Az erdőtörvény több része is alkotmányellenes, mert elsőbbséget ad a gazdasági szempontoknak
Az Alkotmánybíróság a hétfői határozatában mondta ki, hogy az erdőkről szóló törvény 2017-es módosításának több eleme is alaptörvényellenes, ezért ezeket a részeket megsemmisítette. A módosítás miatt az ombudsman még tavaly januárban fordult a testülethez, mert úgy látta: a törvény az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítja a természetvédelmi célokat.Több országos természetvédelmi szervezet beadványa alapján Bándi Gyula akkori biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója arra jutott, hogy a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot. Megállapította, hogy az erdőtörvény 2017-es módosítása mind mennyiségi, mind minőségi értelemben csökkenti a védett és Natura 2000 területen álló erdőkre előírható természetvédelmi korlátozásokat.
Nem lehet korlátlanul kihasználni a természeti értékeket
Most az Alkotmánybíróság az alaptörvényből vezette le, hogy az állam csak egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott természeti és kulturális kincseket a jövő nemzedékek számára,
ezért a mostani generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan.Ezek a használati jogok csak addig terjedhetnek, amíg azok sem védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik. A határozat szerint ez az általános zsinórmérték az erdőkre.
A Natura 2000-es területeken nem a gazdasági szempont az első
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Natura 2000-es területek olyan mezőgazdasági területek, amelyeken az adott területen élő növény- és állatfajok megóvása érdekében gazdálkodási tevékenység csak jelentős korlátozásokkal, speciális környezet- és természetvédelmi előírások betartásával folytatható.
2017-től kezdődően azonban a jogalkotó a Natura 2000 védelmi rendeltetés fogalmát úgy változtatta meg, hogy az ilyen minősítésű erdőterületek jelentős része elveszítette Natura 2000 védelmi rendeltetését, így az erdő fenntartásának egyetlen célja a gazdasági szempontok maximális érvényesítése lett.
Az Alkotmánybíróság szerint egy-egy védett terület éppen azért tartozik a Natura 2000 hálózatba, mert ott valamilyen különleges védelemre szoruló növény- vagy állatfaj él.
Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, és az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára.
Az Alkotmánybíróság ezért az erdőtörvény 2017-es módosításának a Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szintén alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az erdőtörvény módosításának azt az elemét, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.
Valamint az Ab megsemmisítette azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezéséhez kötötték a helyi jelentőségű, védett természeti területek védelmi rendeltetésének bejegyzését, valamint a hagyásfák és holtfák visszahagyására vonatkozó egyes szabályokat is.
Az árvízvédelmi és honvédelmi szempontok prioritást kaptak
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság szerint nem ellentétes az Alaptörvénnyel az a módosítás, amely alapján az egyes erdők védelmi rendeltetéseinek sorrendje úgy változott meg, hogy az árvízvédelmi és honvédelmi rendeltetés már megelőzi a természetvédelmi rendeltetést.
Nem lehet általános a tarvágás az állami erdőkben
Az Alkotmánybíróság vizsgálta az erdőtörvény 2017-es módosításának azt a szabályát is, amely az állami tulajdonú erdőkben lényegében általánossá tette a tarvágás lehetőségét. Végül arra jutott, hogy
a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában,amivel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ezért alkotmányosan nem igazolható. Ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket is megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság végül az erdőtörvény, illetőleg a természetvédelmi törvény azon rendelkezését is megsemmisítette, mely a természetvédelmi területeken lévő erdőkben végezhető tevékenységekhez kapcsolódóan a korábbi természetvédelmi engedélyezési eljárás helyébe az erdészeti hatósághoz teendő bejelentést vezette be.
A határozathoz Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
A védett területeken zajló favágásokról korábban mi is forgattunk:
Az Alkotmánybíróság a mostani döntésével lehetővé tette az erdészeti és természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket.