Elfogadta Kósa Lajos sörtörvényét a törvényalkotási bizottság

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön elfogadta Kósa Lajos javaslatát, miszerint sem a sör, sem az üdítő vagy az ásványvíz értékesítésére nem köthetnének kizárólagos szerződést a nagy gyártók a forgalmazókkal.

Az előterjesztő a testület előtt a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslathoz benyújtott módosítását azzal indokolta: célja a magyarországi italnagykereskedelmen oligopol helyzetének megváltoztatása úgy, hogy a hazai gyártók is hozzáférjenek a piachoz.

A javaslatról a Fidesz alelnöke korábban azt írta: „Ma megkértem a parlamenti frakciónkat, hogy teljes mellszélességgel, egységben avatkozzunk bele a hazai sör- és üdítő italpiac szabályaiba. Az a célunk, hogy szűnjön meg a termékkizárólagosságot biztosító szerződések rendszere, mert ez a rendszer fenntartja a nagy, multi sör- és üdítő gyártók és forgalmazók piaci túlsúlyát, korlátozza a versenyt, hátrányos a hazai kézműves-, kisméretű gyártók és forgalmazók számára. Olyan rendszert szeretnénk bevezetni, amely olyan lehetőségeket nyit a magyar sörösök és üdítősök számára, mint amilyeneket élvezhetnek az osztrákok, a csehek, a szlovákok, a németek a saját hazájukban.”

Kósa Lajos a vitában elmondta azt is, hogy szerinte ez a gyakorlat a fogyasztók számára is hátrányos, hiszen emiatt van, hogy például egy nagy fesztiválon csupán egyetlen gyártó termékét ihatják. Mindez versenykorlátozó.

A DK-s Arató Gergely kijelentette: attól, hogy egy sörgyár külföldi tulajdonú, még hazai gyártó, hiszen Magyarországon van, magyarokat alkalmaz és adót is itt fizet. „Ne tegyünk már úgy, mint ha csak a Csíki Sör lenne a hazai gyártó” - tette hozzá. Kósa Lajos erre azt mondta: egyelőre a Csíki Sör román gyártó, és itt csak forgalmaz. A javaslat pedig nem diszkriminál származási hely alapján, csupán az oligopóliumok letörését javasolja.

A megalapozó törvény módosítása a médiatörvényt is érinti, könnyítve a látás- vagy hallássérült nézők tévézését. A fideszes Tapolczai Gergely a testület ülésén üdvözölte a változtatást, és elmondta: bízik abban, hogy ősszel, a médiatörvény módosításával az érintettek még kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.

Egy módosítás szerint a jövőben államtitkár, közigazgatási államtitkár vagy helyettes államtitkár nem lehet miniszteri biztos.Egy másik módosítás értelmében 40 százalékos adó terhelné a katás kisadózó azon bevételét, amelyet a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló kifizetőtől szerez. Ugyancsak 40 százalékos mértékű adó terheli az ugyanazon kifizetőtől származó azon bevételt, amely a tárgyévben meghaladja a 3 millió forintot.

A változtatás értelmében csökken az Igazságügyi Minisztériumot megillető rész a bírósági végrehajtási ügyek utáni költségátalányból. A végrehajtó által behajtott összegből a végrehajtói kar részesül még.

A bölcsődék, óvodák, iskolák adminisztrációs terheit csökkenti, hogy nem kell bejelenteniük a szerencsejáték-felügyeletnek, ha tombolát sorsolnak.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó javaslat úgy változik, hogy ha az érintett területen sírhely van, és az államnak is tulajdonrésze van, akkor a felosztáskor a sírhelynek az államhoz kell kerülnie.

A nemzeti felsőoktatási törvénymódosítás is változna, a többi között az által, hogy a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., amely 100 százalékban az állam tulajdona volt eddig, a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül. (MTI)