Szita Károly (III/II): „Nem engedtünk a fasisztáknak és a kommunistáknak sem”

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

A magyarságnak érdemes erőt merítenie az igaztalanul meghurcoltak erkölcsi fölényéből, az elmúlt 100 év heroikus küzdelméből és az utóbbi évtized magyart a magyarral összehozó, igazi nemzeti politikájából – mondta Szita Károly, Kaposvár polgármestere a nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján a Berzsenyi parkban álló trianoni emlékműnél rendezett városi megemlékezésen.

Szita Károly azt mondta: a jövő minősége múlik azon, hogy a magyarok miként gondolkodnak a múltjukról, arról, ami velük, őseikkel, a hazájukkal történt. Azt mondta:

„Ezt a múltat megváltoztatni nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a súlyos következmények ellenére ne bűntudattal és megszégyenítve, hanem emelt fővel, büszkén, önbecsüléssel, azzal a méltósággal legyünk jelen a világban, amellyel csak az igaztalanul meghurcoltak gyakorolhatnak kegyet a velük szemben adósaknak.”

Szita Károly azt mondta: amikor 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor megkondultak a harangok, „a szövetségesek azt gondolhatták, temetjük önmagunkat, és talán mi is úgy éreztük akkor, de abban a pillanatban valójában egészen más történt: hallható jelét adtuk annak, hogy a köztünk levő kötelék nem anyagi természetű, a magyar emberek könnyezve ölelték meg egymást”.

Mióta mindent elraboltak tőlünk, azóta tudjuk csak igazán, mi a legfontosabb: a valódi erőnk nem a négyzetkilométerekben és hektárokban, nem is az elrabolt ásványainkban és erdeinkben, hanem a szívünkben és a lelkünkben, a szabadság és az összetartozás határokon felüli magasztos érzetében és persze a különleges nyelvünkből és kultúránkból táplálkozó önazonosságunkban van – mondta Szita.

Azt mondta, „ezért nem engedtünk a fasisztáknak és a kommunistáknak sem, ezért éltük túl a német és a szovjet megszállást is, ezért nem engedjük ma sem, hogy politikai kalandorok, önjelölt megmondóemberek, pénzéhes bankárok és szélhámosok diktáljanak új trendeket nekünk, hogy mások mondják meg, hogyan és kivel éljünk együtt, mit tartsunk követendőnek, miért lelkesedjünk”.

Nekünk, magyaroknak megvan a magunk mércéje, ez a mérce a méltányosság, az igazságosság és a szabadság mércéje, ezeken keresztül vizsgálunk meg mindent, ezeken keresztül vizsgáljuk Trianont, a ránk erőszakolt békediktátumot, a bennünket ért igazságtalanságot, így vizsgálunk múltat, jelent, kutatunk jövendőt – mondta Szita, aki szerint Trianonnal „azt akarták, hogy erőnk mások erejévé váljon, megszűnjön az ezeréves állam, megszűnjön a magyar szó”.

„Nyilvánvalóan ez volt a cél, mert tegyük fel a kérdést, mennyi esélye van a műtőasztalon annak, akinek kezét, lábát levágják, s létfontosságú szerveiből is kényük-kedvük szerint szedegetnek ki az alkalmi sebészek” – mondta. Az MTI azt írja, Szita értékelése szerint elődeink „csodát tettek, összekapaszkodtak, megerősítették hitüket, magyarságukat, mert az életet tovább kellett vinni a családban nevelkedő gyermekek, a szülőföldjükön idegenné lett rokonok, barátok, nemzettársak miatt, és azért, hogy megmutassuk: a magyart nem lehet megroppantani, nem lehet kiűzni a Kárpátok bércei közül, mert ez a mi otthonunk”.

Szita Károly

Szita Károlyról, minthogy évek óta Soros György ügynökeivel riogat, érdemes tudni, hogy a nevét 2005-ben kapcsolatba hozták egy Krakus Péter fedőnevű titkos megbízottal, aki a 1989-ig tartó aktív időszakában a dossziéban fellelhető adatok szerint több mint 100 alkalommal találkozott III/II-es tartótisztjével, és adott információkat a családjáról meg a Növényvédő és Agrokémiai Állomásnál dolgozó munkatársairól is. Krakushoz hasonlóan itt dolgozott Szita is: 1981 és 1988 között az állomás biológiai laboratóriumát vezette. Ugyan feltűnő a hasonlóság a két ember között, Szita mindenkit biztosított: visszaéltek a személyi adataival, amikor valaki elkészítette a 6-os kartont, ami szerint Fenesi Lajos rendőrfőhadnagy őt szervezte be 1980. július 2-án a III/II-es osztályhoz Krakus Péter fedőnéven, sőt Szita még pert is indított, igaz, nem rágalmazásért, becsületsértésért vagy jó hírnév megsértéséért, hanem államtitoksértés, hivatali hatalommal való visszaélés és államtitoksértés miatti feljelentés elmulasztása miatt. Gulyás Gergely és Szájer József fideszes politikusok 2108-ban képtelenek voltak válaszolni arra, hogy kínosnak érzik-e, hogy egy pártban ülnek a III/II-es Szita Károllyal.