Orbán Viktor szerint a nemzetközi bíróságok gyakran részei a háttérhatalmi szervezkedéseknek

A magyar miniszterelnök péntek reggel is korán kelt, hogy megoszthassa a háttérhatalmak ármánykodásairól szóló gondolatait a Kossuth Rádió éppen ébredező hallgatóival. Orbán Viktor úgy látja, hogy létezik „egy nemzeti kormányok és a nemzetek meggyengítésére, fölszámolására, birodalmi rendbe gyömöszölésére irányuló nemzetközi politika, amit most már nem is csak államok, hanem államok feletti, globális nemzetközi szervezetek és az azt fenntartó, abból élő, azt finanszírozó és a magukat nemzetek felett állónak érző üzletemberek, pénzemberek működtetnek”.

Visszaemlékezett arra, hogy amikor 1988-ban megalapították a Fideszt, akkor csak pozitív képzettársítások születtek, ha elhangzott az a szó, hogy nyugat. Ők pedig csak jót nevettek, amikor azt hallották a szovjet propagandában, hogy „a feketéket bezzeg verik Amerikában, meg hogy a Coca-Cola-mámorban fetrengő fiatalok Nyugaton”. Azonban ha ma ránéz Nyugat-Európa térképére, akkor azt látja, hogy „emberek halnak meg, mert nem tudják őket ellátni, és „a négy legnagyobb európai gazdaságból hármat meg kell mentenünk ,mert a pénzügyi csőd felé rohan”, valamint idén több nyugat-európai gazdaságnak is legalább 10 százalékkal csökkenni fog a gazdasági teljesítménye idén, az államadósságaik pedig a kezelhetetlen tartományig mennek fel. „És akkor azt is látom, hogy a törvény meg a rendőrség kivonul az utcákra, és erőszakhullám söpör végig: szobrokat döntögetnek. Szóval áldatlan állapotok vannak: bandaháborúk zajlanak civilizált nyugat-európai országok gyönyörű szép kisvárosainak az utcáin” - fejtegette a miniszterelnök, aki nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen, ha ezekből az országokból kap jelzést arról, hogyan kell jól működtetni a demokráciát.

És abból, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön jogsértőnek minősítette a civileket listázó törvényt, Orbán Viktor azt a következtetést vonta le, hogy

„van egy liberális imperializmus”.

A miniszterelnök elképzelései szerint ennek az amerikai baloldal is része, akik megpróbálják az ő világlátásukat, értékválasztásaikat, fölfogásukat, a családról, a migrációról, „a munkáról vallott, de leginkább a munkanélküliségről vallott nézeteiket ráerőltetni olyan országokra, amelyek máshogy gondolkodnak”. Hozzátette, hogy

szerinte a a nemzetközi bíróságok gyakran részei ennek a nemzetközi hálózatnak.

„Én nem szeretem azt az egyszerű megoldást, hogy minden bonyolult nemzetközi jelenség mögé odaképzelünk egy összeesküvést, de ettől még összeesküvések vannak. és kétség kívül, a formális kereteket megkerülve, háttérhatalmi szervezkedések vannak, és bizonyos bírói ítéletekből ez egyértelműen kiolvasható” - tette hozzá Orbán Viktor. Majd olyanokat is mondott, hogy „nagyon könnyen megtaláljuk az összefüggést a Soros-féle nemzetközi hálózattal”, ha megnézzük, kik azok a magyarok, akik a nemzetközi ítélkezésben részt szoktak venni.

