Az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman az erdőtörvény 2017-es módosítása miatt. Székely László álláspontja szerint az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat - tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-t.

Több országos természetvédelmi szervezet beadványa alapján Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója megvizsgálta az erdőtörvény előírásait. Mivel szerinte a jogszabály több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint a sérti a jogbiztonságot, kezdeményezte, hogy az alapvető jogok biztosa forduljon az Alkotmánybírósághoz a törvény több rendelkezésének megsemmisítése, az alkotmányos követelmények meghatározása miatt.

Az ombudsman egyetértett helyettese szakmai álláspontjával, amelynek fő megállapítása, hogy az erdőtörvény módosítása mind mennyiségi, mind minőségi értelemben csökkenti a védett és Natura 2000 területen álló erdőkre előírható természetvédelmi célú korlátozásokat. 

Az Alaptörvényből fakadó kényszerítő okok híján a kifogásolt törvényi előírások - a többi között - az erdőgazdálkodói érdekekkel szemben háttérbe szorítják a természetvédelmi célokat.

A természetvédelem "látszólagos elsődlegessége" mellett megengedik a gazdasági érdek tényleges érvényesítését és csökkentik a helyi védett természeti területek védettségi szintjét, alapjaiban változtatják meg a védelem eljárási garanciáit. Az uniós jog által meghatározott Natura 2000 fogalmától eltérő módon leszűkítik az e hálózathoz tartozó erdők védelmét és a szükségesség-arányosság tesztjével nem igazolható módon korlátozzák a természeti értékek védelmét szolgáló természetvédelmi előírások érvényesítésének lehetőségét.

Mindezek miatt a biztos indítványában kezdeményezte az erdőtörvény azon bekezdéseinek megsemmisítését, amelyek új rendelkezéseket bevezetve csökkentették a védelmi szintet, vagy amelyek módosítással nem helyrehozhatók; valamint indítványozta a módosított, hatályos szöveg egyes részeinek törlését.