A járvány azonnali hatása, hogy sosem látott mennyiségű műanyag hulladék árasztotta el a Földet

Amerikában a járvány kitörése óta 250-300 százalékkal nőtt az egyszer használatos műanyag termékek, csomagolások forgalma - nyilatkozta Antonis Mavropoulos, a 102 ország hulladékfeldolgozóit tömörítő Nemzetközi Szilárdhulladék Társaság szakértője. A megugrás fő felelősei a a koronavírus elleni védekezéshez szükséges kesztyűk, maszkok és arcpajzsok. 

A globális eldobhatómaszk-piac forgalma a 2019-es 800 millió dollárhoz képest 2020-ban várhatóan eléri a 166 milliárd dollárt a Grand View Research friss kutatása szerint.

2020 első negyedévében a Kínában megvásárolt összes árucikk több, mint 25 százalékát online vásárolták. 

Közben a legtöbb helyen drasztikusan megugrott az online ebéd- és vacsorarendelések aránya. Az amerikai Uber Eats első negyedéves forgalma 54 százalékkal haladta meg az előző év elejének adatát. 

A műanyaghulladék mennyiségének megugrásán belül különösen sokat nőtt a szennyezett-fertőzött, speciális kezelést igénylő műanyaghulladék aránya. A járvány csúcsa táján csak Vuhan városában napi 240 tonna kórházi hulladék keletkezett, a szokásos mennyiség hatszorosa, közölte a kínai környezetvédelmi minisztérium. A Fülöp-szigeteki Manilában naponta 240 tonna, Dzsakartában 212 tonna hasonló hulladék keletkezett az Ázsiai Fejlesztési Bank adatai szerint.

Az online kereskedelmi boom is felvet speciális problémákat a szemét abszolút mennyiségén felül is. A szállításálló csomagolás gyakran többrétegű, többféle műanyagból készült, amit szinte képtelenség újrahasznosítani. 

A járvány ráadásul a lakosság szokásait is rossz irányba változtatta meg. Athénban konkrétan azt találták, hogy a járvány kitörése óta 150 százalékkal nőtt meg a kommunális szemétbe dobott műanyagok mennyisége. De az újrahasznosítás ipari oldala is visszafogottabbá vált, néhol egyenesen leállt, mivel sok üzem tulajdonosa ijedt meg attól, hogy a koronavírus potenciálisan 72 órát is túlélhet műanyag felületen. Az sem segített, hogy a járvány a mélybe lökte az olajárat, így sokkal olcsóbb lett a műanyagyártás egyik fontos alapanyaga.

Több forrás számolt már be arról, hogy a Temzétől a Hongkong-közeli szigetekig egy rakás helyen tapasztalták az úszó műanyagszemét mennyiségének növekedését. De az sem igazán megnyugtató, ha az extra adag műanyag lerakókba vagy égetőművekbe kerül. A szegényebb országokban a kidobott műanyagok 93 százaléka nyitott lerakókba kerül, az égetőművek pedig fejletelenek, ezért olyan mikroműanyagokat bocsátanak ki, amikről egyelőre nem tudni, hogy mennyire károsak a természetre és benne az emberekre nézve.

(via Economist és Bloomberg)

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér