Megint nem bírnak magukkal a kérészek a Tisza-tónál

Megkezdődött a kérészek rajzása a Tisza-tó térségében, amiről Komka Péter egész sorozatot készített.

Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Komka Péter/MTI/MTVA

Tiszavirág (Palingenia longicauda) egykor egész Európában elterjedt fajnak számított, de mára a kontinens legnagyobb részéről eltűnt, nálunk nagy tömegben már csak a Tiszában és mellékfolyóiban él. 

Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Komka Péter/MTI/MTVA

Az egyedfejlődésük 3 évig tart a folyó üledékében, majd az évnek ebben a szakaszában tömeges rajzásba kezdenek, amikor víz feletti életük néhány óra alatt lezavarják a kirepülést, a násztáncot, a párzást, a peterakást, majd elpusztulnak.

Fotó: MTI Fotószerkesztõség/Komka Péter/MTI/MTVA

 A jelenséget nemrég David Attenborough is bemutatta A mi bolygónk című sorozatában.

Tiszavirág Tiszaörvény közelébenFotó: MTI Fotószerkesztõség/Komka Péter/MTI/MTVA

Amellett, hogy nagyon látványos, a tiszavirágzásnak ökológiai szempontból is fontos szerepe van, mert  több hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak, valamint a tiszavirág lárvája az aljzaton történő furkálással élőhelyet is teremt más mederfenéki élőlények számára.

A független magyar sajtónak soha nem volt olyan nehéz dolga, mint a járvány alatt.

A kormány nem enged újságírókat az egészségügyi intézmények közelébe, és a járvánnyal kapcsolatos legalapvetőbb adatokat sem osztja meg a nyilvánossággal. A közmédia és a többi propaganda csatorna mindent megtesz a valós helyzet elkenéséért.

A 444-en az elénk állított akadályok ellenére is be tudjuk mutatni, hogy áll a járvány Magyarországon és a világban. A pontos számokat, aktuális trendeket bemutató grafikonjainkból, infografikáinkból több millióan tájékozódnak.

Az ezeket összegyűjtő járványadat-oldalunk az utóbbi hónapokban átvette a közszolgálati média szerepét. Olvasóinkat ezzel nem csak tájékoztatjuk, hanem segítünk nekik egészségesnek maradni, és megőrizni szeretteik egészségét is.