötvény-kibocsátási keretet, mert „a magyar piacról, a magyar emberektől már nincs mit elkérni”.

Bánki azt mondta, nem volt gond a felkészüléssel, éppen a válság közeledése miatt emelték a biztonsági tartalékot már a 2020-as költségvetésben. „Nem is ezzel van a baj” - válaszolta Varju, „hanem az év végi kisöpréssel és azzal, hogy a haveroknak osztották ki a pénzeket, ahelyett, hogy százmilliárdokat megtakarítottak volna, és átmentették volna a nehéz időszakra”.

Bánki erre elismerte, hogy év végén valóban el szokták költeni a fel nem használt forrásokat, de úgy véli, ez helyes. „2019-ben ennek az egyházak voltak a legnagyobb nyertesei, aztán az önkormányzatok, a sport és a kultúra. Egyik területre se mondhatjuk, hogy haverok uralnák.”

Szerinte az állami és uniós pénzekkel kitömött gazdasági érdekkörök felemlegetése eleve csak politikai vádaskodásra jó, akárcsak a Párbeszéd javaslata, ami szolidaritási adót vetne ki ezekre a szereplőkre. „Nem lehet visszamenőleges hatállyal különadókat kivetni. Ha önök azt gondolják, hogy bárki jogszerűtlenül jutott megbízásokhoz, tegyenek feljelentést, és a hatóságok ki fogják vizsgálni” - mondta Bánki. 

Zöld lufi

A beszélgetésben többször előkerült a környezetvédelem is, Cseh Katalin szerint most, hogy az államnak erősebben be kell avatkoznia a gazdaság fejlesztésébe, „a fenntarthatósági garanciákat is jobban lehetne érvényesíteni”. Ezt viszont nem látja a költségvetésben, ahogy az energetikai korszerűsítést sem. Erre erősített rá Dorosz Dávid, aki zöld lufinak nevezte Orbán Viktor zöld fordulatát.

Bánki azzal védekezett, hogy a kormány európai szinten is élenjárónak számít azzal, hogy betiltja az egyszerhasználatos műanyagokat (az erről szóló javaslatot előbb benyújtották, majd visszavonták, de az ígéret szerint később újra be fogják nyújtani). Ugyanígy „a megújulúenergia-felhasználás frontján is élmezőnyben van Magyarország”, mondta Bánki, majd az erdősítési programot is említette. 

Azt elismerte, hogy a szélerőműveket nem részesítik előnyben, „zavarják a madarak életét”. Szerinte viszont sokkal jobb lehetőségeink vannak geotermikus és napenergiában.