Kétharmaddal nyert Vucic pártja Szerbiában

A 2018-as választás titkos története 84 színes oldalon.
Megveszem

Fölényes győzelmet hoztak a vasárnapi választások Aleksandr Vucic szerb elnök pártjának, a Szerb Haladó Pártnak (SNS), amely a leadott szavazatok 63,5 százalékát szerezte meg, írja a BalkanInsight a szavazatok több mint 70 százalékos feldolgozottsága mellett.

Két másik pártnak sikerült átlépnie az - SNS által - három százalékosra leszállított parlamenti küszöböt: a Szerbiai Szocialista Pártnak (10,7 százalék) és az egykori vízilabdázó, Aleksandr Sapic listájának (4 százalék). A szocialisták jelenleg koalícióban kormányoznak az SNS-szel. 

Fotó: Milos Miskov/Anadolu Agency via AFP

„Mindenhol győztünk, ott is, ahol vesztésre álltunk, ott is, ahol korábban mindig veszítettünk, és az összes külföldi szavazóhelyen is” - mondta Vucic vasárnap este a nem hivatalos eredmények ismeretében. Vucic 2012 és 2017 közt volt Szerbia miniszterelnöke, azóta elnökként irányítja az országot. 

Az SNS adatai szerint a valamivel több mint 6,5 millió választópolgár közül 3,3 millióan adták le szavazatukat vasárnap valamelyik választási listára a 21 közül, ebből több mint 2 millió szavazatot az SNS szerzett meg, írja az MTI. 

A közvélemény-kutató cégek szerint 

a 250 fős belgrádi törvényhozásban a Szerb Haladó Párt körülbelül 180 mandátumot szerzett meg, míg a kétharmados többséghez már 167 mandátum is elegendő lett volna.A Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) és az Ipsos közvélemény-kutató adatai szerint az SNS-nek ennél is több, 189 mandátuma lesz, vagyis háromszor több, mint az összes többi parlamenti pártnak együttvéve. Vucic ennek ellenére beszédében utalt arra, hogy a továbbiakban is koalíciós kormányzásra készül a pártja.

Az SNS 2014-ben is kétharmados, 2016-ban pedig abszolút többséget szerzett a parlamentben. 

Az ellenzék egy része bojkottálta a választást, részben a koronavírus miatt, részben azért, mert nem tartották tisztességesnek a feltételeket.Bár a pártok egy része végül elindult, a bojkottálók szerint sikeresek voltak, mert az emberek kevesebb mint 50 százaléka vett részt a választáson, ami nem biztosít legitimitást a kormány számára. Az egyesült, bojkottot hirdető ellenzék vezetője, Dragan Djilas szerint európai uniós szerepvállalásra lenne szükség ahhoz, hogy igazságos és tisztességes választásokat tartsanak Szerbiában. Civil szervezetek a szavazókörök 5 százalékában számoltak be szabálytalanságokról, de állításuk szerint ezek egyéni esetek, nem tömeges törvénysértések voltak. 

Kilenc képviselője lehet a VMSZ-nek

Az MTI azt írja, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az eddigi négy helyett kilenc képviselőt küldhet a parlamentbe, amennyit az utóbbi 27 évben egyszer sem. 

„Utoljára ennyi képviselője a vajdasági magyar közösségnek akkor volt, amikor csak egyetlen magyar pártja volt a közösségnek, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a rendszerváltozáskor, a kilencvenes évek elején, akkor, amikor a számítások szerint százezerrel több magyar ember élt a Vajdaságban, mint most” - mondta Pásztor István pártelnök. 

.Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke leadja szavazatát a szerbiai választásokon a bácskai Noszán 2020. június 21-én. Fotó: Molnár Edvárd/MTI/MTVA

A vajdasági tartományi parlamentben a legnagyobb délvidéki magyar pártnak eddig hat képviselője volt, az előzetes eredmények alapján a következő négy évben tizenöt politikus képviselheti a pártot, így a VMSZ lesz a második politikai erő a Szerb Haladó Párt után. A rendelkezésre álló adatok szerint a VMSZ a szavazatok 13,6 százalékát szerezte meg a Vajdaságban, ami megközelíti a magyarok részarányát a tartományban.

Az önkormányzati eredményekről Pásztor azt mondta, az előzetes adatok biztatóak a magyarok számára fontos helyeken, Magyarkanizsán, Zentán, Kishegyesen, Topolyán és Szabadkán is. „A számok azt bizonyítják, hogy a VMSZ önkormányzati szinten emberemlékezet óta nem kapott ennyi szavazatot.”

A VMSZ becslései szerint a pártra 70 ezer szavazatot adtak le vasárnap. A Vajdaságban a 2011-es népszámlálási adatok szerint mintegy 250 ezer magyar él.

Amikor az ország járványellenes intézkedésekre vár, a kormány saját hatalmának bebetonozását tartja a legfontosabbnak. Ezermilliárdos közvagyon ellopásának legalizálása, ideológiai hadviselés a szexuális kisebbségekkel szemben, a választási törvény sokadik megváltoztatása, az ellenzéki együttműködést megakadályozandó... és lesz itt még ötlet. Tavasszal a rendkívüli intézkedések bevezetésének napján megszállták az Indexet. Most mi következik? Addig támogasd a szabad sajtót, amíg lehet! Lépj be a Körbe, vagy támogasd bármekkora összeggel a 444 szerkesztőségét!