A konkrét ítéletet úgy értékelte, hogy azzal az átláthatóságot olyan értéknek minősítették, amit joggal tűz ki célul egy parlament vagy egy kormány, ezért Orbán Viktornak még jó kedve is lett tőle. Szerinte azt nem merték mondani Európai Bíróságon, hogy a civil szerveztek átláthatósága ne volna egy magas rendű szempont. „Csak ezt úgy kell megvalósítani az átláthatóságot, hogy kevesebb korlátozást jelentsen az ő számukra. Ez lehetséges, tehát nem lesz nehéz ezt az ítéletet betartani” -tette hozzá. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy sosem fogja elfogadni, hogy „a magyar politikai életben résztvevő szervezetek, például a pártok, azokra vonatkozóan kialakított szabályok gyengébbek legyenek vagy eltérjenek az általános transzparenciaszabályoktól. Vagyis aki a politikai életben részt vesz, az emberek gondolkodását befolyásolni akarja, nyíltan azt akarja, hogy bizonyos kérdésekben az emberek állást foglaljanak, bizonyos célokat a politika világában közösen valósítsanak meg, ezekre a szervezetekre egyforma erejű átláthatósági szabályoknak kell vonatkoznia”. Nem akarja, hogy a parlamenti pártok átláthatósági szabályai szigorúbbak legyenek, mint a „szintén politikai tevékenységet végző, de nem parlamenti képviseletre törő szerveztek szabályai”.

A külföldről érkező támogatásokkal kapcsolatban megjegyezte: „Azt szeretném, ha Magyarországon egy demokráciához méltó módon a magyar emberek pontosan tudhatnák, hogy kik mennyi pénzt tesznek bele a politikai életbe annak érdekében, hogy az emberek döntését befolyásolják.”

Innen pedig rákanyarodott arra az elgondolására, hogy „Magyarországon vannak a politikai életnek olyan szereplői, akik csökkenteni akarják Magyarország szuverenitását, csökkenteni akarják hazánk nemzeti függetlenségét”, és ezért élesen támadják a magyar kormányt, mert „azt szeretnék, ha minél több jogot a magyar emberektől valahogyan átszállítanánk Brüsszelbe. Ezt hol az Európai Egyesült Államoknak hívják, hol az európai intézmények megerősítésének, hol az európai értékeket garantáló európai testületeknek a megerősítéseként írják le”,

de Orbán Viktor átlát a szitán és tudja, hogy „ezek mind ugyanannak a liberális imperializmusnak az eszközei”. Majd azzal kapcsolatban, hogy itthon először iráni diákokon mutatták ki a koronavírust, a miniszterelnök megjegyezte, hogy ezek a politikai erők „akkor hirtelen nem a magyarok oldalára állnak, hanem mindig az idegenek, a külföldiek, a mások, a hatalmi központok oldalán találjuk őket”. Hozzátette, hogy a „kutakat régóta mérgezik, legalább 150 éves története van annak, hogy bizonyos politikusok a nemzetközi színtéren rendszeresen a hazájuk ellen dolgoznak”.

Arra a kérdésre, hogy szüksége van-e Magyarországnak az uniós gazdasági segítségre, a miniszterelnök azt mondta, hogy a közös hitelfelvétek egyszerre veszély és lehetőség: „veszély, mert ha rosszul költjük el, akkor bukta van, ugyanakkor esély is, mert ha meg jól csináljuk, akkor meg tudunk erősödni”. Elmondta, hogy felállítottak egy munkacsoportot Palkovics László vezetésével, aminek az a célja, hogy meglegyenek azok a programok, amelyeket a megnyíló forrásokból finanszíroznak. meglegyenek. Olyan ügyeket említett, mint hogy „a villamosenergia-szállítási rendszerünk az lerobbant állapotban van” és a vízgazdálkodási rendszerre is kevesebb pénz jut, mint amire szükség volna vagy ide sorolta az egyetemek feltőkésítését is.

A Lánchíd felújítása körül kialakult vitával kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte, hogy „általában nem rossz szándékot látok ilyenkor, hanem szerencsétlenkedést”. Úgy látja, hogy jó gyakorlati szakembereket kell találni, akikre rá lehet bízni az ügyek intézését. Azt viszont szánalmasnak tartja, hogy „rendre pénzhiányra hivatkoznak”, mert a költségvetési számokban látja, hogy a főváros számláján 180 milliárd forint van, „tehát tele vannak pénzzel, csak értelmesen fel kellene használni”. „De miután a választások megvoltak a fővárosban, egyetlen dolgok tudunk tenni: szurkolunk nekik, hogy sikerüljön” - fűzte hozzá.